A török eseményekkel kapcsolatos korábbi közleményeink:
- Oszd meg és uralkodj? - Török áfium a török ügyvédség megregulázására? - Országos tiltakozások voltak. Hiába.
- Bűnösnek találták és bebörtönözték az Amnesty International török elnökét, egykori igazgatóját és még két jogvédőt
- Az ügyvédi titok védelmét súlyosan megsértették adatok után kurkászó török hatóságok
- Több mint ötszáz őrizetbe vett török bíró és ügyész fordult az EJEB-hez
- Murat Arslan bebörtönzött török bíró kapta az idei Václav Havel-díjat
- A török ügyvédi kamara megszólalt: szerinte törvényellenesen történt a voksok összeszámolása
- Négy török ügyvéd kapta idén a CCBE Emberi Jogi Díját
- Súlyosnak ítéli a török helyzetet az UIA
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Az Ügyvédfórum.hu-n most nem (csupán) azért foglalkozunk ezzel az eseményhez, mert szubjektíve is magunkhoz közelállónak érezzük a Hagia Szófia, mint keresztény spirituális, szellemi és kulturális szimbólum körüli eseményeket, hanem mert - az igazságszolgáltatással kapcsolatos török belpolitikai turbulenciák mellett - újabb baljós jelnek tekintjük ezeket a török belviszonyokat és potenciálisan a jövőbeni nemzetközi–európai történéseket is illetően.
Erdoğan elnök: „Az Ayasofyát a jövőben is mindenki látogathatja. Feltámadása az Al-Aksza mecset felszabadulásának előhírnöke"

