A december 16-án postázott végzés kézbesítésére még nem került sor - jegyezte meg a szerkesztőségünket tájékoztató dr. Kovács Kázmér (képünkön), a perben az alperes BÜK jogiképvislője. Emlékeztetett arra, hogy az igazságügyi miniszter a keresetlevelében ebben a tekintetben arra hivatkozott, hogy (jogszabálysértés megszüntetése iránt) azért nem tudta az Üt. 122. § (1) bekezdésében kötelezően előírt előzetes felhívást megküldeni az alpereshez, mert az alperesnek nem voltak jogszerűen eljáró tisztségviselői, a BÜK kötelezően megválasztandó szervei megszűntek.

Abból viszont, hogy a Fővárosi Törvényszék ezt a felperesi álláspontot nem fogadta el - folytatta dr. Kovács Kázmér - és a pert megszüntette az előzetes felhívás elmaradása miatt, nyilvánvalóan az következik, hogy a Fővárosi Törvényszék egyetértett azon perbeli védekezésükkel, hogy tudniillik a BÜK 2010-es választáson mandátumot nyert tisztségviselői mandátumai átmenetileg feléledtek. Vagyis: az Üt. 119. § (4) bekezdésében írt azon törvényi rendelkezés, miszerint a tisztségviselők mandátuma a következő tisztségviselők megválasztásáig tart, úgy értelmezendő, ahogy az alperes fél értelmezte. Azaz a következő tisztségviselők érvényes megválasztásáig. Ebből pedig az következik, hogy a bírósági végzés indoklása minden bizonnyal cáfolja az Ügyvédi Összefogás Egyesületének azon álláspontját, miszerint a BÜK jogszabálysértően működik, és emiatt a miniszternek felügyelő biztos kirendelése iránt pert kellett indítani tette hozzá a BÜK jogi képviselője.

A végzés nem jogerős, az ellen az igazságügyi miniszter fellebbezéssel élhet.

Miután a bíróság a pert megszüntette, a beavatkozási kérelmek felől nem kellett határoznia.

Fentiek nem érintik - amit arról szerkesztőségünket dr. Kovács Kázmér tájékoztatta:

  • a Kúrián a BÜK alperessel szemben a dr. Bártfai Beatrix és társai által indított, a választási határozatok megsemmisítése ügyében hozott, az alperest marasztaló határozattal szemben a BÜK által kezdeményezett, elnöki soronkívüliség mellett folyamatban levő felülvizsgálati eljárást, amelynek eredményétől függően majd sor kerül a megsemmisített választási határozatok helyett új határozatok hozatalára,
  • valamint a szintén az Ügyvédi Összefogás Egyesülethez köthető öt budapesti ügyvéd által kezdeményezett, a Magyar Ügyvédi Kamarával szembeni, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara kijelölése ügyében indított, de a kérelmüket elutasító, jogerősen már lezárt bírsági eljárásokat.