Nők a pályán - Sorozatunk hazai ügyvédnőkről - dr. Terjék Tímea: Ügyvédnek lenni életforma

Egyetemi tanulmányai alatt dr. Terjék Tímea még katonai ügyésznek készült, majd hét évig látott el kiemelt adózókkal szembeni peres képviseletet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál. Mivel a „szabadság, bátorság, legrövidebb út az egyenes” elvek mentén nevelkedett, megragadta az ügyvédi hivatás szabadsága, és pályát váltott. Mint mondja, számára ügyvédnek lenni életforma, szenvedély.

Társasági jogi és Cégjogi szakjogászként, némi adójogi tapasztalattal főként gazdasági társaságoknak nyújt jogi szolgáltatást, emellett családjoggal foglalkozik. Sokan megkérdezik tőle, hogy miért éppen ezen a két területen van jelen, hiszen azok viszonylag távol állnak egymástól. Ám úgy véli, ahogy egy házasságnál, jó esetben, úgy egy cégalapítás során is „nagy a szerelem” a társulni vágyó felek között, azonban amikor a dolgok megváltoznak, döcögnek a hétköznapok, nem úgy teljesít a gazdaság vagy netalántán belép egy harmadik fél, aki igényt tartana a partner szívére vagy üzletrészére/részvényeire, jön is bonyodalom.

Cégalapításoknál, átalakulásoknál, fúzióknál, házassági szerződés megkötése során törekszik felhívni a felek figyelmét arra, hogy érdemes már az „összebútorozás” előtt végiggondolni, nem várt események esetén, hogyan vezényelhetik le a leghatékonyabban, leginkább fájdalommentesen és a legkisebb veszteséggel a változásokat, azaz, hogy rendkívül fontos egy minden részletre kiterjedő társasági, házassági szerződés.

Munkája során többször tapasztalta, hogy a gazdasági társaságok vonatkozásában is a peres útra jutott konfliktusokat (pl. testvérháború, apa-fiú konfliktus vagy éppen a vagyoni részesedés nem várt örökös kezébe kerülése) – több esetben, akár egy házasság esetén is – az érzelmek, és nem az ésszerű döntések vezérlik. E párhuzamból is ered, hogy ezt a két területet érzi igazán magáénak.

Hétköznapi munkája során kihívásokkal is szembe kell néznie. A folyamatosan változó jogszabályi környezetben a bíróságok és egyéb hatóságok gyakran előforduló, eltérő jogértelmezése tapasztalatai szerint szinte napi szinten okozhatnak nehézséget.

Az ügyvédséget érő méltatlan támadások szintén problémát jelentenek. Mindemellett az elmúlt hetekben kiemelt sajtófigyelmet kapott ügyvédséget lejárató kampány idején értetlenül állt azon kollégák megnyilvánulásai előtt, akik nem a társadalmi sztereotípiák orvoslása érdekében léptek fel, hanem a kamarai vezetést méltatlanul támadták ebben a viszontagságos időszakban.

Vallva a gondolkozz globálisan, cselekedj helyben elvét, abban hisz, hogy a társadalom, a jogkereső közvélemény bizalmát és megbecsülését nem az ügyvédséget ért negatív médiakampányokra adott hangos viszont támadások útján lehet visszanyerni, hanem azzal, hogy nap, mint nap, mind ügyvédként, mind emberként legjobb tudásuk szerint, a legprofesszionálisabb megoldást nyújtva, mindent megtesznek az ügyfeleikért. A hozzáértés, a magas szintű szakmaiság és az empátia az, ami segíthet a méltatlanul elveszített megbecsülés visszanyerésében, hangsúlyozza. S ha megvan a megbecsülés és a tisztelet, az majd magával hozza az ügyvédi munkadíjak problémájára is a megoldást.

Úgy gondolja, először mindenkinek a saját háza táján kell sepregetni, kicsiben tenni, egyénként jobbnak lenni, hogy a végén egészben láthassa és tapasztalhassa a társadalom is az új képet és a változást.

Arra buzdít minden kollégát, hogy képezze magát, legyen jobb, ezáltal nyújtson jobbat, többet az ügyfelének, hogy az ügyfele érezze, törődnek vele, érezze, bízhat az ügyvédjében, mert érte van, az ő érdekeiért tesz meg mindent, legjobb tudása szerint.

A hazai ügyvédség már számos sorsfordító eseményt megélt, túlélt. A változás folyamatos. Arra biztat, „változtassunk mi is, kezdjük kicsiben, a saját praxisunkkal, hogy a sztereotípiák is változhassanak”. Így ő maga is arra törekszik, hogy szakmaiságával és hozzáértésével érjen el pozitív hatást. Tavaly végzett az ELTE-n Társasági jogi és Cégjogi szakjogászként, jelenleg pedig Családjogi szakjogászi képzésben vesz részt szintén az ELTE-n. Vallja: „képezd magad, fektess be a tudásba többet, többet is érhetsz majd el”, Minderre azonban nem lesz képes az az ügyvéd, aki nem képzi magát, ha kell, a kötelezően megszabott kereteken túl is.

Ötéves kislányát nevelő, egyedülálló anyaként szoros időbeosztást kell tartania. De mára már rutinosan megtanult zsonglőrködni az idejével és lavírozni a szerepek között. Mint mondja az egyensúly megtartásához pontos, szigorú időbeosztásra van szüksége, ennek betartása kiszámíthatóvá teszi mindennapjait. Ám minél több feladat nehezedik a vállára, annál hatékonyabban tudja azokat elvégezni. Ugyanakkor igyekszik nyitott maradni a spontán dolgokra is. Miután kislányát lefektette aludni, este nyolc után újra a gép elé ül, hogy visszatérjen munkájához.

Itt jegyzi meg, hogy nagy örömmel üdvözölte az elektronikus ügyintézés bevezetését, annak minden gyermekbetegségével együtt, hiszen nagy előny, hogy otthonról (nem a postán sorban állva) éjfél előtt pár perccel is sikerül tartani a határidőket. Igaz, teszi hozzá, a dolgok technikai kiforratlansága miatt gyakorta előfordul, hogy a programok készítői nagyobb informatikai ismereteket, készségeket tételeznek fel akár az ügyvédfelhasználóktól is, mint ami valójában elvárható lenne.

A mindennapok kihívásaihoz erőt kislányából és külföldi utazásiból merít.

A Magyar Ügyvédnők Egyesületének tagjaként fontosnak tartja, hogy a kartársnők, ügyvédnők összefogjanak, friss lendülettel formálják e kitűnő kezdeményezés munkáját, úgy tapasztalja, erre nagy az igény a fiatalabb és középkorú ügyvédnők körében is. Erre jó lehetőség, hogy a MÜE idén – megőrizve és használva az eddig jó tapasztalatokat is - a szervezeti megújulás útjait is keresse.

Véleménye szerint, az ügyvédségnek különösen ezekben a viszontagságos – a koronavírus járvány által tetézett – időkben is szüksége van a nők összefogásra, egységre, családi és szakmai tapasztalataik közösségi megosztására és a kiszélesített, hatékony érdekképviseletre. E téren is sokat tehet majd a MÜE.