Kis előtörténet
Hogy Ferenc pápa karakteres – teologiailag egyértelmű, de – társadalompolitikai, jogi-szakmai, talán többek számára meglepetés erejével ható állásfoglalásait jobban megértsük, emlékeztetjük olvasóinkat arra - olvasható az Ügyvédek Lapjában -, hogy Ferenc pápa már megválasztása napján jelezte: olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében. Erkölcsi kérdésekben mérsékelten konzervatív álláspontot képvisel. Fellép a társadalmi igazságtalanságok ellen, kiáll a szegények, az elesettek és a menekültek mellett. Gesztusai, beszédei az 1965-ben született Katakomba-paktum szellemiségét tükrözik. Ebben a püspökök nagy csoportja a „szolgáló és szegény egyház” eszméje mellett kötelezi el magát. Nagy súlyt fektetnek a társadalmi igazságosság megvalósulásának elősegítésére nemzeti és nemzetközi területen egyaránt. A hit védelmét összekapcsolják a szegényekkel és elnyomottakkal vállalt szolidaritással. A paktum szelleme máig élő maradt Latin-Amerikában. Ahonnan a jezsuita szerzetes, Ferenc pápa is jött. (A nemcsak teológiailag, hanem társadalompolitikailag is jelentős dokumentum teljes szövege ide kattintva olvasható.)
A Katakomba-paktum (teljes szövege magyarul ide kattintva olvasható) egyik lényeges megállapítása:
Mindent meg fogunk tenni azért, hogy kormányunk és közszolgálataink felelősei olyan törvényeket, struktúrákat és társadalmi intézményeket hozzanak létre és működtessenek, amelyeket megkíván az igazságosság és az egyenlőség, az egyes ember és az emberiség harmonikus fejlődése. Ezáltal egy olyan új társadalmi rendnek kell megszületnie, amely megfelel az emberi és istengyermeki méltóságnak (vö. ApCsel 2,44–45; 4,32–35; 5,4; 2Kor 8 és 9; 1Tim 5,16).
Meg kell óvni a büntetőjogot a demokráciát és a jogállam teljes körű működését fenyegető veszélyekről
A büntetőjog az elmúlt évtizedekben – elsősorban más tudományágak hozzájárulásának köszönhetően – számos új ismerettel gazdagodott a maga szankcionáló funkciójának gyakorlásával kapcsolatban. Mindazonáltal a büntetőjog ennek az ismeretelméleti nyitásnak ellenére sem tudta megóvni magát azoktól a veszélyektől, amelyek napjainkban a demokráciát és a jogállam teljes körű működését fenyegetik. A büntetőjog másfelől gyakran elsiklik a valóság tényei felett, és ily módon egyfajta merőben spekulatív tudás képét ölti magára.
A pápa szól a piac idealizálásának, bálványozásának súlyos következményeiről. Megállapítása szerint manapság némely gazdasági tényezők az államnál is nagyobb hatalmat gyakorolnak. A spekulatív tőke globalizációjának korában ez a jelenség a korábbinál is szembeszökőbb. A profitmaximalizálás minden más megfontolástól lecsupaszított elve modellszerűen – automatikus! – kirekesztést von maga után. Ez a jelenben nagy erővel sújtja azokat, akik e folyamat társadalmi és gazdasági terhét viselik, a jövendő nemzedékeket pedig arra ítéli, hogy ők fizessék meg mindennek környezeti árát.
Ferenc pápa szerint a jogászoknak ma mindenek előtt azt a kérdést kellene feltenniük, miképp tudnák tudásukat arra fordítani, hogy feltartóztassák e jelenséget, amely veszélybe sodorja a demokratikus intézményeket és az egész emberiség fejlődését. Minden büntetőjogász azzal a kihívással néz szembe, hogy miképp lehet korlátok közé szorítani a büntető irracionalitást, amely egyebek között a tömeges elzárásokban, a börtönökben tapasztalható zsúfoltságban és kínzásokban, az őrök önkényeskedésében és visszaéléseiben, a büntetés hatályának kiterjesztésében, a társadalmi tiltakozás kriminalizálásában, az előzetes letartóztatás visszaélésszerű alkalmazásában és a legelemibb büntető- és eljárásjogi garanciák megtagadásában nyilvánul meg.
