Hátramenet Törökországban? - Mecset lett újra Isztambulban a Hagia Szófia, július 24-én, pénteki imával nyitják meg újból az iszlám istentiszteletek előtt

A török eseményekkel kapcsolatos korábbi közleményeink:

• Oszd meg és uralkodj? - Török áfium a török ügyvédség megregulázására? - Országos tiltakozások voltak. Hiába.
• Bűnösnek találták és bebörtönözték az Amnesty International török elnökét, egykori igazgatóját és még két jogvédőt
• Az ügyvédi titok védelmét súlyosan megsértették adatok után kurkászó török hatóságok
• Több mint ötszáz őrizetbe vett török bíró és ügyész fordult az EJEB-hez
• Murat Arslan bebörtönzött török bíró kapta az idei Václav Havel-díjat
• ​A török ügyvédi kamara megszólalt: szerinte törvényellenesen történt a voksok összeszámolása
• Négy török ügyvéd kapta idén a CCBE Emberi Jogi Díját
• Súlyosnak ítéli a török helyzetet az UIA

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Az Ügyvédfórum.hu-n most nem (csupán) azért foglalkozunk ezzel az eseményhez, mert szubjektíve is magunkhoz közelállónak érezzük a Hagia Szófia, mint keresztény spirituális, szellemi és kulturális szimbólum körüli eseményeket, hanem mert - az igazságszolgáltatással kapcsolatos török belpolitikai turbulenciák mellett - újabb baljós jelnek tekintjük ezeket a török belviszonyokat és potenciálisan a jövőbeni nemzetközi–európai történéseket is illetően.

Erdoğan elnök: „Az Ayasofyát a jövőben is mindenki látogathatja. Feltámadása az Al-Aksza mecset felszabadulásának előhírnöke"

Az üggyel kapcsolatban „a nemzethez intézett beszédében” Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök a trt.net.tr/magyar hírportál tudósítása szerint kijelentette, hogy az Ayasofya /Hagia Szófia kapui mindig és mindenki előtt nyitva lesznek, legyenek helyiek vagy külföldiek, muszlimok vagy nem muszlimok. Egyebek mellet azt is mondta, hogy „az Ayasofya az emberiség közös öröksége, és új státusza révén mindenkit magához fog ölelni, sokkal meghittebb, sokkal különlegesebb formában folytatja majd tovább a működését”.

A török államfő mindenkit arra hívott fel, hogy tartsák tiszteletben a Törökország bírói és végrehajtó szervei által hozott döntést az Ayasofyával kapcsolatban, hozzátéve, hogy a véleménynyilvánítást meghaladó minden egyéb magatartást és kijelentést a szuverenitás megsértésének fognak tekinteni.

„Azt kérni, hogy a Vatikánt változtassák múzeummá és zárják le az istentiszteletek előtt, vagy azt követelni, hogy az Ayasofya maradjon múzeum, ugyanannak a logikának a termékei” – fogalmazott az elnök.

Az államfő emlékeztetett rá, hogy miután Fatih Mehmed szultán 1453-ban meghódította Isztambult, mecsetté alakíttatta át és „új életre keltette „az Ayasofyát”.

A mai fordulóponttal kapcsolatban pedig ezt mondta: „Ez egy 567 éves jogi kérdés. Ha egy vallásra fókuszáló vitát csinálnak, akkor ezt nem az Ayasofyáról, hanem az iszlámellenességről és az idegengyűlöletről kell tartani.”

A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a török nemzet „mindig is a szeme fényeként tekintett” az Ayasofyára, olyannyira, hogy még a Hagia Szófia - „isteni bölcsesség” jelentésű eredeti nevét sem kísérelték meg soha megváltoztatni.

Előre jelezte, hogy 86 év szünet után a tervek szerint 2020. július 24-én, pénteki imával nyitják meg újból az istentiszteletek előtt az Ayasofyát.

