Benyújtotta azt a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a
kormány, melytől azt reméli, hogy hatékonyabban lehet majd
behajtani a gyermekek után járó tartásdíjat – írta meg a
hvg.hu.
A javaslatról – mely címe szerint az egyszülős családok
életkörülményein javítana – előterjesztője, Novák Katalin
családokért felelős tárca nélküli miniszter korábban azt
mondta: az lehetővé teszi, hogy az erre jogosult családok
gyorsabban és nagyobb összegben kapják meg a nekik járó
tartásdíjat.
A benyújtott javaslat az bírósági végrehajtásról, a gyermekvédelemről és a polgári perrendtartásról szóló törvényt is módosítaná. Ha az Országgyűlés megszavazza, akkor az intézkedések jövő év január 1-én lépnek hatályba.
Ezek részletei összefoglalva a következők:
-
Az első módosítás azokat az ügyeket érintené, ahol azért szünetel a végrehajtás, mert a tartásdíjra kötelezett szülőnek nincs lefoglalható vagyontárgya. Ilyen esetben az állam eddig is megelőlegezte a tartásdíjat, a kormány most viszont azt javasolja, hogy gyermektartásdíj esetén akkor is tovább lehessen folytatni a végrehajtást, ha nem lehet valószínűsíteni, hogy az adósnak van lefoglalható vagyontárgya.
-
Ha valaki nem fizeti a tartásdíjat, többé az sem nyújt számára védelmet, ha fedezethiány miatt nem sikerült inkasszót kiadni a számlájára. A javaslat szerint ugyanis az eddigi gyakorlattól eltérően tartásdíjjal kapcsolatos ügyekben többször is lehet majd inkasszót kibocsátani.
-
Változást jelent az is, hogy – a törvény elfogadása esetén – végrehajtáskor először a tartásdíj-követelést kell kielégíteni, és csak utána következnek a végrehajtás költségei.
-
Fontos változás, hogy a javaslat eltörli az eddigi jövedelmi összeghatárt. Az állam által megelőlegezett tartásdíjnak eddig ugyanis az volt a feltétele, hogy a családban az egy főre eső jövedelem ne érje el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. A jövőben az állam csak akkor nem előlegezi meg a tartásdíjat, ha az arra kötelezett szülő vagy a bírósági végrehajtás mértéke meghaladja a bíróság által megállapított összeg 80%-át.
-
A módosítással a megelőlegezett tartásdíj felső határa a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékára emelkedik, ez jelenleg több mint 50 ezer forint.
-
Az eddigi szabályok szerint az állam akkor függesztette fel a tartásdíj fizetését, ha az arra kötelezett szülő több mint 50 százalékát kifizette a megállapított összegnek, vagy legalább négy egymást követő alkalommal befizette azt. A módosítás kimondja, hogy a jövőben az állam csak akkor függeszti fel a kifizetést, ha a végrehajtás több mint 80%-ban eredményes volt, vagy a gyermektől külön élő szülő legalább négyszer egymás után önként kifizetett ennyit.
-
A javaslat szerint a kedvezőbb szabályokat már a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Emellett az eredménytelen végrehajtást hat helyett három hónapos foglalási jegyzőkönyvvel is elég lesz igazolni.
-
A módosítás gyorsítana is a tartásdíjat érintő pereken azzal, hogy kizárja a további írásbeli perfelvétel lehetőségét, és jelentősen lerövidíti az írásbeli ellenkérelem előterjesztésének határidejét. Az ellenkérelemben a félnek fel kell tüntetnie havi nettó jövedelmét, hogy – ha a bíróság ideiglenes intézkedéssel tartásdíj fizetésére kötelezi - abból le lehessen vonni az összeget.
-
Ha valaki annak ellenére sem fizeti a tartásdíjat, hogy ezt megtehetné, akkor az új törvény lehetőséget ad arra a bíróságnak, hogy már a perfelvétel szakaszban is elrendelhesse a bizonyítást és az adós jövedelmének feltárását, munkáltatója felkutatását.
A törvénymódosítás körülbelül 90 ezer gyermeket érint.
Nagy Anna, az Egyedülálló Szülők Klubjának elnöke szerint ennyien élnek Magyarországon, akiknek járna havonta tartásdíj, de nem kapják meg annak ellenére sem, hogy tudják, hol él a tartásdíjra kötelezett szülő. Ez azért is fontos, mert – többek között éppen a tartásdíj elmaradása miatt – az egyszülős családok több mint a fele szegény.
