
Az ügy kérelmezőjét a Magyar Helsinki Bizottság képviselte az
eljárásban – közölte a jogvédő szervezet. Emlékeztettek:
2013 januárjában az illegális migráció ellenőrzése céljából
az egész országra fokozott ellenőrzést rendeltek el. A VI.
kerületi rendőrkapitány intézkedési tervben elrendelte a Sirály
kulturális központ vizsgálatát, mert állítólag olyan
információkat kapott, hogy a hely illegálisan működik, nem
rendelkezik kellő engedélyekkel és a tűzbiztonsági előírásokat
sem tartja be.
Így számos rendőr jelent meg a Sirálynál 2013. március 30-án
éjfél körül, és mindenkit igazoltattak. Migráns a helyen nem
volt, de ott tartózkodott Vig Dávid jogász és egyetemi oktató,
akinek a neve onnan lehet ismerős, hogy később civil jogvédő
lett: először a Magyar Helsinki Bizottságnál dolgozott, most
pedig az Amnesty International Magyarország vezetője.
Vig Dávid kérdésére, hogy miért igazoltatnak, a rendőrök azt
mondták, hogy „éjszakai ellenőrzés van”. Majd azt, hogy
eltűnt személyt keresnek. Míg az iratokban az szerepelt, hogy
fokozott ellenőrzés volt. Vig jelezte, hogy nincs olyan, hogy
„éjszakai ellenőrzés”, erre több rendőr kikísérte, ruházat
átvizsgálást tartott nála. De csak nála, aki megkérdőjelezte
az eljárás jogszerűségét. Mivel mindent rendben találtak nála,
szabadon távozhatott.
Vig Dávid a Magyar Helsinki Bizottság segítségével jogi
eljárásokat indított. Panaszt tett elsősorban azért, mert
Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen a fokozott ellenőrzés
keretében végrehajtott rendőri intézkedés jogszerűségét
vitatni. Ha például az országos főkapitány az ország teljes
területére elrendeli, ezt nem kifogásolhatja senki.
Ez azért gond, mert olyankor, amikor nincs fokozott ellenőrzés, a
rendőr nem állíthat meg és igazoltathat bárkit bármikor, hanem
meg kell tudnia mondani, miért talált valakit gyanúsnak. Amikor
viszont el van rendelve a fokozott ellenőrzés, akkor ilyen
kötelezettsége nincs. A „miért igazoltat?” kérdésre elég
annyit mondania: fokozott ellenőrzés van, ezért bárki
igazoltatható.
A rendőrség részben helyt adott Vig panaszának, egyébként az
intézkedést jogszerűnek minősítette. A döntéssel szemben a
jogász bírósághoz fordult, amely elutasította a keresetet, azzal
érvelve, hogy a fokozott ellenőrzés elrendelésének jogszerűségét
a bíróságnak nincs hatásköre felülbírálni, csak az egyedi
rendőri intézkedést. Az egyedi intézkedés pedig jogszerű volt,
hiszen a fokozott ellenőrzés miatt a rendőröknek joguk volt
bárkit igazoltatni.
A magyar bíróság nem tartotta indokoltnak, hogy az Alkotmánybíróságtól kérje annak a szabálynak a vizsgálatát, amely a fokozott ellenőrzés mindenfajta korlátozás és jogorvoslat nélküli elrendelését megengedi, pedig az eljárásban ezt indítványozta a felperes képviseletében Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
Vig Dávid közvetlenül az Alkotmánybírósághoz is fordult a
szabályozással szemben, de az nem foglalkozott a panasszal azon
abszurd szabály miatt, hogy a hatályba lépést követő 180 napon
túl a jogszabályok alkotmányosságát ilyen módon az „átlagos
polgárok” nem támadhatják. Mivel a rendőrségi törvényt akkor
fogadták el, amikor a panaszos még általános iskolás volt, így
lekéste a határidőt. Ezután fordult a strasbourgi bírósághoz a
Helsinki Bizottság jogi támogatásával.
