Magyarországon jelenleg mintegy 540 ezer társas vállalkozás
működik, ami a lakosság számához még soknak is mondható, de a
mostani cégbázis már egy csökkenő trend eredménye – közölte
az Opten.
Mint írták: 2012-13 környékén például 600 ezer körül volt
hazánkban a működő cégek száma, de a csökkenés az elmúlt 5
évben sem állt meg. A csökkenő trend alapvetően nem gazdasági
okokra vezethető vissza, hanem a 2013-2014-ben bevezetett cégjogi
szigorítások hozták meg szépen lassan az eredményüket. Ezen
eljárások közé sorolhatók a korlátolt felelősségű társaságok
jegyzett tőke kötelezettségének emelése, az adóregisztrációs
eljárás, a tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak adatainak
szigorúbb nyilvántartása, vagy éppen a kényszertörlési eljárás
bevezetése is. Ezek a jogi változások a cégvilág tisztítására
és a jogi kiskapukkal történő visszaélések visszaszorítására
szolgáltak. Természetesen a jogi hatások mellett gazdasági és
egyéb társadalmi hatások is befolyásolták a cégszámot, ilyen
például a tulajdonos-generációk folyamatos cseréje, de a hazai
cégbázisban a nagyobb változásokat általában mindig a cégjogi
változások indukálják.
Érdekes módon azonban a cégtörlési és cégalapítási hullámok teljesen másként alakultak annak ellenére, hogy a jogi szabályozás egységes volt az országban – mutattak rá. Hozzátették: Budapesten mintegy 28 ezerrel, Pest megyében pedig közel 8 ezerrel csökkent az elmúlt 5 évben a társas vállalkozások száma, míg Győr-Moson-Sopron megyében, vagy éppen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alig volt csökkenés. A teljes országos cégszám csökkenés több mint 75 százalékát adta ki a főváros és Pest megye együttes csökkenése.
Kiemelték: a regionális eltéréseket alapvetően több dolog is
okozhatta, az egyik az adott területen működő társas
vállalkozások száma a lakossághoz képest, azaz a cégsűrűség,
a második az adott terület előzetes „fertőzöttsége”, a
harmadik az egyéb gazdasági változások területenként eltérő
hatása, a negyedik pedig az adott területen működő ellenőrző
szervek fegyelmezettsége, szigora.
Azt, hogy melyik hatás mennyire érvényesült, csak sejteni lehet.
Ha megnézzük a lakosságarányos cégszámot, az látszik, hogy
messze Budapesten a legnagyobb a cégsűrűség. Pest megyében
szintén magas, egyes keleti területeken pedig alacsony, de a
fővárost és Pest megyét leszámítva nincsenek óriási területi
különbségek. Ha a lakosságarányos cégszámot összevetjük a
cégszám változással, az látszik, hogy általánosságban a
nagyobb cégsűrűséggel rendelkező területeken csökken leginkább
a cégek száma.
Vannak azért kivételek ez alól is, például Komárom-Esztergom
megyében arányaiban rendkívül nagyot csökkent a cégek száma,
annak ellenére, hogy nem rendelkezett a megye korábban sem
kiemelkedő cégsűrűséggel, így ebben a megyében a jogi
kiskapukkal történő visszaélések vagy eleve magasabb szinten
voltak, vagy a szigor ezen a területen jobban érvényesült a
szabályozás bevezetése után. Komárom-Esztergom megyével
teljesen ellentétes pályát járt be Győr-Moson-Sopron megye,
amely hasonló cégsűrűségről indult 5 éve, de a cégszám alig
változott. Ezen a területen a nyugat közelsége, a gazdasági
konjunktúra is jobban ellensúlyozta a szabályozás hatását és a
cégbázis fehéredése nem járt cégszám csökkenéssel – áll
az Opten közleményében.