A török államfő arra is emlékeztetett, hogy Törökországban 435 templom és zsinagóga működik, hozzátéve, hogy „mindez annak a felfogásunknak a megnyilvánulása, hogy gazdag értékként tekintünk a különbségeinkre”.

Igen figyeleme méltó, mert hogy talányos gondolattal zárta beszédét Recep Tayyip Erdoğan: „Az Ayasofya feltámadása az Al-Aksza mecset felszabadulásának előhírnöke.”

Kis kitérő: idézzük fel Gül baba türbéjének felavatását, Budán, 2019-ben

A szentéletű török dervis sírja - szóltak a napi híradások - Budán található, ez az iszlámhívők legészakibb zarándokhelye. A Magyar Királyságra támadó törökök 1526. augusztus 29-én döntő győzelmet arattak Mohácsnál. A csata után csapatai élén Nagy Szulejmán szultán bevonult a védtelenül maradt Budára, kirabolta és felgyújtotta, de ősszel visszaindult Isztambulba. A törökök a magyar királyok székhelyét végleg csak 1541-ben, napra pontosan a mohácsi csata után foglalták el, csellel. Gül Baba bektási dervis volt, e rend tagjainak fő feladata a janicsárok nevelése és a hittérítés volt.

Életéről nem sokat tudni - smerték be korrekten az eseményről szóló krónikák is, még azt sem bizonyos, hogy történelmi személyiség volt-e. Állítólag 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára, mert Szulejmán szultán a bektásikat bízta meg azzal, hogy a városhoz közel iszlám vallási központot alapítsanak. A nagy tiszteletnek örvendő dervis a vár bevételének alkalmából rendezett hálaadó ünnepen halt meg 1541. szeptember 2-án, itt most talán külön is érdemes megjegyezni: a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban. Gül Baba valójában hódítóként érkezett Buda vára alá, valós személyéről itt olvashatnak részletesen! (hvg.hu) - Gül Baba sírja fölé 1543 és 1548 között Jahjapasazáde Mehmed budai pasa emelt sírboltot, amely ma Gül Baba türbéjeként ismert. A bektási rendhez tartozó dervisek kolostort is építettek a türbe mellé, az épületegyüttesre először egy 1559. évi adóösszeírás utal. Változatos töeténések után végül 1914-ben a türbét fenntartandó műemléknek nyilvánították

A türbe felújításának ünnepi pillanataiban (a török és magyar kormány közösen finanszírozta a felújítási munkálatokat) Recep Tayyip Erdoğan azt kívánta, hogy az épület és a kert a törökök és magyarok számára is az elmélyülés, a lelki feltöltődés és a békés eszmecserék helyszíne legyen.

A politikai háttér

Törökország 82 millió lakossága túlnyomórészt az iszlám(vallás) szunnita ágához (felekezetéhez) tartozik. A nem iszlám kisebbségek az összlakosságnak csupán 0,2% -át teszik ki. A keresztény lakosság megoszlik több keleti orthodox és a római katolikus egyház, valamint más, protestáns közösségek között. Nyilvánvaló azonban, hogy a Hagia Szófia körüli intoleráns kormányzati döntés elsősorban nem kisebbségjogi ügy csupán, hanem két világ találkozásának mesterséges felizzítása, amely messze túlmutat lokális jelentőségén.

A török keresztények a kormány nacionalista és az iszlám retorikájának szívós, mindennapi, lépésről lépésre haladó alkalmazásával Ankara kedvelt bűnbakjává válnak. Ezt egy német vallástörténész-elemző mondta. Alexander Görlach, a Carnegie Nemzetközi Ügyek Etikai Tanácsának vezető munkatársa szerint Recep Tayyip Erdoğan elszámolta magát Szíriával és Líbiával kapcsolatos politikájában, és most próbálja a közfigyelmet elterelni a török külpolitika kudarcairól, s erre „jó eszköznek” bizonyul a „keresztény kártya” kijátszása. Amíg a világ a COVID-19 világjárvány leküzdésével, a tömeges munkanélküliséggel és a globális recesszióval van elfoglalva, a török kormány kihasználja a helyzetet a kisebbségek további elnyomására - mondta a tudós elemző a Deutsche Welle német közszolgálati rádióban, június 23-án.