Az
üggyel kapcsolatban „a
nemzethez intézett beszédében” Recep Tayyip Erdoğan
köztársasági elnök a trt.net.tr/magyar hírportál tudósítása
szerint kijelentette, hogy az Ayasofya /Hagia Szófia kapui mindig és
mindenki előtt nyitva lesznek, legyenek helyiek vagy külföldiek,
muszlimok vagy nem muszlimok. Egyebek
mellet azt is mondta, hogy „az Ayasofya az emberiség közös
öröksége, és új státusza révén mindenkit magához fog ölelni,
sokkal meghittebb, sokkal különlegesebb formában folytatja majd
tovább a működését”.
A
török államfő mindenkit arra hívott fel, hogy tartsák
tiszteletben a Törökország bírói és végrehajtó szervei által
hozott döntést az Ayasofyával kapcsolatban, hozzátéve, hogy a
véleménynyilvánítást meghaladó minden egyéb magatartást és
kijelentést a szuverenitás megsértésének fognak tekinteni.
„Azt
kérni, hogy a Vatikánt változtassák múzeummá és zárják le az
istentiszteletek előtt, vagy azt követelni, hogy az Ayasofya
maradjon múzeum, ugyanannak a logikának a termékei” –
fogalmazott az elnök.
Az
államfő emlékeztetett rá, hogy miután Fatih Mehmed szultán
1453-ban meghódította Isztambult, mecsetté alakíttatta át és
„új életre keltette „az Ayasofyát”.
A
mai fordulóponttal kapcsolatban pedig ezt mondta: „Ez egy 567 éves
jogi kérdés. Ha egy vallásra fókuszáló vitát csinálnak, akkor
ezt nem az Ayasofyáról, hanem az iszlámellenességről és az
idegengyűlöletről kell tartani.”
A
köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a török nemzet
„mindig is a szeme fényeként tekintett” az Ayasofyára,
olyannyira, hogy még a Hagia Szófia - „isteni bölcsesség” jelentésű
eredeti nevét sem kísérelték meg soha megváltoztatni.
Előre jelezte,
hogy 86 év szünet után a tervek szerint 2020. július 24-én,
pénteki imával nyitják meg újból az istentiszteletek előtt az
Ayasofyát.
A
török államfő arra is emlékeztetett, hogy Törökországban 435
templom és zsinagóga működik, hozzátéve, hogy „mindez annak a
felfogásunknak a megnyilvánulása, hogy gazdag értékként
tekintünk a különbségeinkre”.
Igen
figyeleme méltó, mert hogy talányos gondolattal zárta
beszédét Recep Tayyip Erdoğan: „Az Ayasofya feltámadása az
Al-Aksza mecset felszabadulásának előhírnöke.”
Kis kitérő: idézzük fel Gül baba türbéjének felavatását, Budán, 2019-ben
A szentéletű török dervis sírja - szóltak a napi híradások - Budán található, ez az iszlámhívők legészakibb zarándokhelye. A Magyar Királyságra támadó törökök 1526. augusztus 29-én döntő győzelmet arattak Mohácsnál. A csata után csapatai élén Nagy Szulejmán szultán bevonult a védtelenül maradt Budára, kirabolta és felgyújtotta, de ősszel visszaindult Isztambulba. A törökök a magyar királyok székhelyét végleg csak 1541-ben, napra pontosan a mohácsi csata után foglalták el, csellel. Gül Baba bektási dervis volt, e rend tagjainak fő feladata a janicsárok nevelése és a hittérítés volt.
Életéről nem sokat tudni - smerték be korrekten az eseményről szóló krónikák is, még azt sem bizonyos, hogy történelmi személyiség volt-e. Állítólag 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára, mert Szulejmán szultán a bektásikat bízta meg azzal, hogy a városhoz közel iszlám vallási központot alapítsanak. A nagy tiszteletnek örvendő dervis a vár bevételének alkalmából rendezett hálaadó ünnepen halt meg 1541. szeptember 2-án, itt most talán külön is érdemes megjegyezni: a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban. Gül Baba valójában hódítóként érkezett Buda vára alá, valós személyéről itt olvashatnak részletesen! (hvg.hu) - Gül Baba sírja fölé 1543 és 1548 között Jahjapasazáde Mehmed budai pasa emelt sírboltot, amely ma Gül Baba türbéjeként ismert. A bektási rendhez tartozó dervisek kolostort is építettek a türbe mellé, az épületegyüttesre először egy 1559. évi adóösszeírás utal. Változatos töeténések után végül 1914-ben a türbét fenntartandó műemléknek nyilvánították
A türbe felújításának ünnepi pillanataiban (a török és magyar kormány közösen finanszírozta a felújítási munkálatokat) Recep Tayyip Erdoğan azt kívánta, hogy az épület és a kert a törökök és magyarok számára is az elmélyülés, a lelki feltöltődés és a békés eszmecserék helyszíne legyen.
A
politikai háttér
Törökország
82 millió lakossága túlnyomórészt az iszlám(vallás) szunnita
ágához (felekezetéhez) tartozik. A nem iszlám kisebbségek az
összlakosságnak csupán 0,2% -át teszik ki. A keresztény lakosság
megoszlik több keleti orthodox és a római katolikus egyház,
valamint más, protestáns közösségek között. Nyilvánvaló
azonban, hogy a Hagia Szófia körüli intoleráns kormányzati döntés
elsősorban nem kisebbségjogi ügy csupán, hanem két világ
találkozásának mesterséges felizzítása, amely messze túlmutat
lokális jelentőségén.

A
török keresztények a kormány nacionalista és az iszlám
retorikájának szívós, mindennapi, lépésről lépésre haladó
alkalmazásával Ankara kedvelt bűnbakjává válnak. Ezt egy német
vallástörténész-elemző mondta. Alexander Görlach, a Carnegie
Nemzetközi Ügyek Etikai Tanácsának vezető munkatársa szerint
Recep Tayyip Erdoğan elszámolta magát Szíriával és Líbiával
kapcsolatos politikájában, és most próbálja a közfigyelmet
elterelni a török külpolitika kudarcairól, s erre „jó
eszköznek” bizonyul a „keresztény kártya” kijátszása. Amíg
a világ a COVID-19 világjárvány leküzdésével, a tömeges
munkanélküliséggel és a globális recesszióval van elfoglalva, a
török kormány kihasználja a helyzetet a kisebbségek további
elnyomására - mondta a tudós elemző a Deutsche Welle német
közszolgálati rádióban, június 23-án.
A
„nemzeti szuverenitás” jegyében – szemben a világgal

