A MÜK elnöke nyilatkozatának apropója az a kúriai, mint felülvizsgálati bíróság Pfv. III. 22. 634/2017/6. számú, 2019. február 13-án keltezett ítéletéte, amit a dr. Papp Géza felperesnek a Budapesti Ügyvédi Kamara alperes elleni ügyben hozott.
Az ítélet túl azon, hogy az egyedi jogvitát megnyugtató módon lezárta - hangsúlyozza a MÜK elnöke -, a kamarai önkormányzatiság szempontjából kiemelkedően fontos megállapításokat tesz az ítélet 28-30. pontjaiban:
"[28] Az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette, hogy az Ütv. 12. § (1) bekezdése értelmében az ügyvédi kamara az ügyvédek önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete. A (2) bekezdés rendelkezése szerint az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviselettel, valamint az ügyvédi tevékenységgel összefüggő jogügyletek biztonságával kapcsolatos közfeladatokat látja el.
[29] A Kúria a jelen ügyben is irányadónak tekintett, Pfv. IV. 21. 993/2015/15. számú határozatában kifejtette, hogy az önkormányzatiság elve alapján, nagyfokú autonómiával működő szervezet a törvényi előírások és a kamara alapszabályában meghatározott működési rend keretei között folytatja tevékenységét. Ez azt is jelenti, hogy a bíróság csak abban a kivételes esetben avatkozhat be a kamara működésébe, és semmisítheti meg a keresettel támadott határozatokat, ha azok jogszabályba, vagy az Alapszabály, illetve más belső szabályzat mellőzhetetlen rendelkezésébe ütköznek.
[30]
Ebben
a
döntésében
a
Kúria
rámutatott,
hogy
az
Emberi
Jogok
Európai
Egyezményének
az
egyesülési
jogra
vonatkozó
11.
Cikkelye
kapcsán
az
Emberi
Jogok
Európai
Bírósága
számos
ítéletében
megállapította,
hogy
a
civil
szervezetek
a
demokratikus
társadalom
elemei,
közös
célok
megvalósítására
irányuló
társadalmi
szerveződések,
ahol
az
államnak
korlátozott
szerepe
van.
Az
államnak
részletes
szabályokat
kell
megállapítani
a
civil
szervezetek
működése
és
struktúrája,
ezekbetartatása
tekintetében,
ugyanakkor
szabályokat
kell
hozni
az
állami
beavatkozás
terjedelmét
és
határait
illetően,
továbbá
megfelelő
garanciákat
kell
adnia
a
visszaélésszerű
és
önkényes
állami
beavatkozás
megakadályozására."
A Kúria Pfv. IV. 21. 993/2015/15. sz. ítélete teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.
A határozat - dr. Bánáti János értékerlése szerint - visszautalva egy irányadónak tekintendő másik kúriai döntésre, rámutat arra, hogy:
"a bíróság csak abban a kivételes esetben avatkozhat be a kamara működésébe és semmisítheti meg a keresettel támadott határozatokat, ha azok jogszabályba, vagy az Alapszabály, illetve más belső szabályzat mellőzhetetlen rendelkezésére ütközhet".
Ugyancsak elvi éllel mutat rá a döntés arra, hogy
"az Államnak szabályokat kell hozni az állami beavatkozás terjedelmét és határait illetően, továbbá megfelelő garanciákat kell adnia a visszaélés szerű és önkényes állami beavatkozás megakadályozására".
Meggyőződésem - fejti nyilatkozatában dr. Bánáti János, a MÜK elnöke -, hogy
ez a határozat a korábbi alkotmánybírósági döntésekkel és a már jelzett kúriai határozattal együtt rendkívüli módon megerősíti az ügyvédi kamara önkormányzatiságot, ugyanakkor fokozott felelősséget ró a kamarai szervekre a meghozandó határozatok megalapozott és törvényes volta tekintetében
A MÜK elnöke köszönetét fejezi ki dr. Kovács Kázmér ügyvédnek a BÜK perbeli képviseletéért.