A „nemzeti szuverenitás” jegyében – szemben a világgal

A keresztény világ egyházi vezetőinek és a nyugati világ politikusainak rendkívül heves nemzetközi tiltakozása nyomán Numan Kurtulmus, Recep Tayyip Erdoğan politikai pártjának alelnöke azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy a döntés nemzeti szuverenitás kérdése: a Hagia Szófia státusza tekintetében a kizárólagos, nemzeti szuverén döntéshozó: Törökország. „Nincs szükségünk senkinek a tanácsára vagy ajánlására a saját ügyeinkben”.

Recep Tayyip Erdoğan, Isztambul volt polgármesterének politikai ellenfelei azt állítják – írja elemzésében a New York Times -, hogy a Hagia Szofia mecsetté visszaállításának gondolatát mindig olyankor veti be, amikor politikai válsággal küzd, s támogatásért nacionalista vagy konzervatív vallási szavazóihoz fordul. Pártja elvesztette a tavalyi Isztambulban lezajlott helyi választásokat, a koronavírus világjárvány Törökország egyébként is hanyatlónak ítélt gazdasági helyzetét tovább sújtja, mindeközben súlyos katonai konfliktusok terhelik az életet mind belpolitikai (kurd helyzet, ügyvédek, bírák, konfliktusai stb.), mind külpolitikai vonatkozásban: a keleti szomszédos arab országokkal kapcsolatos ellentmondások, az orosz és amerikai regionális politika közötti lavírozás, miközben nem feledhető masszív tény: Törökország a NATO legpotensebb tagja a régióban, hihetetlen nagy katonai erővel...

Törökországi politikai elemzőként Orhan Bursal, a Cumhuriyet napilap vezércikkírója is véleményt mondott - hívja fel a Figyelmet a Magyar Kurír hazai katolkius hírportál -: a közelmúltban megjelent írásában azt állította, a Hagia Szófia kérdése a török politikai vezetők számára kampányfogás, amellyel rámutathatnak a „külső ellenségekre”, rájuk zúdítva ezáltal a közvélemény haragját. Mindezt egy gazdasági válság közepette teszik, melynek egyik oka a jelenleg is zajló világjárvány.

Így aztán sokak szerint már szinte nem is meglepő, hogy Törökország első embere, Recep Tayyip Erdoğan most azzal lepte meg a világot – természetesen nem minden előzmény nélkül –, hogy július 10-én elnöki rendelettel bezáratta és újra iszlám mecsetté állíttatta vissza a keleti kereszténység alapítása után ezer éven át meghatározó konstantinápolyi központi székesegyházát, a Hagia Szófiát, amely később majd ötszáz éven át volt isztambuli iszlám mecset, amit majd nyolcvan évvel ezelőtt Atatürk közös emlékhellyé, illetve műemlékké változtatott, később az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított múzeum lett, egyben a Kelet és Nyugat találkozásának egyedülálló szimbóluma.

Mi történik Törökországban?

Lássuk az előzményeket.

Mindenki szólt: ne tegyék!

I. Bartholomeos, Konstantinápoly pátriárkája (képünkön, foto: Konstantinápolyi patriarchátus), a világ kereszténysége második legnagyobb közösségének, a keleti orthodoxiának a szimbolikus feje azt mondta: az egyedülálló épületegyüttesnek továbbra is annak kell maradnia, ami eddig volt: a kereszténység és az iszlám találkozópontjának, ami az egész emberiség öröksége. „Nagy megtiszteltetés és nagy felelősség hárul a török népre – mondta - , hogy ez a csodálatos, egyetemes értékű emlékhely továbbra is múzeumként, a találkozás, a párbeszéd, a szolidaritás és a kölcsönös kapcsolattartás szimbolikus helye, a kereszténység és az iszlám közötti megértés élő jele maradjon. ”

Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan azonban elkötelezte magát a Hagia Szófia mecsetté nyilvánítása érdekében.

