Tavaly mintegy 320 milliárdnyi követelésállományt vásároltak meg a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének tagjai – nyilatkozta a Figyelőnek Bódizs Kornél, a Makisz elnöke.

Bódizs Kornél, Foto: penzcentrum.hu

A szervezet éves összesítése alapján ebből 72 milliárd forintnyi az ingatlannal vagy más vagyontárggyal fedezett, pénzügyi intézménytől vásárolt követelés, 133,2 milliárd a banki fedezetlen termék, jellemzően személyi kölcsön vagy hitelkártya-tartozás. Erre a sok vásárlásra annak ellenére került sor, hogy a veszélyhelyzeti kormányzati intézkedések keretében a banki adósok számára moratóriumot hirdettek.

Mindehhez társul a nem pénzügyi intézményektől – jellemzően közműszolgáltatóktól, telekommunikációs társaságoktól – megvásárolt 111,9 milliárd forintnyi lejárt állomány. De ennél is beszédesebb adat, hogy a 320 milliárd forintnyi állomány közel 14,7 millió darab megvásárolt követelést takar. Az is sokatmondó, hogy miközben ebből közel félmillió a banki követelés, a többség a nem pénzügyi intézményektől vásárolt, közüzemi vagy telefon-, internetszolgáltatás nem fizetéséből ered. A hatalmas darabszámot az indokolja, hogy a közüzemi szolgáltatók és telefontársaságok egy adott ügyféllel szemben fennálló követelései több tucat számlából is állhatnak. Nem mellékes az sem, hogy a bankszektorból származó követelések azokból a szerződésekből erednek, amelyeket a bankok még a hitelfizetési moratórium kezdete előtt mondtak fel.

A Makisz elnöke szerint a fenti összegeket és számokat hiba lenne csak önmagukban értékelni. „A nagy számok tükrében megállapítható, hogy a követelésvásárlási, -kezelési szektor jelentősége még a moratóriummal érintett években is növekszik. Ráadásul nemzetgazdasági léptékű összegekről beszélhetünk, amelyek együtt túlmutatnak a konkrét adósokon és a beszedhető összegeken, illetve a hitelező pénzügyi minősítésén. Olyan mértékekről beszélünk, ami azt bizonyítja, hogy követeléskezelés nélkül a pénzügyi szektor és vele a gazdaság ellehetetlenülne” – elemez az elnök.

Kiemelve: ha azt vesszük alapul, hogy az adósok számát milliókban, a tartozások összegét pedig sokmilliárdos nagyságrendben látjuk, joggal mondhatjuk ki, hogy a követeléskezelés nemcsak egy-egy bank vagy szolgáltató mérlegére, hanem a teljes bankszektor és az egész szolgáltató szektor gazdasági teljesítményére közvetlen kihatással van. Nem beszélve arról, hogy mindez egész családok, közösségek sorsára is kihat, és a nagy számokból adódóan komplex társadalmi jelentősége is van.

A moratórium óvatos, több lépésben való kivezetését a Makisz is helyes döntésnek gondolja. Nem titkolva azonban, hogy ennek ellenére számítani kell arra, hogy annak novemberi, részleges megszűnésével várhatóan megnő a nehéz helyzetbe kerülő ügyfelek száma. Bódizs Kornél szerint ezért a megnövekvő adósságállomány zavartalan kezelése érdekében a korábbinál is fontosabb lenne, hogy a követeléskezelők átlátható és kontrollált jogi környezetben végezhessék a tevékenységüket.

„Égető szükség lenne végre a szakma által régóta szorgalmazott követeléskezelési törvény megszületésére. Csak ez teremthetne tiszta helyzetet a piacon, ahol azt is tudatosítani kell, hogy a követelés engedményezésével nem változik meg a szerződéses fizetési kötelezettség csak azért, mert a jogosult személyében változás történik. A Makisz pedig nem az ügyfelekkel szemben kér többletjogokat, hanem egyrészt az adósok elérését segítő, másrészt a piac átláthatóságát biztosító szabályokat szorgalmaz” – fejti ki a szakember.