Nők a pályán – Sorozatunk hazai ügyvédnőkről -  Dr. Czuczay Marianna, Nyergesújfalu: Az ügyvédi tevékenység holnapjának hármas alapköve

Ismert fordulat a nyolcvanas évekből

Ez pedig úgy történt, hogy 1985-ben végzett a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, summa cum laude minősítéssel. Az egyetem után szeretett volna azonnal az ügyvédi pályára lépni, de sajnos ez nem sikerült, mint megtudjuk azért, mert – van ilyen, mint közismert – „családi háttérrel rendelkező” férfi kollégát vettek fel helyette. Így aztán elfogadott egy jogi előadói állást akkori lakóhelyén, Veszprémben, egy kereskedelmi vállalatnál. Szerencsés alkatának köszönhetően megtalálta a nem várt helyzetben is a pozitívumot; legalább is így utólag kiderült: jó gyakorlat volt, sokat tanult az egy év alatt, amit ott töltött. 1986-ban férjhez ment, így került Komárom-Esztergom megyébe, ahol az akkori Magyar Viscosagyárban kapott jogi előadói, majd később jogtanácsosi munkát. Tizenhat évet töltött ennél a társaságnál. Kollégájával ketten látták el a kétezer főt foglalkoztató cég, az ország egyetlen műszálgyárának minden jogi munkáját, amely meglehetősen szerteágazó volt.

Szerteágazó szakmai ismeretek

Hogy valami konkrétabbat is megtudjunk erről a szerteágazó jogi tevékenységről, kérdésünkre elmondja: a 90-es években olyan jelentős ügyekkel foglalkoztunk, mint a cég csődeljárása, adóskonszolidációja, majd részvénytársasággá alakulása és privatizációja. Mindezek az átlagosnál nagyobb szakmai felkészültséget igényeltek. Természetesen ezek mellett ellátták a mindennapi élet ügyeit, elsősorban munkajogi és polgári jogi területen.

Nos, akkor jött életében a nagy fordulat, visszatalálás eredeti álmához: ugyanis időközben a jogi munka végzésének a szervezeti keretei is változtak. 1989-ben kollégájával jogtanácsosi munkaközösséget alapítottak, amelyből a későbbiekben - a jogszabályi változásoknak köszönhetően – végre ügyvédi iroda lett.

Új kezdet – gazdag tapasztalatokkal

S ha egyszer valami a helyére rázódik, egy ember életében is szerencsés fordulatok sora kezdődhet el: 2003-ban érett meg a helyzet arra, hogy önállósodjon és saját ügyvédi irodát nyisson. Ekkor tette le a szakvizsgát az ügyvédjelöltje, így vele együtt nyitották meg Nyergesújfalun saját irodájukat. Fő profilja továbbra is a társasági jog maradt, annál is inkább mivel 2004-ben megszerezte a társasági szakjogász másoddiplomát. Emellett ingatlan projektek teljes körű jogi asszisztenciájával is foglalkozik, elsősorban lakókörnyezetében.

Környezetükben sok nagy ipari vállalat működött és működik ma is a Duna partján. Ezeknek a társaságoknak látja el elsősorban a jogi képviseletét, viszi peres ügyeiket, intézi cégügyeiket.

Van a jövőnek garanciája

Ilyen gazdag tapasztalatok birtokában nagyon hitelesnek hangzik mindaz, amit beszélgetésünk során az ügyvédi pálya módosulásáról elmondott. Egyértelműen úgy látja, hogy teljesen más volt ügyvédeskedni 1985-ben, mint 2020-ban: most, a XXI. században az akkorinál sokkal nagyobb felkészültséget, teherbíró és stressz tűrő képességet igényel ez a munka. Meggyőződéssel vallja maga is: az ügyvédi pálya folyamatos tanulással kell hogy párosuljon. Aki nincs a szakterületének joganyagával teljes mértékben tisztában, könnyen bajba kerülhet. A jövőt is abban látja, hogy minden kollégának szakosodni kell, továbbá kizárólag egy olyan szakterülettel kell foglalkoznia, amiben nagyon jó. Mindehhez pedig még mellé kell tenni valamilyen szakirányú végzettséget. Például a cégjoggal foglalkozóknak egy adótanácsadói diplomát. A másik lehetőséget az ügyvéd kollégák társulásában látja, hogy lehetőleg teljes körűen ki lehessen szolgálni az ügyfelek, a jogkereső állampolgárok igényeit.

