Az Európai Bizottság egy Fehér Könyv közzétételével 12 héten át tartó konzultációt indít EU-szerte, mielőtt ismertetné konkrét elképzeléseit a mesterséges intelligencia (AI) esetleges szabályozásáról. A témáért felelős bizottsági ügyvezető alelnök nem kívánja gúzsba kötni a villámgyorsan terjedő új technológiákat, így abban sem biztos, hogy az arcfelismerő alkalmazásokat en bloc tiltani kellene. Ara ugyanakkor nagy gondot kíván fordítani, hogy körültekintően beazonosítsák és rendeletileg szabályozzák azokat a mesterséges intelligenciákat, amelyek egészségügyi vagy alapvető jogi kockázatokat hordoznak.
Margrethe Vestager – aki néhány nappal a bizottsági Fehér Könyv közzététele előtt nyilatkozott több európai lapnak, köztük a BruxInfónak – két fő elv érvényesítését helyezné mindenek fölé: ez a kockázatalapú megközelítés és annak szavatolása, hogy a technológiát az emberek érdekeinek szolgálatába állítsák.
Brüsszel számos kérdést meg kíván vitatni az érdekeltekkel, mielőtt hozzáfogna a szabályozói munkához. (Az előkészítő munka már korábban megkezdődött, mert egy magas szintű szakértői csoport 350 különböző típusú üzleti vállalkozás esetében tesztelte a mesterséges intelligencia alkalmazását, amiből hét elvet szűrtek le egy kérdőív formájában). Vestager elmondta, hogy a Bizottság a Fehér Könyvben már bizonyos megközelítést sugall, de a jelen stádiumban szándékosan nem megy bele a részletekbe.
A versenypolitikai biztos nem híve a mesterséges technológia túlszabályozásának, ami gúzsba kötheti a területet éppen akkor, amikor az Egyesült Államok, Kína és mások éles versenyt támasztanak. A kockázatos technológiák szabályozását viszont szükségesnek tartja, és a most induló konzultáció többek között arra kell, hogy választ adjon, hogy konkrétan milyen alkalmazásokat, milyen eszközökkel szabályozzanak. Mi alapján minősítsenek például kockázatosnak egy technológiát?
„Az egészségügyi szolgáltatások terén egyes technológiák alkalmazása például élet-halál kérdés. De, vannak olyan technológiák is, mint az arcfelismerő rendszerek, amelyek emberek tömeges megfigyelésére alkalmazhatók. Valamennyiünk kötelessége az alapvető jogok megvédése”
– nevezett meg egy-két potenciálisan kockázatos AI-szolgáltatást a dán nemzetiségű, liberális politikai hátterű ügyvezető alelnök.
Vestager emlékeztetett azokra a sajtójelentésekre, hogy nemrég Hongkongban az utcán tüntetők közül sokakat az okostelefonjukra küldött üzenetekkel próbáltak megfélemlíteni, arra utalva, hogy felismerték őket. De, bármiféle jövőbeli szabályozásnak az egészséghez való egyenlő hozzáférés biztosításáról is gondoskodnia kell majd.
„Be kell-e tiltanunk Európában a tömeges arcfelismerő rendszereket? Még nem tudom, mert nem zárhatom ki, hogy bizonyos esetekben akár hasznos is lehet. De, lényegesnek tartom, hogy ne botoljunk meg emiatt. Mert az alapvető jogok nagyon kényes kérdésnek számítanak”
– szögezte le az alelnök-biztos.
A nyitott kérdések közé tartozik, hogy miként lehet érvényt szerezni a szabályozásnak egy olyan területen, ahol a polgárok nem mindig tudják, pontosan mi is történik és a jogaik hol sérülnek.
A Bizottság olyan kereteket szeretne teremteni, amelyek ösztönzik a beruházásokat az AI kutatásába, az innovációba, továbbá az új fejlesztések piaci alkalmazását. A technológiát lefedő akadémiai eredmények egyharmada Európából származik, de az alelnök szerint a jelenleginél jóval több befektetésre lenne szükség, ha az EU nem akar lemaradni az USA-tól és Kínától. A beruházásokra az európai tehetségek elvándorlásának a megelőzése és más országok talentumainak az Európába vonzása miatt is szükség van.
A Fehér Könyvvel együtt a Bizottság egy új adatstratégiát is be készül mutatni, mert nem csak az ipari adatok mennyisége nő látványosan, hanem az adatok felhasználásának a módja is gyorsan változik. Ezeknek a tárolása, kezelése, másokkal való megosztása és piaci és állami szereplők által történő újrafelhasználása is lényeges kérdés.
„Az üzleti vállalkozások mindenhol azt hallják, hogy aranybánya van benne (az adatokban)). De nem tudják, hogyan árazzák be. És ez azzal a veszéllyel jár, hogy a végén inkább hagyják az egészet”
– mutat rá Margrethe Vestager, aki olyan keretet kíván alkotni, ami biztosítja az ipari adatok versenyképes megosztását.
