Vera Jourová, igazságügyi, jogérvényesítési EU-biztos (képünkön) tavaly októberben tett arra utalást, hogy a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által először a tavaly szeptemberi évértékelőjében jelzett ügyészségi hatáskörbővítésre a brüsszeli testület 2018 második felében tesz majd javaslatot. Erre került sor végül szeptemberben – írta a BruxInfo.

Az Európai Ügyészség 2020 végétől az Európai Unió független ügyészsége lesz, amely az uniós költségvetés elleni bűncselekmények – például csalás, korrupció vagy határon átnyúló súlyos áfa-csalás – kapcsán végezhet majd nyomozást, vádhatósági eljárást folytathat, sőt, bíróság elé állítást is kezdeményezhet.

Működési körének kiszélesítése, már egy éve felvetődött különböző bizottsági beszédekben, (így mindenekelőtt Junckernek a 2017-es őszi évértékelőjében). A Bizottság elnök szeptemberben elmondott újabb átfogó értékelésében már tényként jelentette be, hogy a Bizottság formálisan kérni fogja az Európai Tanácsot a vonatkozó döntés meghozatalára, (jóllehet, egyelőre a jelenlegi hatáskör mellett sem teljes a tagállamok részvételi szándéka).

Juncker most azzal érvelt, hogy úgymond „szükség van arra, hogy összehangoltabb módon vonhassuk büntetőeljárás alá a terroristákat az egész Unióban. "A terroristák nem ismernek határokat. Nem lehetünk akaratlanul is tettestársak csak azért, mert képtelenek vagyunk az együttműködésre” - mutatott rá.

Utóbb Jourová a kezdeményezés kapcsán kifejtette, hogy az új javaslat lehetővé teheti, hogy a leendő Európai Ügyészség a terrorizmus elleni küzdelemben is „erős eszközzé váljon”.

Bizottság részről ennek kapcsán emlékeztettek, hogy jelenleg terrorista bűncselekmények nyomozására és büntetőeljárás alá vonására az uniós tagállamok rendelkeznek hatáskörrel, de ez a kompetenciájuk csak nemzeti határaikig terjed. Az Európai Ügyészség belépésével mindez kiteljesedne és uniós léptékű, koordinált tevékenységgé válna, midőn feladatkörébe tartozhatna a nyomozás, valamint a több tagállamot érintő terrorista ügyekkel foglalkozó különböző tagállami hatóságok és uniós ügynökségek irányítása.

További fontos hozadéka lenne a változásnak, hogy a terrorista bűncselekmények nyomozásával és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos büntetőügyekben a tagállamok közötti információcsere időnként még mindig túl lassú. Az Európai Ügyészség a bizottsági érvelés szerint az integrált struktúrájának köszönhetően képes lenne egyedülálló áttekintést nyerni a terroristák tevékenységéről valamennyi részt vevő tagállamban. „Helyzeténél fogva Unió-szerte a leghatékonyabban gyűjthetne információkat és oszthatná meg azokat, többek között az Eurojust és az Europol uniós ügynökségeivel, valamint a harmadik országokkal” – állt ennek kapcsán a bizottsági indoklásban.

Végül, az Európai Ügyészség központilag irányíthatná a nyomozásokat, a bűncselekmények elkövetési helyétől függetlenül, és jobban összekapcsolhatná a nyomozást és a büntetőeljárás alá vonást. Emellett a megerősített európai ügyész – mint uniós szintű szereplő – elkerülné a kapcsolódó ügyek nem kielégítő hatékonyságú, párhuzamos büntetőeljárás alá vonását, ami gyakran veszélyezteti a terrorista bűncselekmények elleni sikeres küzdelmet.

A szeptemberi bejelentésében a Bizottság jelezte, hogy a testület – nem utolsó sorban a 2019. májusi nagyszebeni csúcstalálkozóra való tekintettel is - felkéri az Európai Tanácsot, hogy az Európai Parlamenttel együtt karolják fel a kezdeményezést, és hozzanak döntést az Európai Ügyészség hatáskörének kiterjesztéséről a több tagállamot érintő terrorista bűncselekményekre. Mihelyt az Európai Tanács egyhangúlag dönt a hatáskör kiterjesztéséről, a Bizottság tovább tudja folytatni ezt a folyamatot azzal, hogy javaslatot tesz az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet módosítására.

Az Ügyszség eddigi javaslatokban szerepelt formájában jelenleg hat tagország nem óhajt részt venni: a belügyi együttműködésből állandó kimaradást élvező Nagy-Britannia, Írország és Dánia mellett Magyarország, Lengyelország és Svédország.