Az ügynökség alapjogi tisztje a 2020-as évről ad áttekintést,
amely közel sem volt konfliktusmentes. Elég, ha csak az
égei-tengeri szituációra gondolunk, amelynek kapcsán egyesek
egyenesen humanitárius válságot emlegettek a Frontex működése
kapcsán – írta beszámolójában a Precedens.mandiner.
Tekintettel arra, hogy a jelentés a 2020-as évre fókuszál, ebben
a dokumentumban inkább a koronavírus-járványból levonható
következtetések szerepelnek. Arról a súlyos migrációs
válságról, amellyel az afganisztáni konfliktus fenyeget, ebben a
jelentésben még szó sem esik, legfeljebb annyiban – hangsúlyozza
a portál -, hogy a Frontex már a tavalyi évre vonatkozóan is az
afgánok felülreprezentáltságát rögzítette szíriai, tunéziai,
pakisztáni és algériai állampolgárokkal egy sorban. S már most
jól látszik, hogy a 2021-es jelentésből a Lengyelországnak és
Litvániának Fehéroroszországgal közös határán kibontakozó
fejlemények sem hiányozhatnak majd.
2020. decemberéig becslések szerint nagyjából 110 ezer menekült
és migráns érkezett az Európai Unió külső határaihoz. Közülük
közel 88 ezer fő tengeren érkezett, 7 ezer fő a Földközi-tenger
térségében található szárazföldi útvonalakon (Görögország,
Spanyolország), közel 18 ezer fő pedig Délkelet-Európán
keresztül jutott el a határokig.
A 2020-as számok nagyjából 20 százalék mértékű csökkenést
jelentenek a 2019-es adatokhoz képest, a csökkenést pedig a
Frontex javarészt a világjárvány miatti szigorú határőrizet
visszaállításának tudja be.
A Frontex jelentése kitér azokra a vádakra is, amelyek az
ügynökséget a migránsok jogellenes visszatoloncolása miatt
érték. Ennek kapcsán a szervezet rögzíti, hogy 2020-ban az
Évrosz folyó mentén húzódó görög-török határon (ahol
jelenleg kerítés épül) a migrációs nyomás megnövekedett.
Ezzel egyidejűleg a török hatóságok bejelentették, hogy a
továbbiakban nem tartóztatnak fel egy migránst sem, amelyre a
görög fél a határvédelem megerősítésével reagált. A
megnövekedett migrációs nyomással szembesülve a Frontex azonnali
beavatkozás keretében segítséget nyújtott a görög
hatóságoknak.
Részben ezek hatására – emelte ki a jelentésből a
Precedens.mandiner – egyes humanitárius nem kormányzati
szervezetek (NGO-k) visszatoloncolásokra hivatkozva a Frontex és a
tagállamok humanitárius felelősségét kezdték el pedzegetni,
jóllehet nemcsak az Égei-tenger térségében, hanem más migrációs
útvonalak esetében is.
Amiről az alapjogi fókuszú jelentés csak érintőlegesen számolt
be, az az hatalmas technológiai fejlesztés, amely ugyanebben, tehát
a 2020-as évben ment végbe a Frontex berkeiben (s amely jelenleg is
tart).
Az ügynökség ugyanis a legmodernebb, mesterséges intelligenciával
megtámogatott arcfelismerő, hazugságvizsgáló technológiák
alkalmazására készül, amelyekre különösen az afganisztáni
válság migrációs utóhatásai kapcsán számít igazán. Ezzel
kapcsolatban egyes személyiségi jogvédőknek az a kifogása támad,
hogy e technológiák alkalmazása egyszer és mindenkorra
megszüntetheti az Európai Unióba belépők személyiségi jogainak
egy részét.
A személyiségi jogok mellett arról is kevés szó esett, hogy a
Frontex – illetve annak közreműködésével a tagállamok –
egyébként milyen elrettentő technológiákkal akarja,
megakadályozni azt, hogy az illegális migránsok az Európai Unió
területére jussanak. Kihasználva a koronavírus-járvány okozta
migrációs csillapodást, high-tech eszközökkel, köztük
hangfegyverekkel, mesterséges intelligencia által vezérelt
kamerarendszerrel és „virtuális határőrséggel” készül a
görög határrendészet a következő migrációs hullámra. A
fejlesztéseket pedig Görögország az Európai Unió támogatásával
hajtja végre – írta a portál.