A közösség kohéziója

Már beszélgetésünk előtt tudtuk róla, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara elnökségének tagja, immár hat éve. Valószínűleg már mint felelős kamarai döntéshozó testületi tag véleménye is benne foglaltatik azon állításában, amikor arról beszél, hogy mennyire fontosnak tartja a jelenleginél erősebb munkát, a hivatásrendi kötődés és a belső kollegialitás erősítését. Bár kamarájuk sokat fejlődött ezen a téren – teszi hozzá –, számos szakmai és közösségi, társas programot rendeztek (például jogászbált, kirándulásokat, úti élmény beszámolókat) ugyanakkor még ezt is kevésnek tartja. Volt olyan kezdeményezésük, hogy időközönként jöjjenek össze és beszéljék meg azokat a közérdeklődésre számot tartó szakmai problémákat, amelyekkel a kollégák munkájuk során találkoznak. Sajnos ez csak rövid ideig működött – állapítja meg leplezetlen csalódottsággal –, néhány lelkes állandó tagon kívül nem éltek ezzel a lehetőséggel a kollégák. Úgy látja, neki szerencséje van, mert „remek kollégák vesznek körül”, de bizony sok ügyvéd kolléga dolgozik egyedül, s így nincs módja arra, hogy szakmai véleményt kérjen egy másik kollégától. Elmondja, hogy őt bizony szinte naponta keresik kollégák szakmai kérdéseikkel, amelyek megválaszolásában természetesen szívesen segít.

Úrrá lenni a sodródáson

Ő is megerősíti, amit napjainkban szinte minden ügyvéd a bőrén érez: a hétköznapi munkában folyamatosan új és új kihívásokkal kell szembenézniük. És hát ugye az egyik legakutabb problémát ő sem hagyhatja említés nélkül: jelentős informatikai ismeretek hiányában az ügyvédi munka végzése ma már szinte lehetetlen. Arról nem is beszélve, hogy nincs olyan év, amikor valamelyik jogterületen ne történne valamilyen jelentős változás a munkavégzés feltételeiben és követelményeiben. Úgy véli, hogy e vonatkozásban a Magyar Ügyvédi Kamara részéről a jelenleginél sokkal nagyobb fokú segítségre lenne igény a kollégák körében. Amikor konkrétumokra kérdezünk, sorolja: több tájékoztató anyagra, bemutató videora, a mindennapi gyakorlati életben használható tényleges segítségnyújtásra van igény és szükség.

Országosan összehangolt és kivitelezett stratégia kell

Kikerülhetetlen mindebből fakadóan egy másik problémakör is: őszintén elmondja, hogy meglátása szerint sajnálatos módon e területen a vidéki ügyvédek hátrányban vannak a fővárosiakhoz képest: „Tapasztaltam, hogy vannak olyan tájékoztatók, internetről letölthető anyagok, amelyekhez kizárólag a fővárosi kollégák férhetnek hozzá. Tudomásul vesszük hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara tagságának a létszáma a legnagyobb az ország húsz területi kamarájával összehasonlítva, így ez a kamara a legtehetősebb a háttéranyagok kidolgozása terén. Ugyanakkor mégis úgy vélem, meg kellene találni annak a módját, hogy ezeket az anyagokat nyilvánossá, azaz bármely magyarországi kamarai tag számára elérhetővé kellene tenni. De továbbmegyek, az lenne az igazi és kívánatos, ha a teljes országos ügyvédség esélyegyenlőségét szem előtt tartva ilyen anyagokat eleve a MÜK kezdeményezne, állítana-állíttatna elő és tenne közkinccsé teljes országos ügyvédi hozzáféréssel.”

Ennek a megközelítésnek a jegyében, helyi szinten sem tétlenkednek – avat be bennünket a megyei területi kamara életébe. Kamarájuk azzal próbál segíteni tagjainak, hogy mindenki számára ingyenesen hozzáférést ad a Jogkódex elnevezésű programhoz, amely a hatályos joganyagon kívül szakmai cikkeket, kommentárokat és napi jogi híreket is tartalmaz. „Úgy vélem, ez egy jelentős segítség a kollégáknak.”

„Maximálisan tisztelem őket!”

Portrésorozatunk kíváncsiskodó kérdéseire térve, megtudjuk tőle: önmagában az a tény, hogy nőként van ezen a pályán, még nem okozott problémát, soha nem érte emiatt hátrányos megkülönböztetés. Nagyon sok jól felkészült, szakmailag és emberileg is maximálisan teljesítő kolléganőt ismer – mondja -, akik család, gyerekek mellett dolgoznak és teszik a dolgukat napról napra. „Maximális tiszteletem őket!”

A pillanat öröme...

Nem hagyjuk magunkat, rákérdezünk saját körülményeire is. Válasza a kiegyensúlyozott ember, a hivatásában elkötelezett, ugyanakkor a családjának (is) élő nő vallomását kapjuk tőle: a munkához az erőt családjából, barátaiból, az utazásokból, valamint hobbijából, a fotózásból meríti. „Fantasztikus, támogató férjem van már harminc éve, akitől – fogalmaz szép átmenettel – két, a férjem korábbi házasságából született lánygyermeket kaptam ajándékba akkor, amikor ők még tinédzserek voltak. Most már mindketten diplomás felnőttek, okos, szép fiatal nők.” Egyik lányunknak hat gyermeke született, a velük való kapcsolattartás és együtt töltött idő, a róluk való gondoskodás - mint fogalmaz - „remekül kikapcsol”. Nagyon szeret főzni-sütni az egész családnak. Sok időt töltenek Balatonfüreden, szülővárosa Veszprém közelében. És ha tehetik, járják a világot. „És fényképezünk.” A pillanat öröme értékes kincs lehet, amikor majd a holnap gazdagító emlékké érleli.