A magyar ügyvédség véleményét is kéri a CCBE március 28-ig - Az európai bírák függetlenségéről készítenek kérdőíves felmérést

Az ENCJ kétévente szervezi ezt a kérdőíves véleményfelmérést a bírák körében arról, hogy miként értékelik az igazságszolgáltatás függetlenségét országukban. A kérdőív - a szervezet szerint - kiváló betekintést ad a bírók által esetleg tapasztalt nyomásról, és kritikai értékelést is ad a tanácsok, valamint más bírói hatóságok működéséről.

Az ENCJ bizonyos abban, hogy az ügyvédeknek is nagyon értékes rálátása van a bírák függetlenségére. Erre tekintettel, az ENCJ felkérte a CCBE-t, hogy végezzen el egy felmérést az ügyvédek körében a bírák függetlenségéről.

Annak érdekében, hogy Európa bíróságai javuljanak, az ENCJ-nek szüksége van visszajelzésekre az ügyvédektől, akik a legjobb helyzetben vannak ahhoz, hogy kritikai értékelést adjanak arról, hogy miként észlelik a bírói függetlenséget.

Az eredmények az ENCJ Függetlenség és Elszámoltathatóság címmel tervezett jelentésében fognak megjelenni a bírák között végzett hasonló kérdőíves felmérés eredményével párhuzamosan.

A magyar nyelvű kérdőív ide kattintva érhető el.

• A CCBE időközi közlése: gyorsjelentés a március 7-ig beérkezett válaszok országszerinti számáról . (lásd: táblázat cikkünk végén). Magyarországról március 7-ig mindösszesen kilenc válasz érkezett
• A kérdőívek kitöltési-viszaküldési határideje: március 15.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Használati ajánlás a kérdőívhez

I. A kérdésekre adott válaszok referencia időtartama az elmúlt két év (2017. januártól)

II. Amennyiben másként nem kérik, a kérdéseket az alábbiak közül kell megválaszolni:

• Egyáltalán nem értek vele egyet.
• Nem értek vele egyet
• Nem tudom
• Egyetértek vele
• Teljesen egyetértek vele

III. A válasz név nélkül kerül feldolgozásra, de kérik, a válaszoló adja meg országa nevét, ahol ügyvédi tevékenységet folytat. A kérdőív eredményeit ország-ország alapon közlik majd.

A kérdőíven kérik az ügyvéd

• nemét,
• szakmai tapasztalatainak jellegét,
• szakmai tevékenysége révén milyen gyakran kerül bíróságokkal kapcsolatba?
• milyen fokú bíróságokkal áll legikább kapcsolatban?
• mely jogterülettel foglalkozik elsősorban?:

A kérdőíven ezekre a kérdésekre várják az ügyvédek válaszát

1a. Mi a véleménye arról a feltevésről, hogy az elmúlt két évben a bírák nem megengedett nyomásnak vannak kitéve, azért hogy egy adott ügyben vagy annak egy részében speciális módon hozzanak döntést.

1b. Amennyiben egyetért vagy teljesen egyetért az 1a-val, ki által van nyomás a bírákon? (Több válasz is lehetséges)

2a. Mi a véleménye arról a feltevésről, hogy országában az elmúlt két évben egyes bírák kenőpénzt fogadtak el (pénzt kaptak) vagy a korrució más formájában vettek részt (nem pénzbeli ajándékot vagy előnyöket fogadtak el), mintegy ösztönzésként, hogy adott ügy(ek)ben speciális módon döntsenek.

2b. Amennyiben egyetért vagy teljesen egyetért a 2a-val, ez milyen rendszerességgel fordult elő?

3. Mi a véleménye arról a feltevésről, hogy az elmúlt két évben voltak olyan ügyek, amelyeket nem a megállapított szabályoknak és eljárásoknak megfelelően osztottak szét a bírák között, abból a célból, hogy hatást gyakoroljanak egyes ügyek kimenetelére.

