Ami mident fölülír

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb kontinentális - lassan azt is kimondhatjuk: globális - és hazánkat is egyaránt érintő legsúlyosabb problémája az a menekült áradat, amely délről és keletről jelenik meg. És amely rendkívül összetett probléma elé állította korunk európai uniós és nemzetállami politikai döntédhozóit, jogi-szakmai közössé-geinket, valamint nem utolsó sorban emberségünket. Foglalkoztat tehát mindenkit a kérdéskör, ami elől nem lehet és nem is szabad kitérni. Aminek vannak azonnal megoldandó humanitárius, sürgősen feldolgozandó politikai, valamint alaposan kidolgozandó jogi feladatai.

Szívesen írnánk azt, hogy a probélma most hágott a tetőfokára, de úgy tűnik, messze vagyunk még attól, alaposan fel kell tehát mindenkinek készülnie az érintettek körében – azaz valamennyiünknek Európában - arra, hogy legjobb ismeretei, az érdekek és lehetőségek kölcsönös egyeztetése, valamint emberi hozzáállása mentén keresse és találja meg a válaszokat.

Ezt tett az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE), az egyik legnagyobb nemzetközi ügyvédszervezet, amely a tömeges migráció problémája kapcsán fontosnak tartotta, hogy felemelje a hangját és kimondja: a jogállamiság és az alapvető emberi jogok védelme minden esetben meg kell, hogy előzze, felül kell hogy írja a politikai és gazdasági megfontolásokat. Ezen alapelv kimondása mellett egy iránymutatást adott ki a migrációs jog gyakorlása kapcsán. (Ennek előzményeit az ugyvedek-lapja.hu oldalon olvashatják az érdeklődők.)

A CCBE alapvető célként jelöli meg a migránsoknak juttatott szakszerű jogi segítségnyújtás felgyorsítását. Az új nyilatkozat négy fő pontban fogalmazza meg a tömeges méreteket öltő migráció kezelésében a CCBE által fontosnak tartott – rövid, illetve hosszú távú – elveket és célkitűzéseket:

1. Az alapvető jogok védelme: a menedékjogot keresők emberi méltóságának feltétlen tisztelete és ily módon való kezelése.

2. A joghoz/igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, a jogsegély: uniós pénzeszközöket kell biztosítani a nemzeti hatóságoknak, hogy megfelelő jogsegélyt tudjanak nyújtani a migránsoknak a migrációs eljárás minden szakaszában. Az őrizetbe vett migránsok számára mindig kell ügyvédet biztosítani, ez egyaránt vonatkozhat az őrizetbe vételre és a releváns bevándorlási eljárásra. A tolmács biztosításának joga, a dokumentumokba történő betekintés joga és a helyi bíróság előtti jogorvoslathoz való jog is ide tartozik, ezek biztosítása is alapvető fontosságú.

3. Az ügyvédhez jutás joga: az őrizetbe vett migránsnak joga van ügyvéddel bizalmasan kommunikálni az ügyvédi titoktartás garanciája mellett; a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ügyvéd nélkül ne legyen lehetséges a kitoloncolás.

4. Ügyvédi továbbképzés: a migrációs jog és menedékjog szakszerű elsajátítása végett fontos az ügyvédek specializációja, továbbképzése, ehhez pedig forrásokat kell találni.

Úgy véljük, mindezek használható szempontokat adnak a hazai ügyvédtársadalom felkészüléséhez is az új kihívások kikerülhetetlen felvállalásában.

E tekintetben a Szegedi Ügyvédi Kamara – mint a migráció által leginkább érintett régióban élő és dolgozó ügyvédi közösség már komoly lépéseket is tett, hogy kellően felkészüljön a várható feladatokra, s egyeztető megbeszéléseket kezdett a megfelelő testületekkel és hatóságokkal. E sorokat két nappal az új törvénymódosítás szeptember 15-i hatályba lépése előtt írom. Minden bizonnyal nagyon fontosak lesznek azok a tapasztalatok, amelyekt a következő hetekben-hónapokban figyelhetünk meg. Ezek majdani ismeretében és függvényében fogom szorgalmazni, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara is tekintse át a helyzetet, alakítsa ki véleményét, állásfoglalását és ha szükséges, munkatervét is a migráció új jelenségének a minél bölcsebb kezelése érdekében.

Dr. Bánáti János, a MÜK elnöke