Címfotónkon: a Zala Megyei Területi Ügyvéi Kamara közgyűlésén (jobról balra): dr. Károlyi Attila titkár, dr. Török Ferenc elnök, dr. Fekete Tamás, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkár, vendégelőadó és dr. Király László alelnök
A Zalaegerszegi Törvényszék dísztermében megtartott közgyűlésen vendégként köszöntő szavakat mondott dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke (képünkön). Kiemeten szólt arról a jó szakmai kapcsolatról, amely a két hivatásrend, a bírók és ügyvédek között kialakult Zalaegerszegen. Ez megmutatkozik szakmai találkozó, továbbképzések közös szervezésében, szakmai problémák megbeszélésében. Kifejezte reményét, hogy ez a fontos párbeszédes kapcsolat a jövőben is fennmarad, illetve tovább bővül.
Dr. Török Ferenc elnök (képünkön) hangsúlyozta: igen nagy kihívást jelent a zala megyei ügyvédségnek is az a sok új törvény, amelyet meg kell tanulni, helyesen kell tudni alékalmazni. Ehhez komoly egyéni odaszánás, de nyilvánvalóan kamarai oktatási segítségnyújtás is szükségeltetik. Erre a területi kamaráknak is fel kell készülniük.
Nagy várakozással tekint az ügyvédség az új Ügyvédi elé. A Zala Megyei Területi Kamarának komoly tanulmányi munkával fogamazta meg véleményét és nyújtotta azt be a Magyar Ügyvédi Kamarának. Ebben az anyagban számos ponton fejtették ki ellenvéleményüket olyan szakmai kérdésekben, amelyek az IM közismert, az új Üt. téziseiben olvashatók.
Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy bármiféle változás is várható az ügyvédség életét, munkáját meghatározó szabályozásokban, mindenképpen ajánlatos a)z eddigieknél is hatékonyabban figyelembe venni azokat a sajátosságokat, különbözőségeket, amelyek a nagy létszámú, nagyvárosi kontextusban dolgozó ügyvédség és nagy ügyvédi irodák érdekrendszere, illetve a többségében egyéni ügyvédként dolgó területi kamarai ügyvédek érdekrendszere és működési feltételrendszere között vannak.
Külön kiemelte a fegyelmi ügyekkel
kapcsolatosan: alaposan kell minden panaszügyet kivizsgálni, ez az
ügyvédség legjobban felfogott
érdeke, nem lehet kockáztatni az ügyvédséggel szembeni
potenciális megbízói bizalomvesztést.
A közgyűlés meghallgatta, megvitatta
a különböző szakmai bizottságok jelentését:
Dr. Király László alelnök (képünkön) a Kamara
anyagi ügyeiről szólva egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a
2016 évi gazdálkodás kielégítő és megnyugtató volt, a
bevétel növekedett, stabil gazdálkodási lehetőségekkel
rendelkezik a Kamara. Az éves beszámoló a kamarai honlapon
hozzáférhető. Nyomatékosan kérte a tagságot, hogy rendszeresen
látogassák a kamarai honlapot, amelyen igyekeznek minden friss
információt megosztani. Ismertette az e-peres eljárásokkaal
kacsolatos tapasztalatokat, kifejezve azon reményét, hogy a még
mindig fellelhető anomáliákat sikerül a rendszert üzemeltetőknek
megnyugtatóan kijavítani.
Dr. Kovács Ildikó (képünkön), az Ellenőrző Bizottság elnökeként beszámolt a kamarai gazdálkodás átvizsgálásának eredményeiről, összeségében arról, hogy az a szabályoknak megfelelően és igen szakszerűen, eredményesen zajlott a beszámolási időszakban is.