4a. Mi a véleménye arról a feltevésről, hogy országában a bírákat első kinevezésükkor nem csupán az alkalmasságuk és tapasztalataik alapján nevezték ki az elmúlt két évben.

4b. Mi a véleménye arról a feltevésről, hogy országában a Kúriára (Legfelsőbb Bíróságra) kinevezett bírákat nem csupán az alkalmasságuk és tapasztalataik alapján nevezték ki az elmúlt két évben.

4c. Mi a véleménye arról a feltevésről, hogy országában az elsőfokú és a fellebbviteli bíróságokra kinevezett bírák nem csak alkalmasságuk és tapasztalataik alapján kerültek előléptetésre/kinevezésre más pozícióba az elmúlt években (a tapasztalatok magukban foglalhatják a szolgálati időt).

5. Mi a véleménye arról a feltevésről, hogy az elmúlt két évben országában egyes bírói döntéseket és tevékenységeket nem megengedett módon befolyásolta a tényleges vagy várható médiatevékenység (pl. sajtó, televízió vagy rádió).

6. Mi a véleménye arról a feltevésről, hogy az elmúlt két évben országában egyes bírói döntéseket és tevékenységeket nem megengedett módon befolyásolta a tényleges vagy várható közösségi média tevékenysége (pl. Facebook, Twitter vagy LinkedIn).

7. Mi a véleménye arról a feltevésről, hogy országomban az Országos Bírói Tanács megfelelő mechanizmusokat és eljárásokat működtet annak érdekében, hogy eredményesen megvédje a bírói függetlenséget.

8. Mi a véleménye arról a feltevésről, hogy az elmúlt két évben a bíróságok közigazgatása nyomást gyakorolt a bírákra, hogy egyes ügyekben bizonyos módon döntsenek.

9. Mi a véleménye arról a feltevésről, hogy országában az elmúlt két évben az ítéletek, amelyek a kormány érdekeivel ellentétesek voltak, általában végrehajtásra kerültek/érvényesítették azokat.

10. Értékelje a 0 – 10-ig tartó listán (ahol 0 azt jelenti, hogy "egyáltalán nem független" és a 10 azt jelenti, hogy "a legmagasabb fokú a függetlenség szintje), a professzionális bírákat országában.

11. Mi a véleménye arról a feltevésről, hogy országomban a bírósági kötelességszegést megfelelő módon kezelik az igazságügyi hatóságok.

12. Mi a véleménye arról a feltevésről, hogy országában a bírósági korrupcióval az igazságügyi hatóságok hatékonyan foglalkoznak.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

HÁTTÉR

European Network of Councils for the Judiciary (ENCJ, a Bírói Tanácsok Európai Hálózata)

Az European Network of Councils for the Judiciary (a Bírói Tanácsok Európai Hálózata, ENCJ) egyesíti az európai uniós tagállamok nemzeti intézményeit, amelyek függetlenek a végrehajtó és a jogalkotási szervektől, és amelyek felelősek az igazságszolgáltatás támogatásáért a független igazságszolgáltatásban.

2002 novemberében bírói tanácsok egy csoportja kezdeményezésére meghívták az Európai Unió hasonló szervezeteiből származó kollégáikat, hogy vegyenek részt a bírói tanácsok konferenciáján. A cél az volt, hogy megismerkedjenek egymás rendszereivel és szervezeteivel, hogy információt cseréljenek; megismerjék egymás teljesítményeit (és hibáit), egyúttal értékeljék az együttműködés lehetőségeit a különböző területeken. Ezen túlmenően, egyetértettek abban, hogy maga az Európai Unió s benne a bírák szerepe is - mind nemzeti, mind pedig az Európai Unió vonatkozásában - fejlődő- és alakulófélben van. Újabb és újabb kötelezettségekkel, valamint feladatokkal kell szembenéznie a bíróságoknak mind tagországi, mind pedig uniós szinten. Arra a következtetésre jutottak, hogy nagyobb bírói együttműködésre van szükség. Ehhez pedig az is kell - hangsúlyozták -, hogy a bírói testületek tagjai jól ismerjék és megértsék a más tagállamok jogi és igazságügyi rendszereit.

