Most akkor az üres oldal is része a dokumentumnak vagy nem? - Kis magyar abszurd

A megkeresés célja az volt, hogy elkerülhető legyen, hogy esetleg ügyvédek százai kapjanak olyan hiánypótlásokat, amelyekkel azután az ügyfelek előtt magyarázkodási kényszerhelyzetbe kerülnek.

Nos, bármennyire is bizarr, az óvatosság indokolt volt. A földhivatali válasz lényege: amennyiben az okirat több lapból, illetőleg több oldalból áll, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, valamennyi folyamatos oldalszámozással ellátott okirati oldalt - legyen az akár üres, okirati tartalommal ki nem töltött - a feleknek, vagy az arra okiratban meghatalmazott feleknek kézjegyükkel kell ellátniuk. Kivétel, ha a papíralapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy füzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. Ez esetben sem a tartalommal rendelkező, sem az üres oldalt nem kell kézjeggyel ellátni.

Ennek nyomán a BÜK elnöke, dr. Réti László levélben fordult a felügyeleti szervhez. A levélben kifejtett álláspontjának lényege: a „több oldalból álló okirat” részét az az oldal képezi, amelynek információtartalma van, így csak az információtartalmat hordozó oldalakat kell oldalszámozással és kézjegyekkel ellátni. Ebben felkérte az igazságügyi minisztériumot is, hogy rövid úton lépjen kapcsolatba a másik szaktárcával annak érdekében, hogy ez a bizonytalanság jogalkalmazási szinten a lehető leghamarabb megszűnjék. Minderről az igazságügyi minisztert és a Magyar Ügyvédi Kamaráti is tájékoztatta.

Az üres oldalt is alá kell írni, kivéve, ha...

"Budapest Főváros Kormányhivatala Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztályához 2018. január 4. napján, elektronikus úton érkezett, és 20019/1/2018. számon iktatott, több lapból, illetve több oldalból álló okirat felek általi aláírásával kapcsolatos kérdésére" válaszolva, dr. Kussinszky Péter ügyvédnek január 5-én kelt levelében Borsay Tamás főosztályvezető helyettes, földhivatali igazgatási osztályvezető kifejtette azon álláspontját, miszerint: az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 43. § (2) bekezdésének a) pontja egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdésben meghatározott jogosult által ellenjegyzett okiratot, jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában, ha az több oldalból áll, úgy folyamatos sorszámozással kell ellátni, mely alól a törvény üres oldal esetében sem tesz kivételt.

A főosztályvezető szerint az Ü̈ttv. (2) bekezdésének b) pontja pedig rögzíti, hogy a folyamatos oldalszámozással ellátott okirat minden oldalát a feleknek, illetőleg meghatalmazottaiknak kézjegyükkel kell ellátniuk. További speciálls előírás e tekintetben sincs.

Borsay Tamás úgy látja: az Üttv. hivatkozott rendelkezései sem az okirat minden oldalának folyamatos oldalszámozással történő ellátását, sem pedig valamennyi oldal felek kézjegyével történő ellátását nem teszi függővé attól, hogy az adott okirati oldal rendelkezik-e szöveges tartalommal vagy sem.

Összegezve arra a következtetésre jut, hogy: amennyiben az okirat több lapból, illetőleg több oldalból áll, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, valamennyi folyamatos oldalszámozással ellátott okirati oldalt - legyen az akár üres, okirati tartalommal ki nem töltött - a feleknek, vagy az arra okiratban meghatalmazott feleknek kézjegyükkel kell ellátniuk.

Ez alól - meglátása szerint - egyetlen kivételt enged az Üttv. 43. § (4) bekezdése, miszerint a (2) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény alkalmazása mellőzhető, h a a papíralapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy füzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. Ez esetben sem a tartalommal rendelkező, sem az üres oldalt nem kell kézjeggyel ellátni.

Az üres (információ-tartalom) oldal aláírása utólagos visszaélésekre adhat okot

A földhivatali jogértelmezés helytelensége mellett érvelt dr. Szinay Attilának , a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárának január 5-én kelt levelében a BÜK elnöke, dr. Réti László .

A törvényi rendelkezés „több oldalból” és nem „több lapból” álló okiratról beszél - fejtette ki véleményét dr. Réti László. A jogalkotó ezzel - álláspontja szerint - egyértelműen azt az akaratát fejezte ki, hogy az okirat jogi értelemben i nformációtartalmat hordozó oldalakból, nem pedig pusztán (és az elektronikus okiratokra figyelemmel nem is feltétlenül) papírlapokból áll . Ez könnyen belátható abból - folytatja érvelését -, hogy ellenkező esetben papíralapú okirat esetében nem is létezhetne egy oldalból álló okirat, hiszen a papírlapnak mindig két oldala van, márpedig az Üttv. 45. § (2) bekezdéséből világosan következik, hogy léteznie kell egy oldalból álló okiratnak is. Ennek megfelelően a „több oldalból álló okirat” részét az az oldal képezi, amelynek információtartalma van, így csak az információtartalmat hordozó oldalakat kell oldalszámozással és kézjegyekkel ellátni.

Ezt az értelmezést támasztja alá - a BÜK elnökének álláspontja értelmében - az Alaptörvény 28. cikke szerinti, a jogalkalmazókra nézve is kötelező, cél szerinti értelmezés követelménye . Márpedig - érvel a továbiakban dr. Réti László - az Üttv. ezen rendelkezéseinek célja teljesen egyértelműen az volt, hogy meggátolja az okirat tartalmának utólagos manipulációját .

Összességében az elnök arra a következtetésre jut, miszerint ehhez képest a Földhivatal jogértelmezésének elfogadása éppen ennek a célnak az elérését lehetetlenítené el, mivel az információtartalmat nem hordozó oldalak számozása és kézjeggyel való ellátása lehetővé tenné, hogy azokra utólagosan kerüljön rá információ-tartalom.

Végül arra kéri a helyettes államtitkárt, hogy szakmai irányítási jogkörében (2010. évi CXXVI. törvény 6. § (1) bekezdése) eljárva nyújtson segítséget ezen jogértelmezési anomália mielőbbi megoldásához.