Címfotónkon a német államfő méltató beszédet mond, bal oldalon a kitüntetett.

Kapcsolódó korábbi közleményeink:


A rendszerváltoztató ügyvéd

A döntés indoklásában az alábbiak szerepelnek: Kónyai Imre a Független Jogászfórum megszervezésével és irányításával, illetve az Ellenzéki Kerekasztal életre hívásával a magyarországi rendszerváltoztatás folyamatának kulcsfontosságú fórumait teremtette meg, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója vezetőjeként a kormányzati munka stabil hátterét biztosította, s ezzel Antall József egyik legfontosabb munkatársaként működött, majd a Boross-kormány belügyminisztereként az ország konszolidált működését biztosította rendkívül kiélezett belpolitikai viszonyok közepette, és aki az antalli örökség kevés hiteles ápolójának és képviselőjének egyike.



A demokrata ügyvéd

Kónya Imre életének e tízéves szakasza (1988-1998) mindenképpen nyomot hagyott a magyar közéletben - tájékoztatta az Ügyvédek Lapja Online-t az eseményről dr. Holczer Ferenc budapesti ügyvéd, az Adalbert Alapítvány kuratóriumának helyettes elnöke. - Lehet a rendszerváltoztatást mindenkinek a saját szája íze szerint értékelni - mondotta -, de egy biztos, a szakmailag felkészült, elvhű, a szabadságjogokat és a magyar közjogi hagyományokat tisztelő, demokrata ügyvéd, Kónya Imre akkori fellépése utat nyitott a békés változásoknak és mai viszonyaink közepette is megfontolandó példa.

Ha Magyarországon nem is...

Dr. Holczer Ferenc, az Adalbert Alapítvány kuratóriumának helyettes elnöke (képünkön) Ügyvédek Lapja Online-nak adott tájékoztatásában megjegyezte: "A hivatalos Magyarország és Németország közötti viszony alakulása nem tette könnyűvé a díjátadás megszervezését és lebonyolítását. Kónya ImreImre a nehézségeket derűvel, türelemmel, megértéssel, de elveiből nem engedve viselte, miközben a helyzetért ő – a politikától már messze eltávolodva - egy fikarcnyit sem volt felelős. A díjra egyébként nagyon büszke volt, megérintette, hogy ha Magyarországon nem is, de nemzetközi szinten elismerték tevékenységét. Különösen meghatotta, hogy olyan díjra érdemesítették, melyben példaképe, mentora (ügyvédi nyelven azt mondanám: principálisa) Antall József is részesült. Aztán valahogy minden görbe kiegyenesedett, mert ismét kiderült, hogy az elvek feladása nélkül is lehet józan kompromisszumot kötni, még ha a felek egyes kérdéseket másként ítélnek is meg."


A német államfő értékelése: Kónya Imre rendszerváltó tevékenysége túlmutatott hatásában országa határain

A Bellevue Kastélyban, a 2017. decemberi díjátadáson dr. Frank-Walter Steinmeier német államfő, miután átadta dr. Kónya Imrének az Adalbert Díjat (képünkön), egyebek között ezeket mondta:

"Adalbert, az alapítvány névadója megszemélyesíti mindazt, ami minket összeköt Közép-Európában. Összeköt minket, németeket a lengyelekkel, csehekkel, szlovákokkal és magyarokkal.

Egy dolgot nagyon gyakran elmondanak Németországban: nem felejtjük el, milyen nagymértékben hozzájárultak a közép- és kelet-európai emberek a vasfüggöny leomlásához – és ezzel a békés és szabad német újraegyesítés történelmi jelentőségű szerencsés eseményéhez. Nagy örömömre szolgál, hogy ez év júniusa óta – az Adalbert-Alapítványnak köszönhetően – a Bernauer Strassén található Fal Emlékhely közelében emlékmű méltatja ezt a hozzájárulást.

Ön azok közé az emberek közé tartozik, akik akkoriban – 1988-ban – vállalták a felelősséget és a személyes kockázatot. Új utakat keresett és talált. A Független Jogász Fórumban és később az Ellenzéki Kerekasztalnál tanúsított bátorsága, ügyessége és bölcsessége döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországról olyan impulzus indult el, amely messze túlmutatott hatásában országa határain; ez volt az az impulzus, amely győzelemre segítette Európában a szabadságot és demokráciát, amely megváltoztatta földrészünket.