A magyar kormány a strasbourgi eljárásban meg sem próbált
amellett érvelni, hogy a hazai szabályozás összeegyeztethető
lenne az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Konkrétan egyetlen
érvet sem hozott fel amellett, hogy lenne bármilyen jogi korlátja
Magyarországon a fokozott ellenőrzések elrendelésének és az
azok alapján végrehajtott igazoltatásoknak és ruházat
átvizsgálásoknak. Pusztán azzal védekezett, hogy voltak még
magyar jogorvoslatok, amelyeket nem merített ki a panaszos. Ezt a
védekezést nem fogadta el a strasbourgi bíróság, ezért érdemben
vizsgálta a felvetett problémát.
Amint azt a Helsinki Bizottság évtizedek óta mondja: a probléma
lényege az, hogy a hazai szabályok alapján bármikor el lehet
rendelni fokozott ellenőrzést akár az egész ország területére
is, és az bármeddig eltarthat.
Legutóbb tavaly szeptemberben az országos főkapitány nyolc
megyében rendelt el félévre fokozott ellenőrzést. Az indoklás
szerint „a közrend és a közbiztonság fenntartása, a jogsértő
cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve
megszakítása” érdekében. Így aztán például Békésben vagy
Somogyban ma is bárkit lehet igazoltatni és bárki ruházata
bárhol, bármikor átvizsgálható. Akkor is, ha semmilyen okot nem
ad az intézkedésre.
Így viszont a hatáskörrel való visszaéléssel szemben semmilyen
jogi korlát nem létezik. Korlátlan intézkedési lehetőséget
pedig jogállamban a rendőrség vagy más hatóság sem kaphat soha.
Ez jogállami egyszeregy a strasbourgi bíróság évtizedes
gyakorlata szerint is. Ahogy egy 2005-ös brit ügy óta az is
ismert, hogy az igazoltatás és ruházat átvizsgálás az Emberi
Jogok Európai Egyezményének 8. cikkében védett magánszféra
korlátozását jelenti. Így az ezzel kapcsolatos szabályozást a
nemzetközi bíróság vizsgálhatja, ahogy az egyedi intézkedések
jogszerűségét is.
A strasbourgi bíróság pedig egyetértett azzal, hogy a magyar
szabályozás térben is időben is korlátlan felhatalmazást ad a
rendőrségnek arra, hogy akkor rendeljen fokozott ellenőrzést,
amikor csak kedve szottyan rá: annak jogszerűsége nem vitatható,
és azt a bíróság nem is vizsgálhatja. A fokozott ellenőrzésre
hivatkozva végrehajtott rendőri intézkedések jogszerűsége így
nem kérdőjelezhető meg jogi úton.
Ennek egyértelmű példája a strasbourgi bíróság szerint ez a
konkrét eset is, amikor a migrációs útvonalak kontrollja céljából
elrendelt fokozott ellenőrzés alapján a VI. kerületi
rendőrkapitány egy olyan hely átvizsgálását rendelte el,
amelynek semmi köze nem volt a nemzetközi migrációhoz. Ennek
ellenére nem lehetett vitatni a rendőri intézkedések egyik
mozzanatát sem.
Azt szintén megállapította a strasbourgi bíróság, hogy az
intézkedéshez a jogellenes magatartás leghalványabb gyanújára
sem volt szükség a hazai szabályok szerint. Ma sincs ez másképpen.
Így nem lehetséges olyan eset, amikor a hatáskörét túllépné
egy fokozott ellenőrzés keretében végrehajtott igazoltatással
vagy ruházat átvizsgálással a rendőrség. Vagyis a hatáskörnek
nincs korlátja. Ez pedig a jogállamisággal összeegyeztethetetlen.
A strasbourgi ítélet egyhangú, és a héttagú bíró tanács
tagja volt Paczolay Péter, a magyar Alkotmánybíróság korábbi
elnöke is.