Egy hétig készültek rá
Az udvariassági látogatás szakmai előkészítésére a Kúria
nagy hangsúlyt fektetve, közel egy hétig készült annak
érdekében, hogy a delegációt kellőképpen tájékoztassa azokról
az információkról, amelyekre vonatkozó érdeklődésüket előre
jelezték – tájékoztatott közleményében a Kúria Kommunikációs
Osztálya.
Politizálni akartak
Mint írták: a Kúria vezetői készséggel fogadták a delegációt,
ugyanakkor döbbenten tapasztalták, hogy a bírói függetlenséget
kiemelt prioritásként kezelő LIBE Bizottság aktuális
magyarországi látogatását teljesítő delegációja politikai
jellegű kérdések sorát intézi a magyar igazságszolgáltatás
legfőbb bírói fórumához, a Kúriához.
Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke felhívta a delegáció tagjainak figyelmét arra,
hogy a magyar Alaptörvény minden magyar bíró számára
mindenfajta politikai tevékenységet megtilt, még szigorúbban,
mint az Európában egyébként általános.
A delegáció által feltett, kifejezetten politikai kérdések
tekintetében a Kúria nem foglalhatott állást, felhívta a
delegáció figyelmét arra, hogy egyébként sem fogalmazhat meg
véleményt, és nyilatkozatot sem tehet.
Felhívta a delegáció figyelmét arra is, hogy az Európai
Bizottság 2020. évre vonatkozó Jogállamisági Jelentésének
Kúriát érintő egyes hibás ténymegállapításaira a Kúria
reagált, az ahhoz fűzött kiegészítéseit és kijavításait a
Kúria a honlapján közzétette, valamint megküldte nemcsak az
Európai Unió intézményeinek, hanem a tagállami
igazságszolgáltatási rendszerek legfőbb fórumainak is.
Fölöttük: Az AB
A magyar igazságszolgáltatási rendszerben a Kúria szerepére
irányuló kérdés vonatkozásában a Kúria elnöke elmondta, hogy
a Kúria döntései a magyar Alkotmánybíróság előtt
megtámadhatók, az Alkotmánybíróság meg is semmisítheti azokat.
A kommunista diktatúra után
A delegáció érdeklődésére tájékoztatást kapott a kommunista
diktatúrát követő jogállami átmenet fontosabb jogtörténeti
lépcsőfokairól. Sólyom Lászlót, a magyar Alkotmánybíróság
első elnökét, illetve egy alkotmánybírósági döntést idézve
a Kúria elnöke rámutatott arra, hogy Magyarországon a
rendszerváltozás a legalitás talaján ment végbe. A Legfelsőbb
Bíróság akkori elnöke, Dr. Solt Pál elnök úr a bírói
függetlenség – mint a jogállam kritériumának egyike -
megvalósulása érdekében a politikai vitákat már akkor a bíróság
falain kívül tartotta.
A közigazgatási bíráskodás eredményei
Dr. Patyi András, a Kúria elnökhelyettese rámutatott, hogy a
jogállam megvalósulásának másik sarkalatos pontjaként 1990 óta
létezik Magyarországon közigazgatási bíráskodás. Az
alkotmányos átalakulás magával hozta, hogy véglegessé vált
közigazgatási döntések bíróság előtt megtámadhatókká
váltak, és 1994-ben megalakult a Közigazgatási Kollégium a
Legfelsőbb Bíróságon. A Kúria ügyeinek csaknem a felét ma is a
közigazgatási eljárások teszik ki.
Emberi jogok: minden előtt
A Kúria vezetői biztosították a delegáció tagjait arról, hogy
az igazságszolgáltatásban részt vevő bírók nem bárki
aggodalma vagy felszólítása miatt tartják tiszteletben hivatásuk
gyakorlása során az alapvető emberi jogokat, hanem a törvényi
rendelkezések, elsősorban az Alaptörvény, és a kötelező
nemzetközi jogszabályok előírásainak eleget téve.
