A Kúria vezetői "döbbenten tapasztalták": az EP LIBE Bizottságának delegációja "politikai jellegű kérdések sorát intézte a magyar igazságszolgáltatás legfőbb bírói fórumához"

Egy hétig készültek rá

Az udvariassági látogatás szakmai előkészítésére a Kúria nagy hangsúlyt fektetve, közel egy hétig készült annak érdekében, hogy a delegációt kellőképpen tájékoztassa azokról az információkról, amelyekre vonatkozó érdeklődésüket előre jelezték – tájékoztatott közleményében a Kúria Kommunikációs Osztálya.

Politizálni akartak

Mint írták: a Kúria vezetői készséggel fogadták a delegációt, ugyanakkor döbbenten tapasztalták, hogy a bírói függetlenséget kiemelt prioritásként kezelő LIBE Bizottság aktuális magyarországi látogatását teljesítő delegációja politikai jellegű kérdések sorát intézi a magyar igazságszolgáltatás legfőbb bírói fórumához, a Kúriához.

Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke felhívta a delegáció tagjainak figyelmét arra, hogy a magyar Alaptörvény minden magyar bíró számára mindenfajta politikai tevékenységet megtilt, még szigorúbban, mint az Európában egyébként általános.

A delegáció által feltett, kifejezetten politikai kérdések tekintetében a Kúria nem foglalhatott állást, felhívta a delegáció figyelmét arra, hogy egyébként sem fogalmazhat meg véleményt, és nyilatkozatot sem tehet.

Felhívta a delegáció figyelmét arra is, hogy az Európai Bizottság 2020. évre vonatkozó Jogállamisági Jelentésének Kúriát érintő egyes hibás ténymegállapításaira a Kúria reagált, az ahhoz fűzött kiegészítéseit és kijavításait a Kúria a honlapján közzétette, valamint megküldte nemcsak az Európai Unió intézményeinek, hanem a tagállami igazságszolgáltatási rendszerek legfőbb fórumainak is.

Fölöttük: Az AB

A magyar igazságszolgáltatási rendszerben a Kúria szerepére irányuló kérdés vonatkozásában a Kúria elnöke elmondta, hogy a Kúria döntései a magyar Alkotmánybíróság előtt megtámadhatók, az Alkotmánybíróság meg is semmisítheti azokat.

A kommunista diktatúra után

A delegáció érdeklődésére tájékoztatást kapott a kommunista diktatúrát követő jogállami átmenet fontosabb jogtörténeti lépcsőfokairól. Sólyom Lászlót, a magyar Alkotmánybíróság első elnökét, illetve egy alkotmánybírósági döntést idézve a Kúria elnöke rámutatott arra, hogy Magyarországon a rendszerváltozás a legalitás talaján ment végbe. A Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke, Dr. Solt Pál elnök úr a bírói függetlenség – mint a jogállam kritériumának egyike - megvalósulása érdekében a politikai vitákat már akkor a bíróság falain kívül tartotta.

A közigazgatási bíráskodás eredményei

Dr. Patyi András, a Kúria elnökhelyettese rámutatott, hogy a jogállam megvalósulásának másik sarkalatos pontjaként 1990 óta létezik Magyarországon közigazgatási bíráskodás. Az alkotmányos átalakulás magával hozta, hogy véglegessé vált közigazgatási döntések bíróság előtt megtámadhatókká váltak, és 1994-ben megalakult a Közigazgatási Kollégium a Legfelsőbb Bíróságon. A Kúria ügyeinek csaknem a felét ma is a közigazgatási eljárások teszik ki.

Emberi jogok: minden előtt

A Kúria vezetői biztosították a delegáció tagjait arról, hogy az igazságszolgáltatásban részt vevő bírók nem bárki aggodalma vagy felszólítása miatt tartják tiszteletben hivatásuk gyakorlása során az alapvető emberi jogokat, hanem a törvényi rendelkezések, elsősorban az Alaptörvény, és a kötelező nemzetközi jogszabályok előírásainak eleget téve.