A
keresztény világ egyházi vezetőinek és a nyugati világ
politikusainak rendkívül heves nemzetközi tiltakozása nyomán
Numan Kurtulmus, Recep Tayyip Erdoğan politikai pártjának alelnöke
azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy a döntés nemzeti szuverenitás
kérdése: a Hagia Szófia státusza tekintetében a kizárólagos,
nemzeti szuverén döntéshozó: Törökország. „Nincs szükségünk
senkinek a tanácsára vagy ajánlására a saját ügyeinkben”.
Recep
Tayyip Erdoğan, Isztambul volt polgármesterének politikai
ellenfelei azt állítják – írja elemzésében a New York Times
-, hogy a Hagia Szofia mecsetté visszaállításának gondolatát
mindig olyankor veti be, amikor politikai válsággal küzd, s
támogatásért nacionalista vagy konzervatív vallási szavazóihoz
fordul. Pártja elvesztette a tavalyi Isztambulban lezajlott helyi
választásokat, a koronavírus világjárvány Törökország
egyébként is hanyatlónak ítélt gazdasági helyzetét tovább
sújtja, mindeközben súlyos katonai konfliktusok terhelik az életet
mind belpolitikai (kurd helyzet, ügyvédek, bírák, konfliktusai
stb.), mind külpolitikai vonatkozásban: a keleti szomszédos arab
országokkal kapcsolatos ellentmondások, az orosz és amerikai
regionális politika közötti lavírozás, miközben nem feledhető
masszív tény: Törökország a NATO legpotensebb tagja a régióban,
hihetetlen nagy katonai erővel...
Törökországi politikai elemzőként Orhan Bursal, a Cumhuriyet napilap vezércikkírója is véleményt mondott - hívja fel a Figyelmet a Magyar Kurír hazai katolkius hírportál -: a közelmúltban megjelent írásában azt állította, a Hagia Szófia kérdése a török politikai vezetők számára kampányfogás, amellyel rámutathatnak a „külső ellenségekre”, rájuk zúdítva ezáltal a közvélemény haragját. Mindezt egy gazdasági válság közepette teszik, melynek egyik oka a jelenleg is zajló világjárvány.
Így aztán sokak szerint már szinte nem is meglepő, hogy Törökország első embere, Recep Tayyip Erdoğan most azzal lepte meg a világot – természetesen nem minden előzmény nélkül –, hogy július 10-én elnöki rendelettel bezáratta és újra iszlám mecsetté állíttatta vissza a keleti kereszténység alapítása után ezer éven át meghatározó konstantinápolyi központi székesegyházát, a Hagia Szófiát, amely később majd ötszáz éven át volt isztambuli iszlám mecset, amit majd nyolcvan évvel ezelőtt Atatürk közös emlékhellyé, illetve műemlékké változtatott, később az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított múzeum lett, egyben a Kelet és Nyugat találkozásának egyedülálló szimbóluma.
Mi történik Törökországban?
Lássuk
az előzményeket.
Mindenki
szólt: ne tegyék!

I. Bartholomeos,
Konstantinápoly pátriárkája (képünkön, foto: Konstantinápolyi patriarchátus), a világ kereszténysége második
legnagyobb közösségének, a keleti orthodoxiának a szimbolikus
feje azt mondta: az egyedülálló épületegyüttesnek továbbra is
annak kell maradnia, ami eddig volt: a kereszténység és az iszlám
találkozópontjának, ami az egész emberiség öröksége. „Nagy
megtiszteltetés és nagy felelősség hárul a török népre –
mondta - , hogy ez a csodálatos, egyetemes értékű emlékhely
továbbra is múzeumként, a találkozás, a párbeszéd, a
szolidaritás és a kölcsönös kapcsolattartás szimbolikus helye,
a kereszténység és az iszlám közötti megértés élő jele
maradjon. ”
Törökország
elnöke, Recep Tayyip Erdoğan azonban elkötelezte magát a Hagia Szófia mecsetté
nyilvánítása érdekében.
Július
2-án egy török közigazgatási bíróság döntött arról, hogy
visszavonja a 80 évvel ezelőtt született rendeletet, amely az
épületet annak idején múzeummá, emlékhellyé nyilvánította.
A rendeletet visszavonó határozatot július 10-én tették közzé.
„A
török nemzet már 86 éve vár erre. A bíróság végre
megszabadította láncaitól a Hagia Szófiát” - írta Abdulkadir
Selvi kormányközelinek ismert publicista a Hurriyet című
napilapban.
I. Bartholomeos pátriárka a Hagia Szófiát továbbra is az isztambuli Szent Apostolok templomának nevezte a június 30-i általa megtartott istentiszteleten. A Hagia Szófia nem csupán azoké, akik jog szerint birtokolják az épületet, hanem mint szellemi, vallási, spirituális központ, az egész emberiségé, mondta.