Maradéktalanul eleget tesznek
A bírói függetlenség és ezzel kapcsolatosan a Kúria elnökének
hatáskörére irányuló kérdés körében dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke
ismertette a delegációval a törvényes bíróhoz való jog
érvényesülését a Kúrián. A Kúria maradéktalanul eleget tesz
az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban megfogalmazott hármas
kritériumának, miszerint az ügyelosztási rendnek nyilvánosnak,
kiszámíthatónak és pártatlannak kell lennie. Részletesen
beszámolt az automatikus ügyelosztás garanciális, transzparens, a
kollégiumok által jóváhagyott, a Kúria Bírói Tanácsa által
véleményezett és a Kúria honlapján közzétett rendszeréről. A
delegáció érdeklődésére elmondta, hogy a bírói függetlenség
részét képezi, hogy a kúriai bírói pályázatok lebonyolítására
jogszabályban rögzített, átlátható rendben kerül sor.
Független fegyelmik
A delegációnak a bírákkal szembeni fegyelmi eljárásokra
vonatkozó érdeklődésére elmondta, hogy Magyarországon külön
szolgálati bíróság foglalkozik a bírák fegyelmi ügyeivel,
amely a többi bíróságtól – a Kúriától is – független.
Rávilágított arra is, hogy az Európai Unió Bírósága szerint a
tagállamok közül a magyar bírók fordulnak leggyakrabban előzetes
döntéshozatali eljárást kezdeményezve az Európai Unió
Bíróságához. A magyar Alkotmánybíróság is megerősítette az
Európai Unió Bírósága által meghatározott hármas esetkört,
amikor tagállami bíró az Európai Unió Bíróságához előzetes
döntéshozatalai eljárást kezdeményezve fordulhat. Erre akkor van
lehetőség, ha európai uniós jogot alkalmazni kell (ami nem minden
ügyben fordul elő), ha komoly vita alakul ki az uniós jog
értelmezésében, és ha nincs korábbi európai bírósági
értelmezés a bíró által alkalmazandó jogra.
Lehetetlenséget kérnek
Arra a felvetésre, hogy nincs rendkívüli abban, hogy egy parlamenti bizottság párbeszédet kíván folytatni egy magyar bírósággal, a bírói függetlenség és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét maradéktalanul tiszteletben tartó Kúria elnöke ismételten kénytelen volt annak megértését kérni a LIBE delegációjától, hogy lehetetlenséget kérnek. Az európai jogi kultúrában elfogadottan, és Magyarországon az Alaptörvény által előírtan és megszokottan bírónak politikai jellegű kérdés nem tehető fel, a bírósággal szemben a politikai számonkérés elképzelhetetlen. Ahogy a magyar törvényhozó hatalom képviselőitől, úgy az Európai Parlament képviselőitől sem fogadható el ilyen kísérlet. Éppen ezért bíró vagy bíróság semmilyen körülmények között nem folytathat hivatalos párbeszédet politikai testülettel. Ennek még a felvetése sem értelmezhető. A LIBE delegációt ezért a Kúria olyan vendégnek tekintette, mint ahogy más esetben az egyetemi hallgatókat vagy bárki mást, aki érdeklődik a Kúria történetéről és működéséről.
A Kúria elnöke szerint: még csak tanácsot sem fogadnak el politikusoktól
Magyarországnak keserű emlékei vannak arról a pár évtizeddel
ezelőtti korszakról, amikor a politika szereplői bírákat
utasítanak, és ezt a rendszert senki sem kívánja viszont látni.
Ugyanezen okból a Kúria politikustól még tanácsot sem fogadhat
el, és ilyet maga sem kíván adni, ennek tiszteletben tartását is
kérte a delegáció résztvevőitől. Kifejtette, hogy nincs az az
indok, amely igazolná, hogy valaki, aki egy bíróságon
udvariassági látogatást tesz, az igazságszolgáltatás és a
bíróság méltóságát és tekintélyét megsértse.
(Címfotón az EP LIBE delegáció Budapesten - EP/FERENCISZA)