Ismert fordulat a nyolcvanas évekből
Ez pedig
úgy történt, hogy 1985-ben végzett a Pécsi Janus Pannonius
Tudományegyetemen, summa cum laude minősítéssel. Az egyetem után
szeretett volna azonnal az ügyvédi pályára lépni, de sajnos ez
nem sikerült, mint megtudjuk azért, mert – van ilyen, mint
közismert – „családi háttérrel rendelkező” férfi kollégát
vettek fel helyette. Így aztán elfogadott egy jogi előadói állást
akkori lakóhelyén, Veszprémben, egy kereskedelmi vállalatnál.
Szerencsés alkatának köszönhetően megtalálta a nem várt
helyzetben is a pozitívumot; legalább is így utólag kiderült: jó
gyakorlat volt, sokat tanult az egy év alatt, amit ott töltött.
1986-ban férjhez ment, így került Komárom-Esztergom megyébe,
ahol az akkori Magyar Viscosagyárban kapott jogi előadói, majd
később jogtanácsosi munkát. Tizenhat évet töltött ennél a
társaságnál. Kollégájával ketten látták el a kétezer főt
foglalkoztató cég, az ország egyetlen műszálgyárának minden
jogi munkáját, amely meglehetősen szerteágazó volt.
Szerteágazó szakmai ismeretek
Hogy valami konkrétabbat is megtudjunk erről a szerteágazó jogi tevékenységről, kérdésünkre elmondja: a 90-es években olyan jelentős ügyekkel foglalkoztunk, mint a cég csődeljárása, adóskonszolidációja, majd részvénytársasággá alakulása és privatizációja. Mindezek az átlagosnál nagyobb szakmai felkészültséget igényeltek. Természetesen ezek mellett ellátták a mindennapi élet ügyeit, elsősorban munkajogi és polgári jogi területen.
Nos, akkor
jött életében a nagy fordulat, visszatalálás eredeti álmához:
ugyanis időközben a jogi munka végzésének a szervezeti keretei
is változtak. 1989-ben kollégájával jogtanácsosi munkaközösséget
alapítottak, amelyből a későbbiekben - a jogszabályi
változásoknak köszönhetően – végre ügyvédi iroda lett.
Új kezdet – gazdag tapasztalatokkal
S ha egyszer valami a helyére rázódik, egy ember életében is szerencsés fordulatok sora kezdődhet el: 2003-ban érett meg a helyzet arra, hogy önállósodjon és saját ügyvédi irodát nyisson. Ekkor tette le a szakvizsgát az ügyvédjelöltje, így vele együtt nyitották meg Nyergesújfalun saját irodájukat. Fő profilja továbbra is a társasági jog maradt, annál is inkább mivel 2004-ben megszerezte a társasági szakjogász másoddiplomát. Emellett ingatlan projektek teljes körű jogi asszisztenciájával is foglalkozik, elsősorban lakókörnyezetében.
Környezetükben
sok nagy ipari vállalat működött és működik ma is a Duna
partján. Ezeknek a társaságoknak látja el elsősorban a jogi
képviseletét, viszi peres ügyeiket, intézi cégügyeiket.
Van a jövőnek garanciája
Ilyen
gazdag tapasztalatok birtokában nagyon hitelesnek hangzik mindaz,
amit beszélgetésünk során az ügyvédi pálya módosulásáról
elmondott. Egyértelműen úgy látja, hogy teljesen más volt
ügyvédeskedni 1985-ben, mint 2020-ban: most, a XXI. században az
akkorinál sokkal nagyobb felkészültséget, teherbíró és stressz
tűrő képességet igényel ez a munka. Meggyőződéssel vallja
maga is: az ügyvédi pálya folyamatos tanulással kell hogy
párosuljon. Aki nincs a szakterületének joganyagával teljes
mértékben tisztában, könnyen bajba kerülhet. A jövőt is abban
látja, hogy minden kollégának szakosodni kell, továbbá kizárólag
egy olyan szakterülettel kell foglalkoznia, amiben nagyon jó.
Mindehhez pedig még mellé kell tenni valamilyen szakirányú
végzettséget. Például a cégjoggal foglalkozóknak egy
adótanácsadói diplomát. A másik lehetőséget az ügyvéd
kollégák társulásában látja, hogy lehetőleg teljes körűen ki
lehessen szolgálni az ügyfelek, a jogkereső állampolgárok
igényeit.
A közösség kohéziója
Már
beszélgetésünk előtt tudtuk róla, hogy a Komárom-Esztergom
Megyei Ügyvédi Kamara elnökségének tagja, immár hat éve.
Valószínűleg már mint felelős kamarai döntéshozó testületi
tag véleménye is benne foglaltatik azon állításában, amikor
arról beszél, hogy mennyire fontosnak tartja a jelenleginél
erősebb munkát, a hivatásrendi kötődés és a belső
kollegialitás erősítését. Bár kamarájuk sokat fejlődött ezen
a téren – teszi hozzá –, számos szakmai és közösségi,
társas programot rendeztek (például jogászbált, kirándulásokat,
úti élmény beszámolókat) ugyanakkor még ezt is kevésnek
tartja. Volt olyan kezdeményezésük, hogy időközönként jöjjenek
össze és beszéljék meg azokat a közérdeklődésre számot tartó
szakmai problémákat, amelyekkel a kollégák
munkájuk
során találkoznak. Sajnos ez csak rövid ideig működött –
állapítja meg leplezetlen csalódottsággal –, néhány lelkes
állandó tagon kívül nem éltek ezzel a lehetőséggel a kollégák.
Úgy látja, neki szerencséje van, mert „remek kollégák vesznek
körül”, de bizony sok ügyvéd kolléga dolgozik egyedül, s így
nincs módja arra, hogy szakmai véleményt kérjen egy másik
kollégától. Elmondja, hogy őt bizony szinte naponta keresik
kollégák szakmai kérdéseikkel, amelyek megválaszolásában
természetesen szívesen segít.
Úrrá lenni a sodródáson
Ő is
megerősíti, amit napjainkban szinte minden ügyvéd a bőrén érez:
a hétköznapi munkában folyamatosan új és új kihívásokkal kell
szembenézniük. És hát ugye az egyik legakutabb problémát ő sem
hagyhatja említés nélkül: jelentős informatikai ismeretek
hiányában az ügyvédi munka végzése ma már szinte lehetetlen.
Arról nem is beszélve, hogy nincs olyan év, amikor valamelyik
jogterületen ne történne valamilyen jelentős változás a
munkavégzés feltételeiben és követelményeiben. Úgy véli, hogy
e vonatkozásban a Magyar Ügyvédi Kamara részéről a jelenleginél
sokkal nagyobb fokú segítségre lenne igény a kollégák körében.
Amikor konkrétumokra kérdezünk, sorolja: több tájékoztató
anyagra, bemutató videora, a mindennapi gyakorlati életben
használható tényleges segítségnyújtásra van igény és
szükség.
Országosan összehangolt és kivitelezett stratégia kell
Kikerülhetetlen mindebből fakadóan egy másik problémakör is: őszintén elmondja, hogy meglátása szerint sajnálatos módon e területen a vidéki ügyvédek hátrányban vannak a fővárosiakhoz képest: „Tapasztaltam, hogy vannak olyan tájékoztatók, internetről letölthető anyagok, amelyekhez kizárólag a fővárosi kollégák férhetnek hozzá. Tudomásul vesszük hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara tagságának a létszáma a legnagyobb az ország húsz területi kamarájával összehasonlítva, így ez a kamara a legtehetősebb a háttéranyagok kidolgozása terén. Ugyanakkor mégis úgy vélem, meg kellene találni annak a módját, hogy ezeket az anyagokat nyilvánossá, azaz bármely magyarországi kamarai tag számára elérhetővé kellene tenni. De továbbmegyek, az lenne az igazi és kívánatos, ha a teljes országos ügyvédség esélyegyenlőségét szem előtt tartva ilyen anyagokat eleve a MÜK kezdeményezne, állítana-állíttatna elő és tenne közkinccsé teljes országos ügyvédi hozzáféréssel.”
Ennek a
megközelítésnek a jegyében, helyi szinten sem tétlenkednek –
avat be bennünket a megyei területi kamara életébe. Kamarájuk
azzal próbál segíteni tagjainak, hogy mindenki számára
ingyenesen hozzáférést ad a Jogkódex elnevezésű programhoz,
amely a hatályos joganyagon kívül szakmai cikkeket, kommentárokat
és napi jogi híreket is tartalmaz. „Úgy vélem, ez egy jelentős
segítség a kollégáknak.”
„Maximálisan tisztelem őket!”
Portrésorozatunk
kíváncsiskodó kérdéseire térve, megtudjuk tőle: önmagában az
a tény, hogy nőként van ezen a pályán, még nem okozott
problémát, soha nem érte emiatt hátrányos megkülönböztetés.
Nagyon sok jól felkészült, szakmailag és emberileg is maximálisan
teljesítő kolléganőt ismer – mondja -, akik család, gyerekek
mellett dolgoznak és teszik a dolgukat napról napra. „Maximális
tiszteletem őket!”
A
pillanat öröme...
Nem hagyjuk magunkat, rákérdezünk saját körülményeire is. Válasza a kiegyensúlyozott ember, a hivatásában elkötelezett, ugyanakkor a családjának (is) élő nő vallomását kapjuk tőle: a munkához az erőt családjából, barátaiból, az utazásokból, valamint hobbijából, a fotózásból meríti. „Fantasztikus, támogató férjem van már harminc éve, akitől – fogalmaz szép átmenettel – két, a férjem korábbi házasságából született lánygyermeket kaptam ajándékba akkor, amikor ők még tinédzserek voltak. Most már mindketten diplomás felnőttek, okos, szép fiatal nők.” Egyik lányunknak hat gyermeke született, a velük való kapcsolattartás és együtt töltött idő, a róluk való gondoskodás - mint fogalmaz - „remekül kikapcsol”. Nagyon szeret főzni-sütni az egész családnak. Sok időt töltenek Balatonfüreden, szülővárosa Veszprém közelében. És ha tehetik, járják a világot. „És fényképezünk.” A pillanat öröme értékes kincs lehet, amikor majd a holnap gazdagító emlékké érleli.