A
Hagia Szófia bazilikáját 537-ben építették, Justinianus bizánci
császára alatt. Egy ideig ez volt a világ legnagyobb épülete és
a legnagyobb keresztény temploma. Konstantinápoly pátriárkájának
székesegyházaként szolgált a nagy egyházszakadás előtt, ami a
(keresztény vallás bibliai-teológiai értelemben vett máig is
egyetlen egyházat a nyugati és a keleti, azaz a római katolikus és
keleti ortodox felekezetekre (helytelen, de bevett köznapi
szóhasználattal) egyházra osztotta. Konstantinápoly oszmán
bekebelezése, 1453 után a bazilikát mecsetté alakították át.
Az oszmánok alatt minareteket építettek hozzá, és támfalakkal
erősítették meg a hatalmas épületet, a keresztény tartalmú
fali mozaikokat pedig lemeszelték, illetve egyéb módokon lefedték.
Erre a sorsa jutott évszázadokig
Szent László magyar királyunk mozaikja is: Piroskáról, másképpen
Szent Irénéről, van szó, akit a keleti orthodox kereszténység
ma is egyik legjelentősebb szentjei közé sorol és aki a Bizánci
Birodalom legnagyobb, legszentebb és legtiszteltebb császárnéja
volt. Ő építtette Bizánc legfontosabb kolostorát, a Pantokrator
(Mindenható Megváltó Krisztus) kolostort. Ez egy nagy
épületegyüttes, amely magában foglalt egy templomot, menhelyet,
50 ágyas kórházat, idősek otthonát és egyéb szociális ellátó
intézményt. Funkcionálisan és szépségét tekintve is kiemelkedő
épületegyüttes. A kolostor szemléletében is egyedülálló volt,
messze megelőzte korát. Az Arab Birodalom kórházainak és a
középkori Európa kórházainak építésekor példaképül
szolgált. (Róla több ide kattintva olvasható). A
templomban további magyar vonatkozás is megtekinthető volt eddig.
Az imafülke (mihrab) két oldalán két hatalmas bronz gyertyatartó
áll, amelyeket I. Szulejmán 1526-ban Buda első török
megszállásakor több más értékekkel együtt hadizsákmányként
Konstantinápolyba szállíttatott.

