Címfotónkon: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter és izraeli kollégája, dr. Ajelet Saked az Internethasználat és felelősség – jogi eszközök az online gyűlöletbeszéd megfékezésére című konferencián Budapesten, a Magyar Ügyvédi Kamara székházának dísztermében 2016. június 6-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

A holokausztra, a gyűlöletbeszéd lehetséges következményeire utalva azt mondta Trócsányi László azt mondta: a vészkorszak az előítéletek táplálásával, a hivatalos politika szintjére emelésével kezdődött. Napjainkban a gyűlölet nem áll meg a szavak szintjén: brutális tettek, terrorcselekmények formájában szedi ártatlan áldozatait – tette hozzá dr. Trócsányi László.

A magyar igazságügyi miniszter szerint igaztalan az a vád, amely szerint Magyarországon a véleménynyilvánítás állami kontroll alatt áll. Emlékeztetett arra, hogy a kommunista diktatúra bukása után sokan azt gondolták, kis túlzással az a legjobb, ha az állam semmit se tilt. Ennek alapján az Alkotmánybíróság is rendkívül kiterjesztően értelmezte a szólásszabadságot, és nem sikerült a gyűlöletbeszéd hatékony törvényi korlátozása.


Meg kellett tenni a szükséges módosításokat

Ezért volt szükség az új alaptörvény negyedik módosítására, ez – a korábbi alkotmánybírósági értelmezésekkel összhangban – kimondta: ” a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére”. Az alaptörvényi rendelkezést a magyar jogrendszer különböző területeken ütette át a mindennapokba.

A polgári törvénykönyv szerint sérelemdíj jár a magánszemélyeknek, közösségeknek, akikkel, amelyekkel szemben gyűlöletbeszédet alkalmaznak. A közösség bármely tagja jogosult harminc napon belül bírósághoz fordulni a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségét nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó sérelem esetén.

E mellett a magyar állam a büntetőjog eszközeivel is fellép a gyűlöletbeszéd ellen. Erre szolgálnak többi között a büntető törvénykönyv közösség elleni uszításra, illetve nemzetiszocialista és kommunista rendszerek által elkövetett bűncselekmények nyilvános tagadására vonatkozó rendelkezései, továbbá a rasszizmust büntető rendelkezések.

Dr. Trócsányi László arra hívta fel a figyelmet, hogy a holokauszttagadás büntetőjogi szankcionálását a mai napig vitatják. De illúzió vagy cinizmus nem észrevenni – mondta -, hogy aki a holokausztot tagadja, vagy méreteit, jellegét vonja kétségbe, kódolt üzenetet küld: nem volna baj, ha újra megtörténne.

A magyar jogrendben vannak olyan büntetőjogi intézkedések is, amelyek az üldözendő online tartalmak elleni fellépést szolgálják. Ide tartozik az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatok ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tétele. Továbbá az emberi méltóság alaptörvényben rögzített védelmét egészítik ki a médiajogi rendelkezések, melyek lehetővé teszik nagy összegű bírság kiszabását, az elmarasztaló határozat közzétételére kötelezést, vagy a médiaszolgáltatás időleges felfüggesztését.

Kiemelte, hogy a gyűlöletbeszéd ma már nem csak nemzetállami probléma, és csak nemzetközi összefogással lehet eredményesen küzdeni ellene. Hozzátette: komoly akadályokba ütközik a hatékony nemzetközi fellépés a tengerentúlon, ahol másként gondolkodnak a véleménynyilvánítási szabadságáról, mint Európában.

A magyar bíróságok sikertelenül próbálták elérni amerikai hatóságoknál uszító, sértő tartalmak blokkolását, illetve a szolgáltatók felelősségre vonását. ”Közös, súlyos problémával állunk szemben, amely romba döntheti jogállami és demokratikus értékrendünket. Közös célunk és felelősségünk, hogy mindent elkövessünk a gyűlöletkeltés visszaszorítására. (…) A véleménynyilvánítás szabadságát össze kell és lehet is hangolni mások jogainak és méltóságának a tiszteletben tartásával” – hangsúlyozta a magyar miniszter.

Terrorhullámot is okozhat a netes gyűlöletbeszéd az izraeli igazságügyi miniszter szerint

Dr. Ajelet Saked izraeli igazságügyi miniszter a tanácskozáson azt emelte ki, hogy a gyűlöletkeltés manapság újabb formában, az interneten jelenik meg, és a háttérben gyakran terrorszervezetek állnak.

