Korábbi vonatkozó közleményeink:
- Magyarországra látogat az az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának új elnöke az OBT meghívására
- Nem beavatkozás céljából érkezik hazánkba az ENJC vezetője - nyilatkozta az OBT elnöke
Megválasztása utáni első nyilatkozatát félreértelmezték, és olyan kijelentést tulajdonítottak neki - mondta el a Népszavának -, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT), az ENCJ magyar tagja az európai ernyőszervezet beavatkozását kérte a magyar igazságszolgáltatási rendszer változtatásai miatt. A hírt a Magyar Idők című kormánylap hozta nyilvánosságra június elején a New York Times egyik írására hivatkozva, mondván, hogy a magyar bírói testület hadat üzent az Orbán-kormánynak.
Ahogyan most dr. Kees Sterk kifejtette, az ENCJ nem arra van, hogy „beavatkozzon”, hanem arra, hogy együttműködési hálózatként segítséget nyújtson tagszervezeteinek, és párbeszéd útján elősegítse a független, elszámoltatható és magas színvonalú igazságszolgáltatást.
Dr. Kees Sterk júliusban látogat Budapestre. Látogatást azért tervez, hogy megismerkedjen az Országos Bírói Tanács (OBT) új tagjaival, és tájékozódjon az igazságüggyel kapcsolatos friss magyar fejleményekről. Eddigi ismeretei szerint – tette hozzá – a fő probléma a megfelelő egyensúly megtalálása a dr.Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az OBT között.
Lengyelországot illetően már súlyosabb aggályok megfogalmazásáig jutott el az ENCJ. Kees Sterk felidézte, hogy a május végén tartott lisszaboni tisztújító közgyűlésen megállapították: a lengyel tagszervezet, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (KRS) bíró tagjait az új szabályozás nyomán immár nem maguk a bírák választják meg, hanem a parlament. Márpedig ez ellentmond annak az elvnek, hogy az ENCJ tagszervezeteinek függetlennek kell lenniük a törvényhozói és a végrehajtói ágtól. A lengyel reform során nem konzultáltak megfelelően a bírákkal, és a KRS korábbi tagjainak a mandátumát idő előtt megszüntették. Mindezekre figyelemmel az ENCJ felülvizsgálja az új összetételű KRS tagsági jogosultságát, és ez a vizsgálat néhány hónapig eltarthat.
A lisszaboni állásfoglalás arra is kitért, hogy a KRS ügye nem elszigetelt, hanem együtt kell szemlélni a rendes bíróságokról és a legfelső bíróságról szóló lengyel törvénnyel. A módosításokat áttekintve megállapítható, hogy az igazságszolgáltatás új lengyel szabályozása a jelek szerint teret enged a végrehajtói és a törvényhozói hatalmi ág azon törekvéseinek, amelyek az igazságszolgáltatási ágazat fölötti ellenőrzés gyakorlását célozzák. "Ez riasztó, és hatással lehet a lengyel igazságszolgáltatásnak az európai jogi közösségen belüli helyzetére és az iránta megnyilvánuló bizalomra” – foglalt állást az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata.
Az ENCJ elnöke a lapnak kifejtette: az európai populista mozgalmak nem kötődnek nagy meggyőződéssel azokhoz a hagyományos koncepciókhoz, amelyek szellemében a demokratikus államokat a jogállamiság alapján kormányozzák. A hatalmi ágak szétválasztása és az igazságszolgáltatás függetlensége nem állandó, adott tényező, hanem folyamatos karbantartást és erősítést igényel – tette hozzá. Úgy véli, hogy a bírói hatalmi ág sérülékenyebb, mint a törvényhozói, illetve a végrehajtói ágazat, még akkor is, ha az alkotmányos garanciák adottak.
Az egyes országok igazságügyi tanácsainak – folytatta dr. Kees Sterk – nagyobb szerepet kell vállalniuk a hatalmi ágak közötti egyensúly megszilárdításában, a bíróságok helyzetének megerősítésében, például úgy, hogy elmagyarázzák a független ítélkezés szerepének a fontosságát a jogállami viszonyok között. Segíteniük kell a társadalom tájékoztatását, például azt is, hogy a bírák ellátogassanak az iskolákba, és elmagyarázzák a gyerekeknek, miért fontos a bíróságok függetlensége a demokráciában.
Az egyes nemzeti igazságügyi tanácsok
végső esetben kérhetik ennek az európai ernyőszervezetnek az
együttműködését és segítségnyújtását az irányelvek és
normák érvényre juttatásában, problémáik megoldásában –
igyekezett megvilágítani a különbséget Kees Sterk az ENCJ
tényleges lehetőségei és a vele kapcsolatban tévesen
megfogalmazott „beavatkozási” igény között.