A mai korban, amikor is gyakran túlságosan csüggedten beszélünk Európáról, jól tesszük, ha emlékezünk, mennyire kevéssé magától értetődőnek – sőt nagyon valószínűtlennek – tűnhetett Önnek a budapesti Ellenzéki Kerekasztalnál mindaz, amit akkoriban az útjára indított."

A bensőséges és felemelő díjátadó ünnepség - mondotta el dr. Holczer Ferenc - "méltó volt a díjazotthoz, méltó volt Magyarországhoz és annak az európai változások folyamatában betöltött szerepéhez. Kónya Imre, az elismeréshez nem szokott ember megilletődöttségével fogadta az ünneplést, majd köszönő beszédét németül, már a tőle megszokott humorral fűszerezve mondta el".


HÁTTÉR

Prágai Adalbert (956-997) a római katolikus egyház szentje, az európai összetartozás szimbolikus alakja. Tevékenységével valójában az európai integráció előfutára volt. Prágai püspöki posztjáról lemondva misszionárius pap lett, e közben szenvedett el vértanúságot a mai Lengyelország területén. Földi maradványai a Gnieznói (Lengyelország) dómban egy díszes ereklyetartóban, míg koponyája Prágában a Szent Vitus székesegyházban található. A hagyomány szerint ő volt az, aki Vajkot (későbbi Szent István királyunkat) megkeresztelte, egyes későbbi kutatások szerint bérmálta. Az viszont tény, hogy a mai esztergomi bazilika helyén épült első templomot Szent-Adalbert tiszteletére emelték. Az Adalbert-kultusz ma is nyomon követhető a bazilikában, szobra kiemelt helyen található, és a bazilika védőszentje. Nem véletlenül a bazilika mellett található egykori szeminárium mai felújított többfunkciós épülete a Szent-Adalbert központ nevet viseli. Szent Adalbert tevékenysége a mai Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország területét érintette, mely országokban ma is tisztelik kultuszát, és ápolják emlékét. A németek által Adalbert-országoknak hívott országok valójában megegyeznek a visegrádi országokkal.

Adalbert Alapítvány A németországi, krefeldi székhelyű alapítvány 1989-ben, a közép-, és kelet-európai békés forradalmakkal egyidejűleg jött létre. Tevékenységével hozzá kíván járulni Európa szellemi-kulturális egyesüléséhez. Magánjogi, mentes minden állami és pártpolitikai befolyástól. Célja, hogy szempontokat dolgozzon ki az egységes Európa megvalósítására, egy összeurópai egyetértés megteremtésére különleges tekintettel Közép- és Kelet-Európára, ezen belül kiemelten Magyarországra, Lengyelországra, Csehországra és Szlovákiára, illetve hogy hozzájáruljon Európa tartós egységének megteremtéséhez.

Az alapítvány nemzetközi fórumokat, kollokviumokat szervez, szemináriumi heteket tart, ösztöndíjakat adományoz, a visegrádi országok kiemelkedő képviselőinek munkáit, beszédeit teszi hozzáférhetővé német nyelven, emlékhelyeket létesít és kétévente az Adalbert Díjat adományozza.

Az első emlékhely Pozsonyban létesült, az idén 30 éves évfordulóját ünneplő pozsonyi „Gyertyademonstráció” tiszteletére. Ezt a néma, méltóságteljes tüntetést az akkori csehszlovák hatalom brutálisan szétverte. A demonstrációra emlékeztető kőtalapzatból fénysugár tör az ég felé, jelképezve a gyertyák lángját. Az emlékmű Pozsony főterén, a Nemzeti Színház mellett a Duna irányában található egy kis emlékparkban.

A második emlékhely (képünkön) felavatására 2017. júniusában került sor Berlinben. A szobrot a visegrádi országoknak a berlini fal lebontásában játszott szerepe méltatására állították. A szobor jelképes helyen, a Bernauer Strassén, a még mai is mementóként álló falmaradványokkal és az ugyanitt található emlékközponttal szemben került felállításra. Ennél méltóbb helyet keresve sem lehetett volna Berlinben találni. Dr. Kónya Imrét érhette az a megtiszteltetés, hogy az emlékműavatás díszvendége lehetett, és az azt követő kollokviumot – melyet Nemzeti kerekasztalok a Visegrádi országokban címmel – az alapítvány az ő tiszteletére rendezte meg.

(Fotok: Peter Lamerz)