A továbbiakban a pápa szól a büntetőjogi idealizmus veszélyeiről, az erőszak akaratlan ösztönzéséről, a kirekesztés és a gyűlölet kultúrája, a kirekesztés és a gyűlölet kultúrájáról.
A felelősség
vállalásra is felhívta büntetőjogászokból álló hallgatóságát a pápa:
Mindenkinek,
akinek ezen a téren jut feladat, egyfelől kötelessége szüntelenül
szem előtt tartani a törvényt, amelynek előírásait a
következmények súlyosságának megfelelő figyelemmel és
lelkiismeretességgel kell megtartania. Másfelől nem szabad
elfelejteni, hogy a törvény önmagában sohasem képes
megvalósítani a büntetőjog célját; azt
az érintett személyekre alkalmazni is kell.
A
törvényeknek az esetekhez és személyekhez való hozzáigazítása
elengedhetetlen és nagyon nehéz ám lényegbevágó
feladat.
Ahhoz, hogy a büntető igazságszolgáltatás ne váljék cinikus és
személytelen mechanizmussá, kiegyensúlyozott és felkészült,
mindenekfelett azonban szenvedélyes – igen: szenvedélyes! –
emberekre van szükség az igazságszolgáltatásban, akik tudatában
vannak annak, milyen súlyos kötelesség és mekkora felelősség
hárul rájuk. Csak így kerülhető el, hogy a törvény –
mindenfajta törvény, nemcsak a büntetőtörvény – öncélúvá
váljon, csak így érhető el hogy az érintettek szolgálatában
álljon, akár terheltekről, akár sértettekről van szó.
A büntetőjog egyúttal csak
akkor tudja ténylegesen és hatékonyan megóvni a közösség
lényegi jogi javait, ha a tényleges és nem csupán formális
igazságszolgáltatás eszközeként működik. Ezenkívül
kétségtelenül a helyreállító büntető igazságszolgáltatás
felé kell haladnunk.
A helyreállító büntető igazságszolgáltatás útját javasolja
Ferenc pápa végezetül azon véleményének adott hangot, amely szerint társadalmainknak az a hivatása, hogy a párbeszéden alapuló igazságszolgáltatási modell felé haladjanak, hogy ahol csak lehetséges, helyreálljanak a bűnügyben megsérült kötelékek és orvosolni lehessen az okozott kárt. Nem hiszem - mondotta nyomatékosan -, hogy ez utópia lenne, kihívásnak azonban kétségkívül nagy. Olyan kihívás, amelyet mindannyiunknak vállalnunk kell, ha észszerűen, békésen és demokratikusan akarjuk kezelni polgári együttélésünk problémáit.
* * * *
Ferenc pápának a Nemzetközi Büntetőjogász Egyesület rómában tartott kongresszusa résztvevői előtt elmondott beszéde az Ügyvédek Lapja 2020/1. számában teljes terjedelmében olvasható.
A pápai gondolatokhoz dr. Bárándy Péter budapesti ügyvéd, a Nemzetközi Büntetőjogász Egyesület magyarországi csoportjának elnöke és dr. Fenyvesi Csaba ügyvéd, a Pécsi Tudományegyetem ÁJK professzora írt kommentárt. Mindkét írás az Ügyvédek Lapja 2020/1. számában olvasható.
Az Ügyvédek Lapja elérhetősége: ugyvedeklapja@panpress.hu
Címfotó: Ferenc pápa fogadja a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület római kongresszusának a észtvevőit Vatikánban, a Sala Regiában, 2019. november 15-én.
Ferenc pápa beszéde (olasz nyelven), eredeti felvétel