A Bírói Tanácsok Európai Hálózatát (ENCJ) hivatalosan 2004-ben alakították meg a római közgyűlésen. A hazai Országos Bírói Tanács is tagja a nemzetközi szervezetnek.

A szervezet az Európai Unió tagállamainak azon nemzeti végrehajtó és jogalkotó testületeiből áll, amelyek a bíróságok támogatásáért, valamint az bírói munka függetlenségéért felelősek.

A bíróságok támogatásáért és függetlenségéért a Bírói Tanácsok Európai Hálózata különböző módon juttatja kifejezésre felelősségét - amint magukról írják. Minden tagszervezetre jellemző az autonómia és függetlenség a végrehajtó és a jogalkotói hatalomtól. Bár etekintetben nincs két egyforma tanács, mindannyian felelőséget éreznek az igazságszolgáltatás nyomon követéséért és fejlesztésért. Néhány tanácsnak (hagyományosan az észak-európai modellhez tartozók) a szakpolitikai és vezetői feladatokkal, a költségvetéssel kapcsolatos eljárásokkal kapcsolatban rendelkeznek figyelemreméltó tapasztalatokkal, mások pedig (hagyományosan a dél-európai modellhez tartozók) a bírói utánpótlással, életpálya modell kialakításával, képzési és fegyelmi intézkedésekkel kapcsolatos ügyekben járatosabbak. Azokban a tagállamokban, ahol a fentiekben meghatározott intézmények nincsenek, az adott igazságügyi minisztérium kaphat megfigyelői státuszt. Az Európai Unió tagjelölt államainak bírói testületei pedig megfigyelői státuszt kaphatnak.

Az ENCJ alapszabályát 2007 novemberében Hágában fogadták el. 2007 decembere óta az ENCJ-t a belga jognak megfelelően nem profitorientált nemzetközi társulásként ismerik el.

Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával az ENCJ-nek állandó irodája van Brüsszelben.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Magyarországi vonatkozások

Az üggyel kapcsolatos korábbi hírek:

• Nem beavatkozás céljából érkezik hazánkba az ENJC vezetője - nyilatkozta az OBT elnöke
  
• Magyarországra látogat az az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának új elnöke az OBT meghívására
• Az igazságszolgáltatás függetlensége folyamatos karbantartást és erősítést igényel – véli az ENCJ elnöke

Részlet a Bírói Tanácsok Európai Hálózata elnökének, Kees Sterknek a leveléből, amit a szervezet tavaly tavaszi budapesti tanácskozását és a hazai Országos Bírói Egyesülettel folytatott eszmecserét követően dr. Trócsányi Lászlónak írt 2018. október 1-jei keltezéssel.

Az eredeti angol nyelvű levél teljes szöveg ide kattintva olvasható.

Rendkívül fontos számunkra, hogy az igazságszolgáltatás minden államban méltányosan, pártatlanul és függetlenül érvényesüljön a kölcsönös felelősség és bizalom jegyében.

Vannak bizonyos általános elvek, amelyeket minden tagállamban figyelembe kell venni az igazságszolgáltatás helyzetének mérlegelésekor.

1. A bírák függetlensége minden államban alapvető jog; azon célból, hogy ügyében mindenki méltányos bírói döntést kaphasson.
2. Annak érdekében, hogy a tagországokban a bírák méltányos döntésekett hozhassanak a) függetlennek kell lenniük bármely személy, de különösen is minden, az állam jogalkotási és végrehajtási köreiből származó befolyástól, b) bizonyos kiváltságokat meg kell kapniuk, mint például hivatali megbízási idejük biztonsága és a rögzített díjazás mértéke (lásd a Bírákról szóló Európai Charta 7. és 6.1. pontját).
3. A bírói függetlenség biztosítása egy olyan igazságszolgáltatást követel meg, amely intézményesen is független a végrehajtó és a jogalkotóktó hatalomtól.
4. Az intézményi függetlenséget legjobban egy olyan bírói tanács útján lehet elérni, amely financiálisan megfelelően el tudja tartani magát és biztosítja a megfelelő finanszírozású igazságszolgáltatási rendszert, minek következtében kifogástalan bírói döntéseket hoz. Képesnek kell lennie az igazságszolgáltatás vezető szerepének ellátására. (Lásd az ENCJ Budapesten 2008 májusában hozott határozatát).
   
