Az ADR Assembly 2018. volt az első olyan nagyszabású, európai uniós szakmai konferencia, amelyen egyidejűleg vettek részt az egyes tagállamok békéltető testületei, online vitarendezési kapcsolattartó pontjai, az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának tagjai, a kijelölt tagállami hatóságok (amelyek számára a békéltető testületek jelentést tesznek hazájukban) képviselői, az uniós és nemzeti fogyasztóvédelmi-, társadalmi szervezetek tagjai, valamint a vállalkozások érdekvédelmi szervei is.

A több száz fős résztvevőt számláló június 11-12-i, brüsszeli rendezvényt az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságának képviselője nyitotta meg – tájékoztatott honlapján a Budapesti Békéltető Testület. Felszólalásában kiemelte, hogy Európa-szerte felértékelődött a békéltető testületek, és az egyéb, alternatív vitarendezéssel foglalkozó szervezetek (ADR-entity) szerepe. Különösen igaz ez a digitális forradalom előretörését és az e-kereskedelem térnyerését tekintve, amelynek köszönhetően – ha a fogyasztók kellő bizalommal viseltetnek a határon átnyúló vásárlások, és az eltérő tagállamban megtalálható kereskedők iránt – európai uniós szinten akár több milliárd euró spórolható meg, a szélesebb termékkínálat és a kedvezőbb árak folytán.

Ezzel kapcsolatosan szó volt egyebek mellett az Európai Bizottság által kidolgozott „New Deal for Consumers” című javaslatcsomagról, amelynek értelmében a jövőben, például a fogyasztók nagyobb védelemben, jobb kereskedői tájékoztatásban részesülnek többi között az internetes vásárlásoknál, ha online piactérről rendelnek.

Az is kiderült, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamában sor került a fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv átültetésére, és az már az Európai Gazdasági Térségben (Izland, Liechtenstein, Norvégia) is érvényes 2017. július elsejétől. A fogyasztók számára tehát minden eddiginél szélesebb körű, hatékony alternatív vitarendezési mechanizmusok és eljárások állnak rendelkezésre, hiszen huszonhét különböző uniós tagállamból, emellett Norvégiából és Liechtensteinből összesen 416 különböző békéltető testületet jelentettek be hivatalos, működő szervezetként az Európai Bizottság számára. Egyedül Spanyolország az, ahol még folyamatban van az illetékes békéltető testület bejelentése.

A szakmai konferencián egyúttal bemutatták az uniós békéltető honlap (online vitarendezési platform) legújabb, figyelemre méltó adatait is, amelyet az uniós online vásárlásból fakadó fogyasztóvédelmi vitás ügyek még könnyebb rendezése érdekében hozott létre az Európai Bizottság. E szerint a honlapon már közel 70.000 kérelmet adtak be, és közel hét millióan látogatták a fogyasztók és vállalkozások. A két éve működő honlap ismertsége egyre inkább nő.

A rendezvényen egyúttal mód nyílt arra is, hogy a tagállamok jelenlévő, fogyasztóvédelmi és alternatív vitarendezési szakértői szűkebb csoportokon belül, külön workshopok keretében sajátítsák el egymás legjobb gyakorlatait, és megosszák tapasztalataikat.

A Budapesti Békéltető Testület egyebek mellett a Spanyolországban, Csehországban, Portugáliában, Szlovákiában, Lengyelországban, Olaszországban működő békéltető testületek működési modelljeibe nyert betekintést. Kiderült, hogy Magyarország élen jár az alternatív vitarendezési eljárások terén, az eljárások hatékonyak, a területi és szektoriális lefedettség teljes mértékben érvényesül hazánkban. Azaz nincs olyan település, kereskedelmi vagy szolgáltatási ágazat, amelyben a fogyasztó ne kereshetne megoldást a vállalkozással fennálló vitás ügyének rendezésére, mindezt ingyenes, gyors eljárás keretében. Más országokban ugyanis, például Lengyelországban eltérő szervezetekhez kell fordulniuk a fogyasztóknak akkor, ha meg szeretnék oldani a légiutazással, a vasúti közlekedéssel, a pénzügyi szolgáltatásokkal, és az elektronikus hírközlési szolgáltatással összefüggő vitás ügyeket. Ez pedig – mint az elhangzott – nem könnyíti meg a fogyasztók dolgát, mert sokszor nem tudják, hogy melyik szervezet illetékes az ügyükben.

Hazánkban összesen kétféle típus létezik. A fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek általános hatáskörrel rendelkeznek a viták eldöntésére, és mindenféle üggyel (garanciális viták, internetes vásárlások, építőipari ügyek, utazási szerződések, közüzemi szolgáltatások, stb.) foglalkoznak, kivéve a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozó pénzügyi szolgáltatókat (például: bankok, biztosítók), amelyekkel összefüggő kérelmek eldöntésére már a Pénzügyi Békéltető Testület rendelkezik kizárólagos hatáskörrel.

A résztvevők több különböző workshopon ismerhették meg egymás jó gyakorlatait, amelyek a békéltető testületek hatékonyságának fokozását, a békéltető testületi eljárás ismertségének további növelését szolgálták.

A konferencia hasznos szakmai tapasztalatokkal zárult. Láthatóvá vált, hogy a fogyasztóvédelmi békéltetés szerepe felértékelődött az Európai Unióban. Egyúttal az is kiderült, Magyarország előkelő helyet foglal el az uniós tagállamok között, ami a békéltető testületi rendszer felépítését, és működési szabályait illeti. Az innovatív, az ismertség javítására irányuló különböző tájékoztató kampányok, sajtóközlemények, fogyasztóvédelmi előadások, kihelyezett tanácsadások, és egyéb programok kiváló eszközök az ismertség további erősítésére a fogyasztók és a vállalkozások körében.