A felülvizsgálat eredményéről az azt kezdeményező Legfőbb Ügyészség tájékoztatta közleményben az MTI-t.

Az ügyészség korábban ezzel megegyező határozatot hozott. Közölték továbbá: indokolt lenne az elkövetés helyének bővebb meghatározásával kibővíteni a tiltott adatszerzéssel kapcsolatos szabályozást.

A Legfőbb Ügyészség - a Fővárosi Főügyészség által az úgynevezett MTVA-s megfigyelési ügyben hozott határozat kapcsán - hivatalból megvizsgálta a Btk. ide vonatkozó paragrafusait, és megállapította, hogy a tiltott adatszerzéssel kapcsolatban több szabályozatlan kérdés is van, emiatt februárban jogalkotási kezdeményezéssel éltek az Igazságügyi Minisztérium felé.

Közölték továbbá: nem felel meg a törvényi tényállásnak az a magatartás, amikor munkahelyi irodában vagy egyéb helyiségben figyel meg valaki másokat vagy rögzíti az ott történteket, pedig indokolt lenne az elkövetés helyének tágabb meghatározásával kibővíteni a szabályozást. Ezzel ugyanis lehetővé válna valamennyi e körbe tartozó, társadalomra veszélyes magatartás büntetőjogi üldözése.

Előzmények

Idén márciusban írta meg az Index, hogy lehallgatóberendezést találtak Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatójának tárgyalójában. A berendezés teljesen véletlenül került elő: egy beázás utáni javításnál a szerelők levették a kábelcsatorna fedelét, ekkor esett ki egy mikrofon.

A mikrofonkábelek az MTVA-vezér helyetteseinek szobáihoz vezettek, ahol a Nemzeti Nyomozóiroda helyszínelői megtalálták a fotó készítésére is alkalmas rögzítőberendezéseket. A tiltott adatszerzés gyanúja miatt indított nyomozásban a két érintett helyettest, Vas Imre üzemeltetési igazgatót és Enyedi Csaba adminisztrációs igazgatót gyanúsítottként hallgatták ki, ők maguk pedig az ügy miatt felmentésüket kérték az MTVA-tól.

Az ügy pikantériája, hogy a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények körét meghatározó 2009/2015. (XII. 29.) Kormányhatározat alapján az MTVA teljes szervezete védelem alá esik, így minden objektuma védett objektumnak minősül – írta a hírportál.

A Legfőbb Ügyészség – a Fővárosi Főügyészség által az ún. MTVA-s megfigyelési ügyben hozott részmegszüntető határozat kapcsán – 2017 februárjában hivatalból eljárva megvizsgálta a Btk. 422.§-ának (1) bekezdésében szabályozott tiltott adatszerzés bűncselekménye szabályozását.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 422. §-ának (1) bekezdése szerint, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából a) más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja, b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyel vagy rögzíti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a tiltott adatszerzés bűncselekményt csak olyan helyen lehet elkövetni, ami a magánlaksértés bűncselekmény kapcsán kialakult joggyakorlat szerint megfelel „a más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely” fogalmának.

Így viszont nem felel meg a törvényi tényállásnak az a magatartás, amikor munkahelyi irodában vagy egyéb helyiségben figyel meg valaki másokat vagy rögzíti az ott történteket.

A korábbi Btk. szerinti magántitok jogosulatlan megismerése bűncselekményének szabályozása kapcsán a Legfőbb Ügyészség – észlelve a már akkor fennálló jogalkotási problémát – 2006. október 27-én az Igazságügyi Minisztérium felé jogalkotási kezdeményezéssel élt.

A korábbi Btk. szerinti magántitok jogosulatlan megismerése bűncselekményének szabályozása után, az új Btk.-ban azt váltó tiltott adatszerzés tényállása csak a jogosulatlanul megszerezhető titokkört bővítette, az elkövetési magatartásokat, illetve elkövetési tárgyakat viszont nem szélesítette. Így a tiltott adatszerzést – hasonlóan a magántitok jogosulatlan megismeréséhez – változatlanul csak magánlakásban lehet elkövetni.

A tiltott adatszerzés jelenleg hatályos szabályozása miatt, a Legfőbb Ügyészség egyidejűleg a Kúriánál a Zalaegerszegi Járásbíróság 2015. december 15-én jogerőre emelkedett végzése ellen a terhelt javára felülvizsgálati indítványt nyújtott be.