5. Az igazságszolgáltatás önkormányzatisága garanciákat nyújt és hozzájárul az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítéséhez, valamint az igazságügy hatékony, eredményes ügyintézéséhez, ezért a következő feladatok a Bírói Tanács - illetve egy vagy több független és autonom testület - hatáskörébe kell hogy tartozzanak:a) a bírák kinevezése és előléptetése, b) a képzés, c) a fegyelem és az igazságügyi etika, d) a bíróságok igazgatása, e) az igazságszolgáltatás pénzügyei, f) az igazságszolgáltatás teljesítménymenedzsmentje, g) a felek panaszainak feldolgozása, h) az igazságosság imázsának védelme, i) az állam igazságügyi politikájával kapcsolatos véleményalkotás, j) az igazságszolgáltatási rendszer értékelésére szolgáló rendszer felállítása, k) az igazságszolgáltatásra és/vagy bíróságokra vonatkozó jogszabályok kidolgozása vagy az arra való javaslattétel.
6. A Bírói Tanács tagjainak legalább a fele kollégáik által választott bírák kell hogy legyenek. Az Bírói Tanács maga kell hogy irányítsa saját tevékenységét, valamint magának kell ellenőriznie saját pénzügyeit, függetlenül a kormány jogalkotási és végrehajtó ágazataitól.
   
7. Röviden, a Bírói Tanácsnak független testületnek kell lennie, amely átlátható és elszámoltatható módon működik. A bírói tanácsok struktúráját, hatásköreit és eljárásrendjét úgy kell megtervezni, hogy azok megvédjék és elősegítsék a bírói függetlenséget és hatékony bírói rendszert. Ha nincsene fékek és egyensúlyok, akkor a Bírói Tanács játékszere lehet a végrehajtó hatalom, a jogalkotók vagy erős csoportok kezében, ez pedig a bírói függetlenség aláásásához vezet. A bírói tanácsok számára megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat kell biztosítani.
   
8. Ami a bírósági reformot illeti, az ENCJ figyelembe vette a bírók szerepét ebben a folyamatban. A bírói testületnek mindig részt kell vennie a reform minden szakaszában közvetlenül vagy megfelelő konzultációk útján. Ez azért fontos, mert a reformoknak meg kell erősíteniük az bíróságokat, és nem megengedhető, hogy gyengítsék függetlenségüket. Az bírósági reformok tervezésekor fontos, hogy az lépésről lépésre történjék, valamint hogy védelmet adjon a bíróságok irányításába történő mértéktelen politikai beavatkozás ellen.
   
9. A reformokat nem szabad hogy a bírákra, vagy a bíróskodás rendszerére vonatkozzon. Ugyanakkor a bíráknak nem szabad ellenségesek lenniük a bírósági rendszer korszerűsítésével és reformjával szemben, feltéve, hogy a reformok célja a bírósági rendszer minőségének javítása azoknak az érdekében, akik azt szolgálják. A bíráknak határozott hangot kell hallatniuk annak érdekében, hogy kifejezzék: ahhoz, hogy magas szintűszinten végezzék az igazságszolgáltatás munkáját, mennyire korlátozottak anyagi forrásaik.
10. A reformot soha nem szabad egy önmagában zárt folyamatnak tekinteni, hanem össszefüggésben kell azt kezelni a bírósági és a rendszert érintő más, meglévő reformokkal.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

A felmérés időközi eredménye 2019. március 7-én

Narancs szín: eddig nem érkezett válasz, illetve kevesebb, mint 40 válasz érkezett