Doszpotné dr. Kollarics Marianna a fegyelmi bizottság munkájáról beszámolva egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a fegyelmi ügyekhez való hozzáállás sok tekintetben változóban van. Több olyan panaszlott ügyvéd is előfordult a beszámolási időszakban, akik nehezen látták be a fegyelmi eljárás szigorának szükségességét, nem kooperáltak a fegyelmi eljárás során kellőképpen, akadályozták az eljárás munkáját. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a kamarai tagság döntő többsége komoly szakmai megalapozással, odafigyeléssel, magas etikai szinten foglalkozik az ügyfelekkel, ugyanakkor több fiatal kolléga mintha nem ismerné az írott és íratlan kollégiális szempontokat. Nagyobb baj: bűncselekmény is előfordult. Bántó, hogy a sajtó ezekkel többet foglalkozik, mint a becsületes munkát végző ügyvédekkel. Összességében elmondta: nem romlott a kamarai tagság fegyelmi helyzete. Fontosnak nevezte az egymás tájékoztatását, az egymás fegyelmezését, egymás figyelmének felhívásá a hibákra.
Dr. Németh Györgyi (képünkön) az etikai bizottság tapasztalatairól beszámolva emlékeztetett arra, hogy a bizottság az ügyvéd ellen kezdeményezett eljárásban csak a magatártasában elkövetett dolgot bírálja, véleményezi. Különösen is felhívta a figyelmet azonban arra, hogy nonverbális viselkedés a tárgyalótermeken belül sokkal több figyelmet érdemel, mint azt gondolhatnánk. Ellentétben az angol szokással, nálunk a tárgyalóteremben nem párhuzamosan, hanem szemben ülnek a felek és jogi képviselőik. A testbeszéd az ügyvédek részéről tehát látványos, sok tekintetben elmarasztalandó: rossz ez a másik ügyvédnek és védencének is. A nonverbális eszközök nem szerepelnek tételesen az etikai szabályzatokban. Magatartási meghatározások azonban benne van. Kérte, minden ügyvéd figyeljen arra, hogy miként juttatja kifejezésre véleményét, érzéseit a szavak nélküli testbeszéddel, amely sok tekintetben udvariatlan, félrevezető, túlzó és zavaró.
Dr. Károlyi Attila titkár (képünkön) az ügyvjelöltek oktatásával kapcsolatos beszámolójában egyebek között elmondta: 1997-ben változtattak a régi oktatási szisztémán, amely jobbára a fraternizálásban merült ki. Komoly iskolát hoztak létre, kitűnő előadókkal, akik komoly szakmai háttérrel és tapasztalatokkal rendelkeznek. „Komoly szakmai múlt vesz körül bennünket a megyében, az épületeinkben, ahol vagyunk, mindez szintén sugallja a komplett jogászi, ügyvédi tevékenység komolyan vételét, tananyagokban, vislekedési mintákban, hivatásrendi elkötelezettségben egyaránt” - hangsúlyozta. Ügyvédjelöltjeikre büszkék, a perbeszédvesrsenyen is jól szerepeltek. 2016-tól 18 ügyvédjelölt van a megyében. Elmondta: jól működik a bírókkal közösen szervezett tudományos stúdium előadássorozat, tudományos továbbképzés. „Nagyobb részvételi arány kellene az ügyvédek részéről is. A zalai ügyvédi hagyományok is erre köteleznek bennünket”.
Részletesen ismertette a Zala Megyei Területi Ügyvédi Kamara azon tanulmányi munkáját, amelynek összegését a várható új Üt.-ről, annak téziseiről eljuttatták a MÜK-höz. Ebben kifejtették: nem értenek egyet a jogtanácsosok kamarai integrálásával, több szakmai ok miatt.
Dr. Fekete Tamásnak, a MÜK főtitkárának (képünkön) a tájékoztatóját az új Üt. kodifikációs folyamatáról, a törvény lehetséges hatásairól a közgyűlés nagy érdeklődéssel hallgatta. A főtitkár külön kiemelten foglalkozott az ügyvédek várható kötelező továbbképzésének fontosságáról, lehetséges szervezeti megvalósításáról. Ugyancsak részletekbe menően foglalkozott a fegyelmi eljárás várható változásaval. Előadását élénk eszmecsere követte.