1934-ben
Törökoszág modernizálását célul kitűző, „szekuláris”
török kormány alatt a mecset múzeummá alakult. Néhány mozaikot
felfedtek, köztük Krisztus (lásd képünkön), Szűz Mária, Keresztelő János, I.
Justinianus és Zoe Porhyrogenita, s nem utolsósorban a magyar
királylány, Piroska ábrázolását (lásd a képet cikkünk elején).
Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Mivel most a múzeum mecsetté vált, félő, hogy ismét lefedik a keresztény jelképeket, köztük a mozaikokat valamint a bazilika kupolájában található szeráf figurákat.
Ismét a konfrontáció helye lesz?
I. Bartholomeos konstantinápolyi pátriárka kijelentette, hogy „abszurd és ártalmas, ha a Hagia
Szófia ebből a szimbolikus mivoltából, amely révén két világ
összetalálkozik és megismerheti, csodálhatja kölcsönösen
egymás értékeit, ismét a különbözőségek kiemelésének és a
konfrontációnak lesz a helye. A Hagia Szófia az életnek az a
központja, ahol „Kelet és Nyugat átöleli egymást”. A
mecsetté való átalakítás „szakadást okoz e két világ közé”.
S attól tart, hogy a mecsetté való átalakítás „keresztények
millióit fogja az egész világon az iszlámmal szembe állítani”.
Recep
Tayyip Erdoğan néhány támogatója a Hagia Sophia-ról mint az
iszlám harmadik legszentebb helyéről beszél a mekkai Nagymecset
és a jeruzsálemi (nota bene: a zsidóság és a zsidó keresztény
kultúra számára szimbolikusan ugyanolyan fontosnak tartott
templomhegyen álló) Al-Aksza-mecset mellett.
Május
végén Recep Tayyip Erdoğan távolról – üzenetével - vett részt
Konstantinápoly török meghódításának emlékezésén, amelyet
az egykori bazilikában, a Hagia Szófiában tartottak. Egy imám a
Hódítás (Conquest) verseit (szúráját) olvasta fel a Koránból,
amely Mekka és Medina népének egyezményét ünnepelte. (A
történeti háttér: az iszlám világban Hudaybiyyah
Egyezmény néven ismert, az iszlám történetében kulcsfontosságú
megállapodást Mohamed prófétának sikerült tető alá hoznia,
aki Medina városállam képviseletében tárgyalt a Mekkát uraló
Qurayshi törzs képviselőivel Kr. u. 628 januárjában, A létrejött
egyezménnyel sikerült a két városállam közötti feszültséget
csökkenteni, s kimondta a békét a következő 9 év 9 hónap és 9
napra, továbbá - nem utolsó sorban – felhatalmazta Mohamed
prófétát és követőit arra, hogy békés zarándoklatra menjenek
Mekkába. Később ezt nevezték el az iszlám vallás történetében
az Első Zarándoklatnak. Nos, a Hagia Szófia iszlám birtoklása - saját értelmezésben - szimbólikusan az iszlám végső győzelme a kereszténység felett.
Heveny nemzetközi tiltakozás már a döntést megelőzően is

A
Hagia Szófiában megrendezett egyértelmű (iszlám) vallási
rendezvényre azonnal igen élesen reagált a népességét tekintve
hagyományosan döntő többségében szintén a keleti orthodox
vallású Görögország külügyminisztere, Lina Mendoni, mondván,
hogy az elfogadhatatlanul megsértette az UNESCO-nak a Hagia Szófiára
is vonatkozó világörökség-poltikáját és rendelkezéseit.
„A Hagia Szófiának óriási szellemi és kulturális jelentősége van a világon a különféle vallások hívei millióinak számára,” mondta Sam Brownback, az USA vallásszabadságért felelős nagykövete június 25-én. „Felhívjuk Törökország kormányát, hogy tartsa fenn továbbra is a Hagia Szófiának az UNESCO-tól kapott világörökségi státuszát és továbbra is tegye lehetővé mindenki számára az egyedülálló múzeum látogathatóságát.”
A
július 2-i törökországi bírósági tárgyalás előtt Mike
Pompeo amerikai külügyminiszter arra kérte Törökországot, hogy
„továbbra is tartsák fenn a Hagia Szófia múzeum-jellegét,
annak jelzéseként is, hogy a Török Köztársaság továbbra is
tiszteletben tartja a sokszínű vallási hagyományokat és azok
történelmét.
Kirill pátriárka: a döntés egész keresztény civilizációnkat fenyegeti
Miközben a keleti ortodox keresztény világban igen komoly feszültségek és viták keletkeztek amiatt, hogy a keleti kereszténység szimbolikus első vezetője, (primus inter pares, az egyenlők között az első), I. Bartholomeos konstantinápolyi pátriárka korábban elismerte a kijevi pátriárka vezette Ukrán Orthodox Egyháznak a moszkvai („minden oroszok”) pátriárkája által vezetett Orosz Orthodox Egyház testéről való leválás egyoldalú bejelentését, az orosz orthodox vezetők – félretéve a belső egyházpolitikai feszültségeket okozó kérdéseket - határozottan kiálltak a Hagia Szófia eddigi jellegének megőrzése mellett.

