Módosító javaslat: tíz cikk, három nagy témakör

Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek adott tájékoztatása szerint kiemelte, az alaptörvény tervezett módosításának egyes rendelkezéseiről 2016 őszén már vita folyt az Országgyűlésben, akkor azonban az ellenzék támogatásának hiánya miatt azokat nem fogadták el.

A módosító javaslat, amelynek megszavazásához a parlamenti képviselők kétharmada kell tíz cikkből áll és három nagy témakört érint.

  • az illegális bevándorlás elleni küzdelmet,
  • a gyülekezési jog korlátozását,
  • a közigazgatási bíróságok létrehozását.

A nemzeti szuverenitás megerősítése érdekében

A miniszter hangsúlyozta, az első témakör Magyarország alkotmányos önazonosságának védelmére és a menedékjogra vonatkozik. Ezen módosítást azt tette szükségessé, hogy Európa és Magyarország olyan új kihívásokkal áll szemben, amely "nemzeti szuverenitásunk megerősítését teszik indokolttá" - fogalmazott.

Az első cikk a Nemzeti Hitvallást egészítené ki ezzel a mondattal: "Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége." Egy másik cikk bele is írná az alaptörvénybe konkrétan, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának védelme az állam minden szervének kötelessége.

Az EU nem korlátozhat

A második cikk az EU-val kapcsolatos hatáskörgyakorlásról szól. "Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát."

Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be

Idegen állampolgár – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket – Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A kérelem előterjesztése és elbírálása feltételeinek alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

Új feladatot kap a rendőrség

"A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. A rendőrség részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában."

A módosítás azt is kimondja, hogy nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki olyan országon keresztül érkezett Magyarországra, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nincs kitéve – ismertette Trócsányi. A miniszter szerint a módosítás indoka, hogy a menedékkérők, migránsok döntő többsége olyan biztonságos országokon keresztül érkeznek Magyarország határára, amelyekben meg sem próbálnak menedékjogi kérelmet előterjeszteni.

Szembekerültek a magánéleti jogok versus véleményénynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jogi szempontok

Ahogy dr. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, bekerül az alaptörvénybe a magánélet és a magánlakások védelme, amely a gyülekezési jogot korlátozza.

A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével - szól a módosítás szövege. Illetve bekerülne ez a mondat is: "az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében."

Továbbra is napirenden a közigazgatási bíróság ügye

Az alaptörvény a bírósági rendszeren is változtatna, és lehetővé tenné a közigazgatási bíróságok létrehozását. A közigazgatási bíróságok döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben.

A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz" - szól a módosítás.

Dr. Trócsányi László azt is elmondta, "szakmai meggyőződése 1990 óta egy tapodtat sem változott", így kiemelt fontosságot tulajdonít a közigazgatási bíráskodás szervezeti függetlensége megteremtésének. Az alaptörvény-módosítás második témaköre megteremti az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti alapjait, így mintegy 70 évvel a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság megszüntetése után újra lehetőség nyílik - a magyar történeti hagyományoknak megfelelő - a rendes bíróságoktól elkülönült, a Kúriával azonos jogállású Közigazgatási Felsőbíróság felállítására - mondta.

Kitért arra, hogy a szervezeti függetlenség megteremtését célzó előkészítő munkálatok megkezdődtek az Igazságügyi Minisztériumban és annak elkészültét követően jogalkotási csomagot a tárca a kormány elé terjeszti.

A bíróságokat érintő további alaptörvényi módosítás is várható

Dr. Trócsányi László beszámolt arról, a bíróságokat érintő további alaptörvényi módosítás a bírósági jogértelmezését illetően a hatályoshoz képest részletezőbben állapítja meg, hogy a jogalkotási cél elsősorban hogyan ismerhető meg egy jogszabály esetében.