A városi ügyészség tanácstermében megtartott közgyűlésen az elnök a megyei ügyvédség helyzetét és egyben kilátásait elemző beszédében egyebek mellett részletesen szólt arról az elhúzódó helyzetről, ami az ország gazdaságát jellemzi, immáron sajnos hosszú évek óta: a recesszió mélyen érinti a honi, így a tolna megyei ügyvédség boldogulásának lehetőségeit is. Sokan vannak a kamara tagjai közül, akiknek komoly gondot jelent ez az állapot. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egzisztenciális problémák – bár a kamarában viszonylagosan kiegyensúlyozott e tekintetben a helyzet – magukban hordozzák az elbizonytalanodás veszélyeit is.
Mindezt csak súlyosbítja az – mondta dr. Nőt László elnök -, ami a jogalkotás területén tapasztalható: az elmúlt egy-két év során megszületett törvények sokasága, az alapvető törvényi háttér teljes megújulása, különös tekintettel a Ptk.-ra és a Btk.-ra, s nem utolsó sorban a rövidesen várható Ppe.-re és Bpe.-re, olyan helyzetet teremtett az ügyvédség számára, amely különleges szakmai erőfeszítéseket követel tőlük, ha meg akarnak felelni ügyfeleik elvárásának s nem utolsó sorban önnön szakmai igényességüknek.
A jogi környezeti háttérről szólva, a kamara elnöke azt is elmondta, hogy megszaporodtak azok a megkeresések, amikor is különböző hatóságok, gazdasági, kulturális és civil szervezetek keresik meg a kamarát jogértelmezési problémáikkal. Ezzel arra utalt az elnök, hogy megnövekedett a jogkövetésben lemaradni nem akaró társadalom széles köreiben az igény a pontos tájékozódásra, a zavarbaejtően sok és szerteágazó jogi környezetben. Mindamellett, hogy ez önmagában örvendetes jelenség, az adott helyzet azonban már kevésbé nevezhető annak, egyrészt azért, mert a kérdéseket nem csupán az érdeklődés, hanem a jogi környezetben történő egyre nehezebb állampolgári zavart tájékozatlanság indukálja, másrészt pedig azért, mert a kamara erre a törvényértelmezési szerepre nincsen felkészülve, ilyen szerepe nincs és nem is lehet.Mindezt csak súlyosbítja az – mondta dr. Nőt László elnök -, ami a jogalkotás területén tapasztalható: az elmúlt egy-két év során megszületett törvények sokasága, az alapvető törvényi háttér teljes megújulása, különös tekintettel a Ptk.-ra és a Btk.-ra, s nem utolsó sorban a rövidesen várható Ppe.-re és Bpe.-re, olyan helyzetet teremtett az ügyvédség számára, amely különleges szakmai erőfeszítéseket követel tőlük, ha meg akarnak felelni ügyfeleik elvárásának s nem utolsó sorban önnön szakmai igényességüknek.
A Magyar Ügyvédi Kamara ebben a helyzetben nélkülözhetetlen, komoly érdekvédelmi, szakmai és egyben hivatásrendi-morális háttér is egyben, fontos támasz a területi kamarák, így a Tolna Megyei Ügyvédi Kamara számára is. Ebbéli szerepét mindenképpen tovább kell erősíteni.
Napjainkban – hangsúlyozta az elnök – rendkívül fontos szerepe van minden olyan erőfeszítésnek, amellyel a kamara igyekszik tagsága összatartozását, emberi és szakmai közösségének kohézióját erősíteni. Ezért is tartja kiemelendő eseménynek a kamarai honlap megújítását, amely ezen szempontokat is figyelmbe véve igyekszik majd betölteni feladatát.
Keresik annak is a módját, hogy a kamarai közéletben különösen is sokat vállaló kollégáknak a munkájuk iránti közöségi elismerést a jövőben megfelelelő módon tudják majd kifejezésre juttatni.
Tájékoztató és eszmecsere
Az új Ptk. jogalkotási problémáiról és egyéb időszerű szakmai kérdésről szól tájékoztató felsólalásában dr. Kovács Kázmér, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese elmondta, hogy a dr. Darák Péter kúriai elnök által még tavaly novemberében felállítot és dr. Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi tanár elnökletével működő testület (benne a különböző jogászi hivatásrendek képviselőivel, akik között a MÜK felkérésére maga az előadó is szerepel) szisztematikusan feltárja az új Ptk. gyakorlati alkalmazása során felvetődő jogértelmezési kérdéseket.
A fontos kánon szerkesztése során előfordult esetleges jogszabályszerkesztési figyelmetlenségeket a testület első lépésben jogértelmezési úton javasolja - „a lehetőségek szélső határáig elmenve” - orvosolni. A testület – informális úton – javaslattal tud élni a Kúria felé joggyakorlat egységesítő jogegységi döntés meghozatalára is. Ehhez a munkához számítanak az ügyvédség tapasztalataira és véleményeire is.
A nagy érdeklődéssel kísért felszólalás után a kamara tagjai számos kérdést tettek fel az előadónak.