„A
Hagia Szófia fenyegetettsége egyben az egész keresztény
civilizációnkat fenyegeti, lelkiségünket és a történelmi
önbecsülésünket egyaránt” - mondta a keleti orthodox
kereszténység legnagyobb közösségének, az Orosz Orthodox
Egyháznak a feje, Kirill, Moszkva és egész Oroszország (minden oroszok) pátriárkája július 6-án.
Megállapítása szerint Konstantinápoly volt bazilikája „a
keresztény civilizáció egyik legnagyszerűbb emléke”. Az, ami
történhet Hagia Szófiával, „mély fájdalmat okoz az egész
orosz nép körében" – mondta.

Moszkva nyilván óvatos a helyzet megítélésében, főként a két ordzá közelkelet-politikájánsk megfelelő kezelése érdekében. A Kreml szóvivője, Dimitrij Peskov egyebek mellett azt nyilatkozta, hogy a Hagia Szófia a világ minden tájáról odasereglő turisták igen kedvelt, és szeretettel körülvett egyedülálló emlékhelye, amelynek ilyen jellegű idegenforgalmi értéke mellett „nagyon mély spirituális jelentősége is van”.
Egyébként a csodálatos műemléket, a mások számára identitásbeli és spirituális erővel is rendelkező épületet a hivatalos török statisztika szerint eddig évente 3,7 millióan látogatták.
Mély fájfalmának és megdöbbenésének adott hangot Ferenc pápa
Erre reagálva török törtésnészek emlékezetbe idézték: a kereszteshadjáratok idején milyen kegyetleséggel és következetességgel romboltak le. Illetve építettek át eredendően iszlám mecseteket keresztyén templomokká. Különösen is érzékenyen hivatkoztak az andalúziai iszlám mecsetek, legfőként a cordobai mecset „elkeresztényesítésére”...

Keresztényüldözés
Törökországban?
A
világ egyik legrégebbi, a mai Törökországban élő (illetve
török állampolgárságú) kereszténység helyzetét a
kisebbségekkel szembeni szisztematikus diszkrimináció jellemzi. Az
Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság Bizottságának
(USCIRF) Törökországról szóló jelentése szerint a vallási
kisebbségek a török lakosság 0,2% -át teszik ki. A lakosság
túlnyomó többsége, köztük maga az elnök, Recep Tayyip Erdoğan
is, szunnita muszlim.
Noha
a török alkotmány „garantálja a lelkiismereti, a vallásos
meggyőződést érintő és a világnézeti szabadságot”, és az
országot „világi államnak” nevezi, az USCIRF szerint Recep
Tayyip Erdogan kormánya valójában iszlám nacionalista retorikát
és gyakorlatot alkalmaz a kisebbségek megkülönböztetésére.
Ellentétben
azzal a ténnyel, hogy Törökország világi államnak nevezi magát,
a kormánynak része mind a Vallási Ügyek Igazgatósága
(magyarországi füleknek ismerősebb egykori terminológiával:
Állami Egyházügyi Hivatal), amely felügyei az ország iszlám
vallási életét, mind az Alapítványok Főigazgatósága, amely
pedig a kisebbségi vallási csoportok tevékenységét felügyeli.
Válaszként
arra, hogy az USCIRF a Kiemelten Megfigyeltek Listáján
Törökországot a vallásszabadságot elnyomók közé sorolta, a
török kormány a nem iszlám vallási csoportok, vallási-egyházi
intézmények életébe durván beleavatkozva, megakadályozta
vezetőik megválasztását, Olyannyira, hogy az egyik keresztény
felekezet vezető nélkül kényszerült maradni. Nevezetesen a már egyébként is megosztott Örmény Apostoli Egyház isztambuli közössége, amely 11 éve nem
tudja pátriárkáját megválasztani.