Arra figyelmeztetett: egész társadalmakat ingathat meg az interneten terjesztett gyűlöletbeszéd és hazugság. Tavaly Izraelben az online gyűlöletbeszéd váltott ki “rettenetes terrorhullámot”. A Palesztin Hatóság területén olyan hazugságokat terjesztenek, amelyek alkalmasak Izrael hitelességének megkérdőjelezésére – mondta a politikus.

Dr. Ajelet Saked szerint sürgetővé vált a problémák felmérése és a megoldás keresése. Az általa vezetett minisztérium javaslatot terjesztett elő a közrend megzavarására alkalmas internetszolgáltatók korlátozására, továbbá szükséges a közszolgáltatásban dolgozók megvédése is a sértő tartalmaktól. Izraelben például a bírók “döbbenetes mértékű” támadásoknak vannak kitéve – jegyezte meg a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy a szolgáltatóknak legalább akkora a szerepük a gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben, mint az államoknak. Izraelben az érintett cégekkel együttműködve vizsgálják a Google, a Facebook, a Twitter tartalmait, és az állami szerv javaslatainak 70 százalékban eleget téve a szolgáltatók törlik a jogsértő tartalmakat – tette hozzá.

Fontos, hogy megőrizzük a véleményszabadságot, de azt harmonizálni kell az internet szabadságával és közben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a “sötétség korszaka nem szűnik meg egykönnyen”, újabb és újabb formában fenyeget – mondta az izraeli igazságügyi miniszter.

A Twitter már lépett

A népszerű Twitter mikroblogszolgáltató már 2015. december 30-án kiadott közleménye szerint keményebben fel fog lépni a gyűlöletkeltő és az erőszakkal való fenyegetést tartalmazó bejegyzések ellen, mutatva, hogy nem tolerálja az ilyen megnyilvánulásokat - jelentette annak idején a hirado.hu.

Szabályzata értelmében a Twitter a jövőben minden esetben felfüggeszti vagy bezárja az olyan felhasználói fiókokat, amelyekben "gyűlöletteljes tartalmak" jelennek meg vagy "elsődleges céljuk másokat bántani".

A felhasználókat arra is kérhetik, hogy telefonszámmal hitelesítsék magukat. Ezek az intézkedések korábban hatékony eszközöknek bizonyultak - jegyezte meg a szolgáltató.

A mikroblogszolgáltató ezentúl megtiltja az olyan kifejezetten "gyűlölködő megnyilvánulásokat", amelyek esetében valamely felhasználót származása, nemzetisége, szexuális irányultsága, vallási hovatartozása, kora, fogyatékossága vagy betegsége miatt ér támadás.

Az új szabályok átültetése a gyakorlatba azonban nem egyszerű. A Twittert évek óta bírálják amiatt, hogy nem lép fel elég gyorsan a gyűlöletbeszéd vagy az erőszakkal történő fenyegetőzés ellen, és a szélsőségesek ezt kihasználva a közösségi oldalon és más hasonló felületen keresztül toboroznak híveket és buzdítanak erőszakra.

A szolgáltató már 2015 elején keményebb fellépést helyezett kilátásba, most többek szerint az a kérdés, képes lesz-e érvényt szerezni új szabályzatának.

Az utóbbi hónapokban a Facebook közösségi oldal is bírálatok kereszttüzébe került - mindenekelőtt Németországban - amiatt, hogy túl lassan reagált a menekültek ellen uszító tartalmakra.

Internetes szolgáltatók közös kódexe

Közzétette a jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést szolgáló magatartási kódexet az Európai Bizottság informatikai vállalatokkal folytatott szoros együttműködésének eredményeként – adta hírül a Népszava.

A Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft közreműködésével kialakított kódex számos olyan kötelezettségvállalást tartalmaz, amelyek célja, hogy gátat szabjanak az online gyűlöletbeszéd európai terjedésének.

A kódex egyebek mellett magában foglalja, hogy az informatikai vállalatok a jogellenes gyűlöletbeszéd eltávolítására irányuló érvényes bejelentések többségét 24 órán belül felülvizsgálják, és szükség esetén eltávolítják vagy hozzáférhetetlenné teszik az ilyen tartalmakat.

Jogellenes online gyűlöletbeszéd alatt minden olyan magatartás értendő, amely a faj, a bőrszín, a vallás, a származás, illetve a nemzeti vagy etnikai hovatartozás alapján emberek egy csoportja vagy egy ilyen csoport valamely tagja ellen nyilvánosan erőszakra vagy gyűlöletre uszít.

Az informatikai vállalatok és az Európai Bizottság ugyanakkor hangsúlyozzák a véleménynyilvánítás szabadságához való jog védelmének szükségességét.