A nők társadalmi egyenjogúságának kérdésköre rendkívül összetett jelenég, bizonyosodott be ismételten dr. Borbás Beatrix PhD ügyvéd, egyetemi adjunkus (képünkön) a „Felelős társaságirányítás és női participáció a gazdasági döntéshozatalban, Európában és Magyarországon, elméletben és gyakorlatban ” című tanulmánya alapján tartott „ A női jogegyenlőségért a gazdasági döntéshozatal terén ” című szakmai megbeszélésen, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának Civilisztikai Intézete szervezett március 22-én.

Normatív alapon avagy rátermettség és elhivatás szerint?

Miként azt a szakember a megjelenés alatt álló tanulmányárban is kifejti: Magyarországon a nők – egy európai összehasonlító elemzés szerint – a legtöbb időt a gyermekek gondozásával és ház körüli munkával töltik, és noha - az előadó kutatásai szerint - a magyar képzettségi mutatók tekintetében előnyösebb helyzetben vannak a férfiaknál, mégis alulreprezentáltak a vezető pozíciókban, valamint a döntéshozatali testületekben – ha a privát, vagy ha a közszektort tekintjük. Ez a következetlenség és ellentmondás kézzel fogható hazánkban, ami azt jelenti, hogy a magasabb képzettségű nők nem tudják az abból fakadó képességeiket a pályafutásuk során érvényesíteni. Hatalmas tehát a különbség a képzettségi és a foglalkoztatottsági helyzet között.

Statisztikai alulreprezentáltság

A kilátások sem bíztatóak dr. Borbás Beatrix szerint. Általánosságban elmondható - mutatott rá -, hogy a Global Gender Gap Index alapján Magyarország a különböző nemi alapú diszkriminációs szempontok alapján vizsgált-értékelt és sorerendbe listázott 145 országból a a 2006-ban elfoglalt 55. helyről 2008-re a 60., majd 2009-re a 65. helyre, 2011-re a 78., és végül 2012-ben elfoglalt 81. helyről 2015-re 99-re esett vissza. Konkrét adatokat is számításba véve és egyes döntéshozatali területekre vetítve pedig elmondható, hogy a politikai döntéshozatal terén a női részvétel elmarad mind az európai átlagtól, mind hazánk szomszédaitól: az országgyűlési képviselők 10,1%-a nő, míg jelenleg nincs női miniszter, de nem kedvezőbb a helyzet sem a gazdasági döntéshozatal terén, sem az akadémiai szférában.

A nők alulreprezentáltak a magyar gazdasági szféra jelentős vállalataiban - mutatott rá a statisztikai adatokra dr. Borbás Beatrix -, és ez a tendencia lefelé tart. Egy uniós felmérés szerint 2012-ben a nők százalékos aránya a legnagyobb vállalatokban 11% volt, míg ez a szám 2015-ben csupán valamivel magasabb volt, mint 10%, emellett Magyarországon a nemek közötti bérszakadék szélesebb, mint 20%.

Ügyvédnők a hallgatóság soraiban

Esélyegyenlőtlenségek

Más kutatások megmutatták - idézte tovább a kedvezőtlen adatokat az előadó -, hogy a nők szakmai fejlődése sokkal lasssabb a férfiak előmeneteléhez képest. Még az akadémiai szférában is tapasztalható, hogy a nők nehezebb helyzetben vannak a szakmai életpálya előrehaladása tekintetében. E körben a statisztikák szerint mig a PhD fokozattal rendelkezők 37%-a nő Magyarországon, az egyetemi tanári kinevezések százalékos aránya ettől jóval elmarad – mintegy 13,7%, a Magyar Tudományos Akadémia női tagsága pedig 3,5%, míg a vezető testületek csaknem kizárólag férfiakból álltak 2005-ben, ma ez a szám már igaz, növekvő statisztikát mutat: az 1980. évi 2%-hoz képest a 2003-as 4%, majd a 2005-ös 3,5%-ot közelítő arányszám, végül a 2013. évi 4,4% növekedő tendenciát rajzol.

Még is lenne különbség a nemek között - a nők javára?