Július 2-án egy török közigazgatási bíróság döntött arról, hogy visszavonja a 80 évvel ezelőtt született rendeletet, amely az épületet annak idején múzeummá, emlékhellyé nyilvánította. A rendeletet visszavonó határozatot július 10-én tették közzé.

„A török nemzet már 86 éve vár erre. A bíróság végre megszabadította láncaitól a Hagia Szófiát” - írta Abdulkadir Selvi kormányközelinek ismert publicista a Hurriyet című napilapban.

I. Bartholomeos pátriárka a Hagia Szófiát továbbra is az isztambuli Szent Apostolok templomának nevezte a június 30-i általa megtartott istentiszteleten. A Hagia Szófia nem csupán azoké, akik jog szerint birtokolják az épületet, hanem mint szellemi, vallási, spirituális központ, az egész emberiségé, mondta.

A Hagia Szófia bazilikáját 537-ben építették, Justinianus bizánci császára alatt. Egy ideig ez volt a világ legnagyobb épülete és a legnagyobb keresztény temploma. Konstantinápoly pátriárkájának székesegyházaként szolgált a nagy egyházszakadás előtt, ami a (keresztény vallás bibliai-teológiai értelemben vett máig is egyetlen egyházat a nyugati és a keleti, azaz a római katolikus és keleti ortodox felekezetekre (helytelen, de bevett köznapi szóhasználattal) egyházra osztotta. Konstantinápoly oszmán bekebelezése, 1453 után a bazilikát mecsetté alakították át. Az oszmánok alatt minareteket építettek hozzá, és támfalakkal erősítették meg a hatalmas épületet, a keresztény tartalmú fali mozaikokat pedig lemeszelték, illetve egyéb módokon lefedték. Erre a sorsa jutott évszázadokig Szent László magyar királyunk mozaikja is: Piroskáról, másképpen Szent Irénéről, van szó, akit a keleti orthodox kereszténység ma is egyik legjelentősebb szentjei közé sorol és aki a Bizánci Birodalom legnagyobb, legszentebb és legtiszteltebb császárnéja volt. Ő építtette Bizánc legfontosabb kolostorát, a Pantokrator (Mindenható Megváltó Krisztus) kolostort. Ez egy nagy épületegyüttes, amely magában foglalt egy templomot, menhelyet, 50 ágyas kórházat, idősek otthonát és egyéb szociális ellátó intézményt. Funkcionálisan és szépségét tekintve is kiemelkedő épületegyüttes. A kolostor szemléletében is egyedülálló volt, messze megelőzte korát. Az Arab Birodalom kórházainak és a középkori Európa kórházainak építésekor példaképül szolgált. (Róla több ide kattintva olvasható). A templomban további magyar vonatkozás is megtekinthető volt eddig. Az imafülke (mihrab) két oldalán két hatalmas bronz gyertyatartó áll, amelyeket I. Szulejmán 1526-ban Buda első török megszállásakor több más értékekkel együtt hadizsákmányként Konstantinápolyba szállíttatott.

1934-ben Törökoszág modernizálását célul kitűző, „szekuláris” török kormány alatt a mecset múzeummá alakult. Néhány mozaikot felfedtek, köztük Krisztus (lásd képünkön), Szűz Mária, Keresztelő János, I. Justinianus és Zoe Porhyrogenita, s nem utolsósorban a magyar királylány, Piroska ábrázolását (lásd a képet cikkünk elején).

Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Mivel most a múzeum mecsetté vált, félő, hogy ismét lefedik a keresztény jelképeket, köztük a mozaikokat valamint a bazilika kupolájában található szeráf figurákat.

Ismét a konfrontáció helye lesz?

