Az előzmébnyekkel korábban mi is többször foglalkoztunk az ÜLO közleményeiben: az igazságügyi szakértői kamara belső vitáival, valamint az új kamarai törvénytervezetről.

Az április 26-án megalkotott új törvény értelmében a kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, az elnökség tagjait a tagok közvetlenül, titkos szavazással választják. Kikötötték ugyanakkor, hogy a kamara elnökének megválasztását az igazságügyi miniszternek is jóvá kell hagynia.

A felsőoktatás kancellári modelljéhez hasonlóan az igazságügyi szakértők kamarájánál létrehozták a főtitkári tisztséget, amelynek betöltője a testület gazdálkodásának állami kontrolljáért felel.

Újdonságot jelent az is, hogy a kamara rendszeresen értékeli majd az igazságügyi szakértők eljárásait, ami alapján a szakértőket alkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas kategóriába sorolják és ezt a névjegyzékben is nyilvánosan feltüntetik. Az értékelés szempontjait kormányrendelet tartalmazza majd.

A kormány szándékai szerint a kamara emellett a jövőben gyakrabban ad majd ki úgynevezett módszertani leveleket a szakvélemények elkészítésének segítésére.

A szakértőknek negyedévente kamarai költségátalányt kell fizetniük a testületnek, a díj mértékét szintén a kabinet határozza majd meg. Bevezették továbbá a fegyelmi eljárási díjat, amelyet a fegyelmi eljárást kezdeményezőnek kell befizetnie.

A szakértőknek kötelezővé tették a rendszeres statisztikai adatszolgáltatást is, amelyet a kamara dolgoz fel és továbbít a minisztériumnak. Az adatszolgáltatást elmulasztó szakértőket automatikusan törlik a névjegyzékből, hasonlóan azokhoz, akik több mint egy évet késnek a szakvélemény elkészítésével, vagy nem veszik át küldeményüket értesítési címükön, illetve határidőben nem értesítik a hatóságot egy lényeges körülményről.

Az Országgyűlés a fentiek mellett pontosította még például az igazságügyi szakértők kirendelésére, a szakvélemény tartalmára, valamint a szakértői díjfizetésre vonatkozó szabályokat is.

A képviselők a bürokráciacsökkentés jegyében több eljárási határidőt is csökkentettek, így a szakértői névjegyzékbe történő felvételi eljárás negyvenről huszonegy naposra rövidül, a szakhatósági állásfoglalás beszerzésének határideje pedig harmincról tizenöt napra csökken.