Módosító javaslat: tíz cikk, három
nagy témakör
Dr. Trócsányi László igazságügyi
miniszter az MTI-nek adott tájékoztatása szerint kiemelte, az
alaptörvény tervezett módosításának egyes rendelkezéseiről
2016 őszén már vita folyt az Országgyűlésben, akkor azonban az
ellenzék támogatásának hiánya miatt azokat nem fogadták el.
A módosító javaslat, amelynek megszavazásához a parlamenti képviselők kétharmada kell tíz cikkből áll és három nagy témakört érint.
- az illegális bevándorlás elleni küzdelmet,
- a gyülekezési jog korlátozását,
- a közigazgatási bíróságok létrehozását.
A nemzeti szuverenitás megerősítése
érdekében
A miniszter hangsúlyozta, az első
témakör Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmére
és a menedékjogra vonatkozik. Ezen módosítást azt tette
szükségessé, hogy Európa és Magyarország olyan új kihívásokkal
áll szemben, amely "nemzeti szuverenitásunk megerősítését
teszik indokolttá" - fogalmazott.
Az első cikk a Nemzeti Hitvallást egészítené ki ezzel a mondattal: "Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége." Egy másik cikk bele is írná az alaptörvénybe konkrétan, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának védelme az állam minden szervének kötelessége.
Az EU nem korlátozhat
A második cikk az EU-val kapcsolatos
hatáskörgyakorlásról szól. "Az e bekezdés szerinti
hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben
foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem
korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére,
államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó
elidegeníthetetlen rendelkezési jogát."
Magyarországra idegen népesség nem
telepíthető be
Idegen állampolgár – ide nem értve
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket
– Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg
elbírált kérelme alapján élhet. A kérelem előterjesztése és
elbírálása feltételeinek alapvető szabályait sarkalatos törvény
határozza meg.
Új feladatot kap a rendőrség
"A rendőrség alapvető feladata
a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság,
a közrend és az államhatár rendjének védelme. A rendőrség
részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában."
A módosítás azt is kimondja, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki olyan országon keresztül érkezett Magyarországra, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nincs kitéve – ismertette Trócsányi. A miniszter szerint a módosítás indoka, hogy a menedékkérők, migránsok döntő többsége olyan biztonságos országokon keresztül érkeznek Magyarország határára, amelyekben meg sem próbálnak menedékjogi kérelmet előterjeszteni.
Szembekerültek a magánéleti jogok
versus véleményénynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési
jogi szempontok
Ahogy dr. Gulyás Gergely, a
Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, bekerül az
alaptörvénybe a magánélet és a magánlakások védelme, amely a
gyülekezési jogot korlátozza.
A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével - szól a módosítás szövege. Illetve bekerülne ez a mondat is: "az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében."
Továbbra is napirenden a közigazgatási
bíróság ügye
Az alaptörvény a bírósági
rendszeren is változtatna, és lehetővé tenné a közigazgatási
bíróságok létrehozását. A közigazgatási bíróságok döntenek
közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb
ügyben.
A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz" - szól a módosítás.
Dr. Trócsányi László azt is elmondta, "szakmai meggyőződése 1990 óta egy tapodtat sem változott", így kiemelt fontosságot tulajdonít a közigazgatási bíráskodás szervezeti függetlensége megteremtésének. Az alaptörvény-módosítás második témaköre megteremti az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti alapjait, így mintegy 70 évvel a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság megszüntetése után újra lehetőség nyílik - a magyar történeti hagyományoknak megfelelő - a rendes bíróságoktól elkülönült, a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság felállítására - mondta.
Kitért arra, hogy a szervezeti függetlenség megteremtését célzó előkészítő munkálatok megkezdődtek az Igazságügyi Minisztériumban és annak elkészültét követően jogalkotási csomagot a tárca a kormány elé terjeszti.
A bíróságokat érintő további
alaptörvényi módosítás is várható
Dr. Trócsányi László beszámolt arról, a bíróságokat érintő további alaptörvényi módosítás a bírósági jogértelmezését illetően a hatályoshoz képest részletezőbben állapítja meg, hogy a jogalkotási cél elsősorban hogyan ismerhető meg egy jogszabály esetében.