I. Bartholomeos konstantinápolyi pátriárka kijelentette, hogy „abszurd és ártalmas, ha a Hagia Szófia ebből a szimbolikus mivoltából, amely révén két világ összetalálkozik és megismerheti, csodálhatja kölcsönösen egymás értékeit, ismét a különbözőségek kiemelésének és a konfrontációnak lesz a helye. A Hagia Szófia az életnek az a központja, ahol „Kelet és Nyugat átöleli egymást”. A mecsetté való átalakítás „szakadást okoz e két világ közé”. S attól tart, hogy a mecsetté való átalakítás „keresztények millióit fogja az egész világon az iszlámmal szembe állítani”.

Recep Tayyip Erdoğan néhány támogatója a Hagia Sophia-ról mint az iszlám harmadik legszentebb helyéről beszél a mekkai Nagymecset és a jeruzsálemi (nota bene: a zsidóság és a zsidó keresztény kultúra számára szimbolikusan ugyanolyan fontosnak tartott templomhegyen álló) Al-Aksza-mecset mellett.

Május végén Recep Tayyip Erdoğan távolról – üzenetével - vett részt Konstantinápoly török meghódításának emlékezésén, amelyet az egykori bazilikában, a Hagia Szófiában tartottak. Egy imám a Hódítás (Conquest) verseit (szúráját) olvasta fel a Koránból, amely Mekka és Medina népének egyezményét ünnepelte. (A történeti háttér: az iszlám világban Hudaybiyyah Egyezmény néven ismert, az iszlám történetében kulcsfontosságú megállapodást Mohamed prófétának sikerült tető alá hoznia, aki Medina városállam képviseletében tárgyalt a Mekkát uraló Qurayshi törzs képviselőivel Kr. u. 628 januárjában, A létrejött egyezménnyel sikerült a két városállam közötti feszültséget csökkenteni, s kimondta a békét a következő 9 év 9 hónap és 9 napra, továbbá - nem utolsó sorban – felhatalmazta Mohamed prófétát és követőit arra, hogy békés zarándoklatra menjenek Mekkába. Később ezt nevezték el az iszlám vallás történetében az Első Zarándoklatnak. Nos, a Hagia Szófia iszlám birtoklása - saját értelmezésben - szimbólikusan az iszlám végső győzelme a kereszténység felett.

Heveny nemzetközi tiltakozás már a döntést megelőzően is

A Hagia Szófiában megrendezett egyértelmű (iszlám) vallási rendezvényre azonnal igen élesen reagált a népességét tekintve hagyományosan döntő többségében szintén a keleti orthodox vallású Görögország külügyminisztere, Lina Mendoni, mondván, hogy az elfogadhatatlanul megsértette az UNESCO-nak a Hagia Szófiára is vonatkozó világörökség-poltikáját és rendelkezéseit.

„A Hagia Szófiának óriási szellemi és kulturális jelentősége van a világon a különféle vallások hívei millióinak számára,” mondta Sam Brownback, az USA vallásszabadságért felelős nagykövete június 25-én. „Felhívjuk Törökország kormányát, hogy tartsa fenn továbbra is a Hagia Szófiának az UNESCO-tól kapott világörökségi státuszát és továbbra is tegye lehetővé mindenki számára az egyedülálló múzeum látogathatóságát.”

A július 2-i törökországi bírósági tárgyalás előtt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter arra kérte Törökországot, hogy „továbbra is tartsák fenn a Hagia Szófia múzeum-jellegét, annak jelzéseként is, hogy a Török Köztársaság továbbra is tiszteletben tartja a sokszínű vallási hagyományokat és azok történelmét.

Kirill pátriárka: a döntés egész keresztény civilizációnkat fenyegeti

Miközben a keleti ortodox keresztény világban igen komoly feszültségek és viták keletkeztek amiatt, hogy a keleti kereszténység szimbolikus első vezetője, (primus inter pares, az egyenlők között az első), I. Bartholomeos konstantinápolyi pátriárka korábban elismerte a kijevi pátriárka vezette Ukrán Orthodox Egyháznak a moszkvai („minden oroszok”) pátriárkája által vezetett Orosz Orthodox Egyház testéről való leválás egyoldalú bejelentését, az orosz orthodox vezetők – félretéve a belső egyházpolitikai feszültségeket okozó kérdéseket - határozottan kiálltak a Hagia Szófia eddigi jellegének megőrzése mellett.

