Az európai pénzügyi rendszer életképessége felett őrködő
Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) jelentésében arra
figyelmeztetett, hogy a vállalati csődök cunamija következhet,
amikor a kormányok elkezdik visszavonni a járvány idején
folyósított támogatásokat. Szerintük a támogatási programokat
célzottabbá kellene tenni, hogy sikerüljön megmenteni az amúgy
életképes, csak túlzottan eladósodott cégeket az összeomlástól
– számolt be a Napi.hu.
Csődelkerülés állami mentőcsomagokkal
Az Európai Központi Bank mellett működő szervezet friss
jelentése szerint a vállalati csődök száma tavaly jelentősen
csökkent Európában márciusban a koronavírus járvány kitörését
követően, és abnormálisan alacsony szinten maradt az év végéig.
Ennek oka, hogy a csődök elkerülhetővé váltak a masszív,
mintegy 1,5 billió eurónyi állami mentőcsomagoknak köszönhetően,
amelyek többek között a hitelek állami garantálását és
hitelmoratóriumot is magukban foglaltak sok országban - írja a
Financial Times.
A recesszió felé taszítja a vállalatokat a támogatás megszűnése
Azonban amint ez a támogatás megszűnik, legrosszabb esetben az
eltolt csődök hirtelen bekövetkezése a recesszió felé
taszíthatják a gazdaságot, ami újabb csődöket eredményezhet. A
fizetésképtelen cégek jelenlegi alacsony aránya most ahhoz
hasonlít, amikor a tenger egy szökőár előtt visszahúzódik.
Ezért meg kellene előzni azt, hogy a cégek olyan adósságterhekkel
jöjjenek ki a válságból, amelyek tönkremenetelükhöz
vezetnének, illetve támogatni kellene őket, hogy hosszabb távon
is képesen legyenek strukturálisan alkalmazkodni - írja az Európai
Központi Bank elnöke, Christine Lagarde által vezetett szervezet
jelentése.
A kormányoknak a mostaninál célzottabb intézkedésekkel kell segíteniük az életképes cégeket
Ajánlásuk szerint a kormányoknak olyan lépéseket kellene
tenniük, amelyek sikeresen csökkentik a csőhullám kockázatát, s
a mostaninál célzottabb intézkedésekkel kellene segíteniük az
amúgy életképes cégek adósságainak rendezését és
átalakítását. Ugyanakkor arra vigyázni kellene, nehogy
úgynevezett zombicégekhez kerüljenek a támogatások, tehát olyan
vállalatokhoz, amelyeket csak ez a támogatás tart életben,
egyébként hosszabb távon csődbe mennének.
A meglehetősen nehezen megvalósítható ajánlás szerint a
kormányoknak így az általános, mindenki számára folyósított
támogatások helyett célzottabban kellene majd eljárniuk, s csak
olyan cégeket segíteni, amelyek életképesek.
EU-javaslat: az állami garanciával felvett hitelek egy jelentős részét támogatássá konvertálni
Az ESRB szerint a cégek Európa-szerte tavaly összesen 435 milliárd
euró értékben vettek hitelt állami garanciavállalás mellett, s
ezekből a harmadik negyedév végén még 289 milliárd eurónyit
nem fizettek vissza. Emlékeztetnek, hogy az Európai Bizottság
keretprogramja lehetővé tette a kormányok részére, hogy az
állami garanciával felvett hitelek egy jelentős részét
támogatássá konvertálják bizonyos határokon belül. Az anyag
szerint a támogatás egyik másik formája lehetne, ha
megkönnyítenék a pénzügyi átstrukturálásokat. Példaként az
a holland reformot említették, amelyet idén év elején vezettek
be, s amely lehetővé tesz a cégek számára egy fizetésképtelenség
előtti eljárást, amelyben könnyebb az adósságok átalakítása.
Teljes gazdaság működőképességét veszélyeztető csődeljárási szűk keresztmetszetek
Az ESRB ezen felül sürgette a csődeljárások keretrendszerének fejlesztését. Európában ezek ugyanis nagyon eltérő rendszert alkotnak. A finn rendszerben például a legelső helyen álló hitelezők számára a törvény 88 százalékos kielégítettségi arányt ír elő, míg Görögországban ugyanez 32 százalékos. A Testület szerint szinte minden tagállamban vannak a csődeljárási rendszeren belül olyan szűk keresztmetszetek, amelyek tömeges csődök esetén a teljes gazdaság működőképességét veszélyeztetik.