Ami a nemzetközi összehasonlítást illeti: a nők arányos társadalmi jelenlétének kérdése a döntéshozatal minden ágát érintően – legyen az gazdasági, politikai, tudományos, vagy más szakmai döntéshozatal – Európában és az Egyesült Államokban is ambíciózus közpolitikai kérdés – hívta fel a figyelmet a jelenségre az előadó a korábban idézett tanulmányában. A társadalmi igazságosság alapvető érvén túl, a szakember utalt e körben a közérdekre is. Szerinte a nemi különbözőségből fakadó előnyök már széles körben ismertek. Ezen egyebek között azt érti, hogy már önmagában a sokszempontú döntés is hordoz magában "természetéből folyó előnyöket", de "a kifejezett női vezetői előnyök" kihasználatlansága is olyan hátrány, amelyet nem feltétlenül kell egy döntéshozatali testületnek sem elszenvednie.

Dr. Borbás Beatrix kutatásai szerint a nők döntéshozatali részvételéből adódó gazdasági előnyök ma már csaknem egy évtized óta tudományosan alátámasztottnak számítanak - csak a gazdasági szektort tekintve a nők viszonylagos hiánya a gazdasági és vállalati vezetői pozíciókban, mivel - felmérése szerint - számos tudományos kutatás támasztja mára alá, hogy a nemi szempontból kiegyensúlyozott testületek sokkal jövedelmezőbb, gazdaságosabb döntéshozatalra képesek. Így - vonja le következtetését - a nemi alapú diszkrimináció csökkentése és a nők részvételi arányának növelése a gazdasági rendszer vállalatainak vezető testületeiben és elnökségeiben a gazdasági profit növekedésével gazdasági fejlődéshez vezet. Mára számos tudományos kutatási eredmény igazolja - mutat rá vonatkozó következtetéseire -, hogy a nők és férfiak kiegyensúlyozott arányát képviselő vezető testületekkel rendelkező nagyvállalatokban növekszik a profit és a pénzügyi teljesítmény.

Nyitott kérdés

Az élet napi gyakorlatában rejlő ellentmondásokra utalva, dr. Borbás Beatrix felteszi a kérdést: amennyiben pozitívan változó, egyben politikailag kívánatos társadalmi értékek jelennek meg a jogi szabályozásban, úgy a fent leírt, nemcsak nemzeti, de európai kontextusban is vázolt magyar jogi szabályozás mellett mi az oka annak, hogy ekkora űr tátong elmélet és gyakorlat között?

A jog kikerülhetetlen szerepe a megoldás ösztökélésében

Az okozatossági folyamatok feltérképezése során - avat be a műhelymunkába dr. Borbás Beatrix - a jog mindenhatóságát kénytelen a kutató megkérdőjelezni, a jogi faktorokat félretenni és a jogon kívüli tényezőkre koncentrálni. Ezek a kutatások a jogászi szemléleten túlmutató jogfilozófiai, szociológiai, jogszociológiai, politológiai és akár közgazdasági területekre vezethetnek el – ugyanakkor a szalterületek közötti kutatások kölcsönhatásait vizsgálva könnyen visszakanyarodnak a jogtudományhoz, hogy tudniillik ezek a lassan változó folyamatok elősegíhetőek-e normatív eszközökkel? A jogtudomány által felállított szabályozási lehetőségek ugyanis irányt mutathatnak a jövő törvényhozói számára és így hosszú távú társadalmi hatást érhetnek el.

A Magyar Ügyvédnők Egyesülete vezetőinek egy csoportja

A kertekasztal beszélgetést dr. Papp Tekla, az egyetem Civilsiztikai Intézetének vezetője nyitotta meg. Az előadást eleven eszmecsere követte, amelyből egyebek mellett újfent bebizonyosodott, hogy a nők egyenjogúsága és társadalmi esélyegyenlősége rendkívül szerteágazó, mindmáig akut kérdéskör, amelynek korrekt feldolgozása minden társadalom kiegyensúlyozott működésének egyik alapvető feltétele.

Fotók: Szilágyi Dénes