„A Hagia Szófia fenyegetettsége egyben az egész keresztény civilizációnkat fenyegeti, lelkiségünket és a történelmi önbecsülésünket egyaránt” - mondta a keleti orthodox kereszténység legnagyobb közösségének, az Orosz Orthodox Egyháznak a feje, Kirill, Moszkva és egész Oroszország (minden oroszok) pátriárkája július 6-án. Megállapítása szerint Konstantinápoly volt bazilikája „a keresztény civilizáció egyik legnagyszerűbb emléke”. Az, ami történhet Hagia Szófiával, „mély fájdalmat okoz az egész orosz nép körében" – mondta.

Moszkva nyilván óvatos a helyzet megítélésében, főként a két ordzá közelkelet-politikájánsk megfelelő kezelése érdekében. A Kreml szóvivője, Dimitrij Peskov egyebek mellett azt nyilatkozta, hogy a Hagia Szófia a világ minden tájáról odasereglő turisták igen kedvelt, és szeretettel körülvett egyedülálló emlékhelye, amelynek ilyen jellegű idegenforgalmi értéke mellett „nagyon mély spirituális jelentősége is van”.

Egyébként a csodálatos műemléket, a mások számára identitásbeli és spirituális erővel is rendelkező épületet a hivatalos török statisztika szerint eddig évente 3,7 millióan látogatták.

Mély fájfalmának és megdöbbenésének adott hangot Ferenc pápa

Erre reagálva török törtésnészek emlékezetbe idézték: a kereszteshadjáratok idején milyen kegyetleséggel és következetességgel romboltak le. Illetve építettek át eredendően iszlám mecseteket keresztyén templomokká. Különösen is érzékenyen hivatkoztak az andalúziai iszlám mecsetek, legfőként a cordobai mecset „elkeresztényesítésére”...

Keresztényüldözés Törökországban?

A világ egyik legrégebbi, a mai Törökországban élő (illetve török állampolgárságú) kereszténység helyzetét a kisebbségekkel szembeni szisztematikus diszkrimináció jellemzi. Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság Bizottságának (USCIRF) Törökországról szóló jelentése szerint a vallási kisebbségek a török lakosság 0,2% -át teszik ki. A lakosság túlnyomó többsége, köztük maga az elnök, Recep Tayyip Erdoğan is, szunnita muszlim.

Noha a török alkotmány „garantálja a lelkiismereti, a vallásos meggyőződést érintő és a világnézeti szabadságot”, és az országot „világi államnak” nevezi, az USCIRF szerint Recep Tayyip Erdogan kormánya valójában iszlám nacionalista retorikát és gyakorlatot alkalmaz a kisebbségek megkülönböztetésére.

Ellentétben azzal a ténnyel, hogy Törökország világi államnak nevezi magát, a kormánynak része mind a Vallási Ügyek Igazgatósága (magyarországi füleknek ismerősebb egykori terminológiával: Állami Egyházügyi Hivatal), amely felügyei az ország iszlám vallási életét, mind az Alapítványok Főigazgatósága, amely pedig a kisebbségi vallási csoportok tevékenységét felügyeli.

Válaszként arra, hogy az USCIRF a Kiemelten Megfigyeltek Listáján Törökországot a vallásszabadságot elnyomók közé sorolta, a török kormány a nem iszlám vallási csoportok, vallási-egyházi intézmények életébe durván beleavatkozva, megakadályozta vezetőik megválasztását, Olyannyira, hogy az egyik keresztény felekezet vezető nélkül kényszerült maradni. Nevezetesen a már egyébként is megosztott Örmény Apostoli Egyház isztambuli közössége, amely 11 éve nem tudja pátriárkáját megválasztani.

