A Fémrabszolga vagy rivális életforma? A robotok jogi szabályozásának első lépései című előadásában dr. Udvary Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem docense egyebek mellett kifejtette: nem lehet tudni, hogy fog festeni a robotizáció tíz év múlva, viszont azt igen, hogy nem úgy valósul meg, mint ezelőtt (akár évszázadokkal korábban) gondolták volna az emberek. Az ember ugyanis mindig próbált valamilyen mechanikus segítséget keresni a munkájához, de úgy tűnik ez önmagában nem volt elég. A technológiai forradalom – a mesterséges intelligencia fejlődése, az algoritmizálás – most eljutott annak a határára, hogy a mechanikus szerkezeteket (amelyek korábban alkalmasak voltak meghatározott tevékenységek elvégzésére) valamilyen tudatszerű állapottal ruházza fel, és így beengedje az emberi társadalomba.

Az elhatárolások miatt fontos definiálni, hogy a robotok olyan mechanikus – pontosabban biológiai értelemben véve nem élő – szerkezetek, amelyek szenzorok révén autonómok, adatot gyűjtenek-közölnek a környezetükről, (opcionális) öntanuló képességük és fizikai megjelenésük van (ez határolja el őket a boltoktól), alkalmazkodnak a környezetükhöz és levonják a következtetéseket a környezetváltozásából – mondta. Hozzátette: ezek ma már számtalan formában köztünk vannak és a gazdasági jelentősége hihetetlenül nagy.

A robotok meg fogják változtatni a munkaerőpiacot, minden iparágban megjelennek majd, ugyanakkor valószínűleg borzasztó szociális kihatásai lesznek. Ezért a társadalmi következményeivel foglalkozni kell – nyomatékosította, és egyben rámutatott: az egésznek az a feltétele, hogy legyen olyan technológiai ugrás, ami egyszerű mechanikus gépekből, tudattal rendelkező géppé transzformálja az apró, változatos formában megjelenő kis eszközöket.

Hangsúlyozta egyebek között: bizonyos szempontból, bizonyos területeken a mesterséges intelligencia jobb nálunk, de a robotok intelligenciájának a képessége még mindig nem haladta meg az ember intelligenciának képességét, méghozzá azért, mert valamilyen hajszálvékony speciális célra vannak optimalizálva. Nem tudnak olyan döntéseket hozni, mint az ember, bár ennek a határán vagyunk. Mint mondta: azért véli úgy, hogy a határán vagyunk, mert talán most van itt az pillanat, amikor még a jogi szabályozás időben képes reagálni arra, hogy ez a jelenség irányítható mederbe folyjon.

A szabályozás ma valószínűleg inkább arra fog irányulni, hogy hogyan tudjuk a technológiát a piacra bevezetni, szabványosítani, engedélyeztetni, milyen szavatossági-, szerződési kellékeknek kell megfelelni, mit lehet kialakítani annak kivédésére, hogy a robotok hátrányos társadalmi következményt jelentsenek. A szabályozás egyik célja az ipar, amelyre sztenderdeket kell majd megállapítani, a másik pedig a fogyasztók védelme.

Aláhúzta: szükségszerű, hogy a fogyasztók védelme előtérbe kerüljön, mert a robotok cselekményeket fognak végezni velünk szemben, és ezek belehelyezhetők, sőt bele helyezendők a mai jogszabályi keretek közé. A leginkább égető kérdés a felelősség kérdése, a robotok által végzett cselekményekért való felelősség – ezt járta körbe részletesen előadása befejező részében dr. Udvary Sándor.

Foto: Panpress