Az
is széles nemzetközi megütközést keltett, amikor a török
hatóságok Sefer Bileçent, a Szír Ortodox Egyháza törökországi
közösségének papját idén tavasszal terrorizmus vádjával
letartóztatták és eljárást indítottak ellene. Neki azért gyűlt
meg a baja a hatóságokkal, mert még januárban kenyeret és vizet
osztogatott a Törökországban illegális kurd szeparatistának
tartott csoport tagjai számára. Noha a pap azt állította, hogy
csupán keresztényi kötelességének tett eleget, amikor a
kolostoruk ajtaján kopogóknak vizet meg kenyeret adott, a
terroristák „segítése és támogatása” váddal kellett
szembenéznie, amely legalább hét és fél év börtön büntetést
vonhat maga után.
Ezen
túlmenően a török kormány számos esetben magáévá tett olyan
földtulajdonokat, amelyeket keresztény tulajdonosai a török
hadsereg főként kelet-törökországi, határ menti offenzívái
miatt kényszerültek menekültként elhagyni, s miután a harcok
elmúltával visszatértek, akkor kellett megtudniuk: kisemmizték
őket, nem tudnak hova letelepedni.
Amikor
az Egyesült Államok 2019-ben visszavonult Szíriától,
Közel-Keleten a keresztények féltek Törökország
fenyegetéseitől.

"Nagyon
aggódunk az iraki amerikai jelenlét közelmúltbeli megszüntetése
miatt" – mondta Bashar Warda, a Káld Orthodox Egyház
törökországi közösségének ebrili érseke, a lakóhelyeikről
kitelepített közel-keleti keresztények egyik elkötelezett
szószólója. Az iraki amerikai jelenlét nélkül ő és sokan
mások az iszlám nacionalista csoportok üldözésétől félnek, s
védtelen kiszolgáltatottnak érzik magukat.
Mike
Pence amerikai alelnök bizakodva jelentette ki, hogy Irakban való
jelenléte nélkül is az Egyesült Államok továbbra is képes lesz
fenntartani a Közel-Keleten a vallási kisebbségek biztonságát:
„Az Egyesült Államok ettől a naptól kezdve kéz a kézben fog
működni a vallási csoportokkal és magánszervezetekkel, hogy
segítse azokat, akiket hitük miatt üldöznek. Amerika támogatni
fogja ezeket az embereket a rászorultságuk órájában ”- mondta.
Ezt több szakértő kétségesnek tartja.
Török tiltakozás: Az egész a véleménybefolyásoló ellenséges körök munkája...

A török vezetők szerint nem indokolt, hogy az USCIRF a Kiemelten Megfigyeltek Listájára tette Törökországot. Hami Aksoy, a török külügyminisztérium szóvivője azt állította, hogy ez a minősítés leleplezi az USCIRF rejtett iszlámellenes elfogultságát. "A jelentés alaptalan, illetéktelen és homályos állításokat tartalmaz, mint az már a korábbi években is tapasztalható volt. Valójában elszigetelt eseményeket próbáltak a vallásszabadság megsértésének erőltetett vádjával illetni” - mondta Aksoy. "Nyilvánvaló, hogy a Bizottság Törökország ellenséges körök befolyása alatt áll, és nem objektív kritériumok alapján készítette el ezt a jelentést."
A lehetséges megoldás?

Sahak
II. Sahak Mashalian, az Örmény Orthodox Egyház konstantinápolyi
pátriárkája azt javasolta, hogy a kereszténység Hagia Szófiája és aaz iszlám Ayassofya-ja legyen a két világvallás közös, vallásközi szakrális helyszíne (temploma).
Tegyük
hozzá azonnal, bár a javaslat finoman szólva is merész, ilyen
megoldásról egyelőre nem tudunk sehol a világon, mindazonáltal a
Hagia Szófia rendkívül speciális esetében akár joggal elvárható
lenne minden érdekelt és érintett fél részéről teológiai,
dogmatikai valamint egyház- és valláspolitikai fenntartások – sőt:
az Európai Unió ajtaján időnként eddig sikertelenül kopogtató
jelenlegi török kormánytól pedig a politikai manipuláció –
félretétele.