Az is széles nemzetközi megütközést keltett, amikor a török hatóságok Sefer Bileçent, a Szír Ortodox Egyháza törökországi közösségének papját idén tavasszal terrorizmus vádjával letartóztatták és eljárást indítottak ellene. Neki azért gyűlt meg a baja a hatóságokkal, mert még januárban kenyeret és vizet osztogatott a Törökországban illegális kurd szeparatistának tartott csoport tagjai számára. Noha a pap azt állította, hogy csupán keresztényi kötelességének tett eleget, amikor a kolostoruk ajtaján kopogóknak vizet meg kenyeret adott, a terroristák „segítése és támogatása” váddal kellett szembenéznie, amely legalább hét és fél év börtön büntetést vonhat maga után.

Ezen túlmenően a török kormány számos esetben magáévá tett olyan földtulajdonokat, amelyeket keresztény tulajdonosai a török hadsereg főként kelet-törökországi, határ menti offenzívái miatt kényszerültek menekültként elhagyni, s miután a harcok elmúltával visszatértek, akkor kellett megtudniuk: kisemmizték őket, nem tudnak hova letelepedni.

Amikor az Egyesült Államok 2019-ben visszavonult Szíriától, Közel-Keleten a keresztények féltek Törökország fenyegetéseitől.

"Nagyon aggódunk az iraki amerikai jelenlét közelmúltbeli megszüntetése miatt" – mondta Bashar Warda, a Káld Orthodox Egyház törökországi közösségének ebrili érseke, a lakóhelyeikről kitelepített közel-keleti keresztények egyik elkötelezett szószólója. Az iraki amerikai jelenlét nélkül ő és sokan mások az iszlám nacionalista csoportok üldözésétől félnek, s védtelen kiszolgáltatottnak érzik magukat.

Mike Pence amerikai alelnök bizakodva jelentette ki, hogy Irakban való jelenléte nélkül is az Egyesült Államok továbbra is képes lesz fenntartani a Közel-Keleten a vallási kisebbségek biztonságát: „Az Egyesült Államok ettől a naptól kezdve kéz a kézben fog működni a vallási csoportokkal és magánszervezetekkel, hogy segítse azokat, akiket hitük miatt üldöznek. Amerika támogatni fogja ezeket az embereket a rászorultságuk órájában ”- mondta. Ezt több szakértő kétségesnek tartja.

Török tiltakozás: Az egész a véleménybefolyásoló ellenséges körök munkája...

A török vezetők szerint nem indokolt, hogy az USCIRF a Kiemelten Megfigyeltek Listájára tette Törökországot. Hami Aksoy, a török külügyminisztérium szóvivője azt állította, hogy ez a minősítés leleplezi az USCIRF rejtett iszlámellenes elfogultságát. "A jelentés alaptalan, illetéktelen és homályos állításokat tartalmaz, mint az már a korábbi években is tapasztalható volt. Valójában elszigetelt eseményeket próbáltak a vallásszabadság megsértésének erőltetett vádjával illetni” - mondta Aksoy. "Nyilvánvaló, hogy a Bizottság Törökország ellenséges körök befolyása alatt áll, és nem objektív kritériumok alapján készítette el ezt a jelentést."

A lehetséges megoldás?

Sahak II. Sahak Mashalian, az Örmény Orthodox Egyház konstantinápolyi pátriárkája azt javasolta, hogy a kereszténység Hagia Szófiája és aaz iszlám Ayassofya-ja legyen a két világvallás közös, vallásközi szakrális helyszíne (temploma).

Tegyük hozzá azonnal, bár a javaslat finoman szólva is merész, ilyen megoldásról egyelőre nem tudunk sehol a világon, mindazonáltal a Hagia Szófia rendkívül speciális esetében akár joggal elvárható lenne minden érdekelt és érintett fél részéről teológiai, dogmatikai valamint egyház- és valláspolitikai fenntartások – sőt: az Európai Unió ajtaján időnként eddig sikertelenül kopogtató jelenlegi török kormánytól pedig a politikai manipuláció – félretétele.