Az interjúban a MÜK elnöke részletesen beszélt az új Ügyvédi törvény igényét kiváltó okokról, az Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott nyolc alaptézisről, a Magyar Ügyvédi Kamara erre adott válaszáról.

Kérdésre részletesen elemezte a jogtanácsosok esetleges betagolódását az ügyvédi kamarába, aminek a gondolatát az IM vetetet fel. A MÜK elnöke ezúttal is - mint korábban több nyilatkozatában - racionálisnak nevezte az elképzelést. Ugyanakkor hangsúlyozta: a MUK semmiképpen nem szorgalmazza a jogtanácsosok integrálását, mert tiszteletben tartja sajátos kereteket igénylő hivatás-gyakorlásukat. Mindazonáltal - tette hozzá nyomatékosan - a MÜK adott esetben készen áll arra, hogy a legnagyobb körültekintéssel előkészítse a jogtanácsosok kamarai befogadását, amennyiben arra törvényi előírás fogja kötelezni. Jelezte: mivel a jogtanácsosoknak nincs kamarájuk, a Magyar Jogász Egylet kebelében működő (nem kötelező tagságaql rendelkező) jogtanácsosi tagozattal folytatott a MÜK nevében tájékozodó megbeszéléseket egy esetleges ügyvédi kamarai tagság bevezetésének lehetséges részleteiről.

Az interjúban dr. Bánáti János hoszan foglalkozott az ügyvédek munkadíjazása körül kialakult téves információkkal, különösen is az elmúlt hetekben az ügyvédi sikerdíj körül kialakult téves hírek tisztázásával.

Ugyancsak behatóan elemezte az ügyvédi, majdani kötelező továbbképzés igényét kiváltó okokat s a lehetséges megoldásokat a képzés bevezetésére, az új Ügyvédi törvény elfogadása után.

Újságírói kérdésre elmondta, természetesnek tartja, hogy bizonyos állami intézmények független ügyvédi irodákat bíznak meg bizonyos szakmai feladatok ellátására, jogi állásfoglalások kidolgozására, s nem csupán a saját, adott esetben miniszrtériumi jogi (jogtanácsosi) apparátusukat használják fel erre a célra. Mint elmondotta: ma már olyan sok specális jogi kérdéskörrel néznek szembe a legkülönbözőbb állami intézmények, hogy azokban való tájékozódás és felelős véleményalkotás, valamint jogi megoldás kidolgozása nem várható el egy általánosabb, közigazgatási feladatkörre hivatott minisztériumim jogi osztálytól.

Átalakult a kodifikációra való felkészültség rendszere is. Ma már - természetesen az Igazságügyi Minisztériumot kivéve, ahol, mint mondta, e téren is magas szintű szakmai munka folyik - az álamigazgatás más szintjein nincsenek állandó alkalmazásban álló, erre specializált jogászok. Innen ered annak igénye, hogy az e téren is tájékozott független ügyvédi irodát bízzanak meg. Ugyanakkor helytelen tendenciának nevezte azt, hogy ez a helyzet bárkit is arra sarkallna állami intézményekben, hogy minden jogi munkát kiszervezzenek külsős szakértőkhöz.

Végül, ugyancsak újságírói kérdésre, elemezte a jogász utánpótlás, és képzés mai helyzetét. Egyebek között aggodalmának adott hagot amiatt, hogy mig azokon az egyetemeken, ahol államilag támogatott formában folyik a képzés és az oktatási intézménynek alkalma van felvételiken kiválasztani a legalkalmasabb diákokat, ott a várható színvonal is adott. Ellentétben azokon a helyeken, ahol csak ún."fizetős" képzés lehetséges - függetlenül a kellő oktatói színvonal meglététől - a diákok igen sok esetben alacsony előképzettsége miatt, a felsőoktatási eredmények is sok kívánni valót hagynak majd maguk után, s félő, hogy ez a minőségi szint a végzés után, diplomával a zsebben sem lesz bíztatóbb.

A Klub rádió Szabad sáv c. műsorában, 2016. december 13-án, kedden 19 órától kezdődően elhangzott interjú teljes anyaga itt hallgatható meg: