A Magyar Közlöny 2020. évi 71. száma ide kattintva olvasható.

MÜK-intézkedésekkel kapcsolatos korábbi közleményeink:

* * * * * * * * ** * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Dr. Baranyi Bertold

A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) hívta fel minderre a figyelmet egy ma hajnali közleményben.

A szerteágazó tartalmú kormányrendeletetről dr. Baranyi Bertoldtól, a Magyar Ügyvédi Kamara titkárától kaptunk áttekintő összefoglalást. A MÜK titkára úgy véli, a most megjelent kormányrendelet igen sok újabb feladatot ró a kamarákra, ezért ezek ismerete és megvalósítása gyors és hatékony lépéseket tesz szükségessé nem csak a MÜK, hanem valamennyi területi (a megyei és a budapesti) kamara számára is.

I. Valamennyi jogi személy

1. Legfőbb szerv ülésezése

Ha egy jogi személy döntéshozó szerve a kijárási korlátozás mellett sem akadályozott a működésben akkor működhet, minden más esetben tilos összehívni (a már összehívottakat pedig megtartani).

2. Elektronikus ülés és szavazás

A döntéshozó szerv ülése elektronikus úton is megtartható, a döntéshozó szerv határozatot elektronikus úton is hozhat. Ez kötelező, ha:

  • a) hat fő alatti taglétszámú jogi személyek esetében, ahol ezt a tagfok többség kéri, valamint ha
  • b) 11 fő alatti taglétszámú jogi személyek esetében, ahol ezt az ügyvezetés kezdeményezi.

Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem, vagy e rendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése – több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő – jogosult a rendelet 4. §-ában meghatározott rendelkezések szerint.

3. Ügyvezetés által gyakorolt legfőbb szervi hatáskörök

Amennyiben a 2. pont szerint nem kell alkalmazni, az ügyvezetés határoz

  • a) a számviteli beszámoló elfogadásáról,
  • b) az adózott eredmény felhasználásáról és
  • c) az 5. §-ban meghatározott kivételekkel a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben.

4. Más testületi szervek működése

Az ügyvezetés és más testületi szerv ülése elektronikus úton is megtartható, a szerv határozatot elektronikus úton is hozhat.

Ha a tagok létszáma akár a törvényben meghatározott alá csökken a maradék tagok jogosultak döntéshozatalra.

Ha a tag mandátuma a veszélyhelyzet alatt járna le, az - eltérő rendelkezés hiányában - meghosszabbodik a veszélyhelyzetet követő 90. napig.

Elektronikus aláírás hiányában a jogi személy a tagjával azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítéssel ellátott dokumentum e-mailen történő megküldésével is tarthat kapcsolatot. A természetes személy tag emailen küldött nyilatkozata pedig hitelesítés nélkül is érvényes, de az azonosításhoz szükséges adatokat tartalmaznia kell.

II. Minden köztestület

1. Testületi szervek működése

A köztestület testületi szerve ülése elektronikus úton is megtartható, a szerv határozatot elektronikus úton is hozhat. A döntéshozatal akár e-mailen is lehetséges.

Amennyiben ez nincs szabályozva, az országos elnök szabályozza.

2. Tisztségviselők

Ha a tisztségviselő mandátuma a veszélyhelyzet alatt járna le, az - eltérő rendelkezés hiányában - meghosszabbodik a veszélyhelyzetet követően összehívott választásra, kinevezésre jogosult szerv (haladéktalan) döntéséig.

3. Személyes közreműködést igénylő eljárások (pl. fegyelmi, etikai)

Videokonferencián kell foganatosítani, ha ez nem lehetséges, írásban, ha ez sem lehetséges halasztható. Halasztás esetén a az ügy elintézésére nyitva álló határidőbe a veszélyhelyzet nem számít bele, az egyes határidők a veszélyhelyzet megszűnése után újraindulnak.

A fegyelmi vagy etikai büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként kell figyelembe venni, ha fegyelmi vétséget
a veszélyhelyzet ideje alatt követték el.

A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.

4. Költségvetés, beszámoló

A köztestület költségvetését és beszámolóját a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv jogosult elfogadni, de azt a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a legfőbb szervvel lényegében jóvá kell hagyatni.

III. Ügyvédi kamara

A MÜK elnöksége lényegében veszélyhelyzeti szabályozást fogadhat el, de Alapszabályt, kiemelt szabályzatot és a felelősségbiztosítási szabályzatot nem módosíthatja.

Ezek a szabályok a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján automatikusan hatályukat vesztik.

A MÜK elnöke önállóan intézi azokat az ügyeket, amelyek egyszerűek vagy sürgősek. Intézkedéséről a MÜK elnöke az elnökséget vagy a küldöttgyűlést legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 90. napra összehívott rendkívüli ülésen tájékoztatja.

A területi kamarákra a köztestületekre vonatkozó közös és a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok vonatkoznak.

Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultak részére az arcképes igazolványt postai úton is át lehet adni.