Az Országgyűlés december 15-én szavazta meg a törvényt, ám a
köztársasági elnök nem írta alá a jogszabályt, hanem előzetes
normakontrollra az Ab-hoz küldte – emlékeztetett az MTI.
Az államfő indítványában három ponton vetette fel a törvény
alkotmányellenességét. Ezek közül az egyik szerint a
megszavazott, de még ki nem hirdetett törvény elvonja a termelési
és ipari hulladékok tulajdonjogát, kártalanításról azonban nem
gondoskodik, sőt még fizetési kötelezettséget is kilátásba
helyez a termelőknek, amivel duplán kárt okozhat.
A köztársasági elnök indítványa szerint a törvénynek ez a
rendelkezése sérti a tulajdonhoz való jognak az alaptörvényben
rögzített védelmét azzal, hogy a termelési és ipari hulladékok
tulajdonát teljes és feltétlen, azonnali kártalanítás nélkül
elvonja.
Az Ab január 19-i határozata megállapította, hogy ez a támadott
rendelkezés bizonyos esetekben valóban úgy korlátozza a
hulladéktulajdonosnak is minősülő hulladékbirtokosnak a
hulladékhoz fűződő tulajdonjogát, hogy ezzel neki tényleges,
pénzben is kifejezhető hátrányt okoz, de nem ír elő
arányosságot biztosító ellentételezési kötelezettséget.
Az Ab kiemelte: a jogalkotó feladata olyan, kellően differenciált
rendszer megalkotása, amely egyszerre teremti meg a
hulladéktulajdonosok ellentételezését, és veszi figyelembe a
kötelező közszolgáltatási, környezetvédelmi és
közegészségügyi szempontok maradéktalan érvényesítését úgy,
hogy azok az uniós szabályozásból származó szabályozási
kötelezettségeknek is megfeleljenek.
Az Ab az indítványnak a törvény két másik pontjának
alkotmányellenességére irányuló részét elutasította.
A többségi határozathoz két alkotmánybíró, Handó Tünde és
Szívós Mária fűzött különvéleményt.
Az Ab hulladékgazdálkodási törvénnyel kapcsolatos határozata ide kattintva olvasható.