Maradéktalanul eleget tesznek

A bírói függetlenség és ezzel kapcsolatosan a Kúria elnökének hatáskörére irányuló kérdés körében dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke ismertette a delegációval a törvényes bíróhoz való jog érvényesülését a Kúrián. A Kúria maradéktalanul eleget tesz az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban megfogalmazott hármas kritériumának, miszerint az ügyelosztási rendnek nyilvánosnak, kiszámíthatónak és pártatlannak kell lennie. Részletesen beszámolt az automatikus ügyelosztás garanciális, transzparens, a kollégiumok által jóváhagyott, a Kúria Bírói Tanácsa által véleményezett és a Kúria honlapján közzétett rendszeréről. A delegáció érdeklődésére elmondta, hogy a bírói függetlenség részét képezi, hogy a kúriai bírói pályázatok lebonyolítására jogszabályban rögzített, átlátható rendben kerül sor.

Független fegyelmik

A delegációnak a bírákkal szembeni fegyelmi eljárásokra vonatkozó érdeklődésére elmondta, hogy Magyarországon külön szolgálati bíróság foglalkozik a bírák fegyelmi ügyeivel, amely a többi bíróságtól – a Kúriától is – független. Rávilágított arra is, hogy az Európai Unió Bírósága szerint a tagállamok közül a magyar bírók fordulnak leggyakrabban előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve az Európai Unió Bíróságához. A magyar Alkotmánybíróság is megerősítette az Európai Unió Bírósága által meghatározott hármas esetkört, amikor tagállami bíró az Európai Unió Bíróságához előzetes döntéshozatalai eljárást kezdeményezve fordulhat. Erre akkor van lehetőség, ha európai uniós jogot alkalmazni kell (ami nem minden ügyben fordul elő), ha komoly vita alakul ki az uniós jog értelmezésében, és ha nincs korábbi európai bírósági értelmezés a bíró által alkalmazandó jogra.

Lehetetlenséget kérnek

Arra a felvetésre, hogy nincs rendkívüli abban, hogy egy parlamenti bizottság párbeszédet kíván folytatni egy magyar bírósággal, a bírói függetlenség és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét maradéktalanul tiszteletben tartó Kúria elnöke ismételten kénytelen volt annak megértését kérni a LIBE delegációjától, hogy lehetetlenséget kérnek. Az európai jogi kultúrában elfogadottan, és Magyarországon az Alaptörvény által előírtan és megszokottan bírónak politikai jellegű kérdés nem tehető fel, a bírósággal szemben a politikai számonkérés elképzelhetetlen. Ahogy a magyar törvényhozó hatalom képviselőitől, úgy az Európai Parlament képviselőitől sem fogadható el ilyen kísérlet. Éppen ezért bíró vagy bíróság semmilyen körülmények között nem folytathat hivatalos párbeszédet politikai testülettel. Ennek még a felvetése sem értelmezhető. A LIBE delegációt ezért a Kúria olyan vendégnek tekintette, mint ahogy más esetben az egyetemi hallgatókat vagy bárki mást, aki érdeklődik a Kúria történetéről és működéséről.

A Kúria elnöke szerint: még csak tanácsot sem fogadnak el politikusoktól

Magyarországnak keserű emlékei vannak arról a pár évtizeddel ezelőtti korszakról, amikor a politika szereplői bírákat utasítanak, és ezt a rendszert senki sem kívánja viszont látni. Ugyanezen okból a Kúria politikustól még tanácsot sem fogadhat el, és ilyet maga sem kíván adni, ennek tiszteletben tartását is kérte a delegáció résztvevőitől. Kifejtette, hogy nincs az az indok, amely igazolná, hogy valaki, aki egy bíróságon udvariassági látogatást tesz, az igazságszolgáltatás és a bíróság méltóságát és tekintélyét megsértse.

(Címfotón az EP LIBE delegáció Budapesten - EP/FERENCISZA)