Melyek ezek, és mik a főbb szabályok
a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott döntések tekintetében - cikkében a vg.hu ezekre a kérdésekre kereste a választ.
Az első lépések
A külföldi határozatok végrehajtását itthon bíróság előtt
szükséges kezdeményezni.
Ez fő szabály szerint egy gyorsabb, iratokon alapuló, úgynevezett
nem peres eljárás, tehát a vita itthon már nem folytatódik,
hiszen az már külföldön lezárult.
Olyannyira igaz ez, hogy a magyar bíróság érdemben nem
vizsgálhatja felül azt, hogy a külföldi bíróság jó vagy rossz
döntést hozott. A magyar bíróság vizsgálati köre ennél sokkal
szűkebb, és csak azt vizsgálhatja, hogy:
-
a határozat tartalma nem ütközik a magyar közrendben, azaz nem sérti a társadalom értékítéletét;
-
az, akinek a terhére hozták a külföldi döntést, részt tudott-e venni az eljárásban (akár személyesen, akár meghatalmazott útján);
-
ugyanazon ügyben Magyarországon nem indult korábban eljárás, illetve nem született már itthon jogerős döntés;
-
ugyanazon ügyben nem született már más külföldi bíróság előtt jogerős döntés;
-
az ítélet jogerős vagy azzal egyenértékű joghatással bír (pl. ugyan nem jogerős, de előzetesen végrehajtható, mert a tartozás egy részét elismerte az ellenérdekű fél);
-
a külföldi bíróságnak volt jogosultsága elbírálni az ügyet (megalapozott volt a joghatósága).
„Ha a magyar bíróság minden fentire igenlő választ talál,
akkor a döntés végrehajtásának nincs akadálya, és a magyar
bíróság megállapítja, hogy a külföldi döntés Magyarországon
végrehajtható” – magyarázza dr. Bognár Alexandra, a Schönherr
Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Innentől már a végrehajtó veszi át az ügyet, és kezdődik a
tényleges végrehajtás – például bankszámlainkasszó,
gépjárművek vagy ingatlanok árverése, attól függően, hogy mit
kért pontosan az azt kezdeményező fél.
De hogyan is jutunk el a végrehajthatóságig, mit kell beadni a
bíróságra? Ezekre a kérdésekre is választ ad a cikk, amelyet
teljes terjedelmében ide kattintva lehet elolvasni.
