Miként a februári esemény, ez is dr. Karsai Krisztinának, a Szegedi
Tudományegyetem intézetvezetőjének a – Magyarország
kimaradásának következményeit is elemző – tanulmányára épült
– tájékoztatott közleményében a Transparency International
Magyarország.
A konferenciát Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető
igazgatója nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a csatlakozás
több okból is rendkívül fontos lenne, például azért, mert az
Európai Ügyészség az egységesülő Európa egyik új intézménye.
Hozzátette, a jogállamiság és a pártatlan igazságszolgáltatás
csak nyomokban található meg jelenleg Magyarországon, a korrupciós
bűncselekményeknek pedig gyakran nincs következménye. Mint
mondta, a kormány döntése az Európai Ügyészségtől való
távolmaradás mellett felér egy beismerő vallomással.
Dr. Karsai Krisztina, a tanulmány szerzője előadásában arra
világított rá, hogyan jutott el az európai integráció arra a
szintre, hogy létrejöhessen az Európai Ügyészség. Mint
elmondta, az új típusú bűncselekmények, a közös piac négy
alapszabadságának védelméből eredő biztonsági kockázatok és
az Európai Unió saját, tagállamoktól elváló érdekei új
típusú, a hagyományos mechanizmusoktól eltérő megoldásokat
tesznek szükségessé. Ezen kívül az EU pénzügyi érdekeinek
védelme büntetőjogilag is indokolt, azonban ehhez a tagállamok
hatóságainak szoros együttműködése és a szuverenitás
hagyományostól eltérő értelmezése szükséges, hiszen az EU-nak
nincs saját büntető igazságszolgáltatási rendszere. Így jutunk
el az Európai Ügyészség felállításához, ami, mint Karsai
Krisztina elmondta, egy, a tagállami büntető igazságszolgáltatási
rendszerbe integrált új típusú eljárás, tagállamoktól részben
független elemekkel.
Az ezt követő, az Európai Ügyészség jelentőségét megvitató
kerekasztal-beszélgetés moderátora Nagy Gabriella, a TI
Magyarország közpénzügyi programjainak vezetője volt, aki
elsőként Szőnyi Amirát, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)
főosztályvezetőjét kérdezte arról, hogyan fog változni az OLAF
szerepe az Európai Ügyészség indulásával. Szőnyi Amira
elmondta, hogy a legnagyobb kihívást jelenleg az jelenti a
számukra, hogy a folyamatban lévő vizsgálatokat átadják az
Európai Ügyészségnek. A további működést illetően úgy
gondolja, azok a tagállamok, amelyek eddig igényt tartottak az OLAF
tapasztalatára, akár kiegészítő vizsgálat formájában, ezután
is így fognak tenni, ami hatással lehet a többi ország
álláspontjára is. Mint mondta, az együttműködés kialakulása
nagyban függ a delegált ügyészek személyétől is.
A kerekasztal-beszélgetésben szintén részt vevő Nicholas
Franssen, a Holland Igazságügyi és Védelmi Minisztérium
tanácsosa részletesen ismertette, hogyan jutott el Hollandia a
kezdeti távolmaradó állásponttól 2017-re a csatlakozási
szándékuk bejelentésééig. Nicholas Franssen elmondta, többek
között olyan ellenérvek merültek fel, mint a szuverenitás
gyengülése, a nemzeti erőforrások potenciális túlterhelése, a
külső szereplők szükségtelensége a büntető
igazságszolgáltatást illetően, illetve, hogy az új intézmény
korlátozná a nemzeti ügyészség döntési jogkörét a vádemelés
tekintetében. Továbbá az a vélekedés is erős volt, hogy inkább
a Eurojust és az OLAF fejlesztésére kellene koncentrálni egy
ilyen intézmény felállítása helyett. Franssen kifejtette azt is:
az Európai Ügyészségen az érdemi munka idén június elsejével
kezdődik.
Dr. Ragány Zoltán ügyvéd, büntetőjogász hangsúlyozta: egyetért
azzal, hogy Magyarországnak mindenképp csatlakoznia kellene az
Európai Ügyészséghez, hiszen, ha nem teszi, kimarad abból a
jogalkotási folyamatból, ami az intézmény működésének alapját
képezi majd. Az ügyvéd azonban szkeptikus a működés gyakorlati
megvalósulását illetően, komoly konfliktusokra számít a
tagállamok között az eltérő jogrendszerek miatt, illetve tart
attól, hogy néhány szimbolikus jelentőségű ügyre korlátozódik
az Európai Ügyészség tevékenysége.
Dr. Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi vezetője hozzátette, az
elhangzottak mellett azért is támogatja az Európai Ügyészséghez
való csatlakozást, mert véleménye szerint ma Magyarországon politikai helyiérték
alapján döntik el, hogy induljon-e büntetőeljárás valaki ellen.
Úgy véli, a csatlakozás az Európai Ügyészséghez változtatna ezen.
* * * *
A Transparency International Magyarország megbízásából dr.
Karsai Krisztina által írt, „Az Európai Ügyészség és
Magyarország – Kihívás vagy elszalasztott lehetőség? című tanulmány ide kattintva letölthető.
