Miként éljünk lehetőségeinkkel?

Van is miről beszélni, hiszen az ügyvédek egyre több közös felületet találnak az alkalmi, vagy éppen rendszeresebb együttműködésre ügyfeleik érdekében, akik között mindkét szomszédos országban sok a magyar nyelvű jogkereső ember, vagy éppen cég. És ami egyre jelentősebb összekötő kapocs: az európai uniós jogszabályok kölcsönös értelmezése és alkalmazása szintén tág teret ad a megbeszélésekre. Ez történt legutóbb a közelmúltban Esztergomban is.

A III. magyar-szlovák határ menti ügyvédtalálkozón a megbeszélések középpontjában a következő témakörök álltak:

  • ügyvédi részvételi lehetőség egymás országaiban,
  • az új jogszabályok, elektronikus eljárások kölcsönös ismertetése,
  • tapasztalatcsere.

A szlovákiai valamint az észak-, észak-kelet, illetve nyugat-magyarországi területi kamarákból érkezett ügyvédek a Magyar Ügyvédi Kamara meghívására, a Komárom Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara kitűnő szervezésében tudtak egy napot együtt tölteni.

A két vendéglátó: Dr. Havasi Dezső, a Győr-Modon-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese és dr. Etter Ödön, a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara elnöke

Kettős kötelezettség

A bíróságok és az ügyvédség együttműködését a jogérvényesítés érdekében az Esztergomi Járásbíróság székházának III. Béla termében megtartott tanácskozáson köszöntő szavaiban nagyon fontosnak nevezte dr. Csermák János bírósági elnök.

Bár az országhatárok részben elválasztják közjogilag a szomszédos országokat, de miután mindkét ország egyben az Európai Uniónak is tagja, számos ponton azonos jogi szabályozók mentén kell együttműködniük, s így a természetes határokon átívelő ügyvédi munka feltételezi ezeknek a friss ismereteknek a kölcsönös és rendszeres áttekintését, értelmezését a jogszerű és eredményes jogi munka biztosítása érdekében – amiként arra dr. Etter Ödön esztergomi ügyvéd, a Esztergom-Komárom Megyei Ügyvédi Kamara elnöke rámutatott.

A Nyíregyháza-Kassa-Miskolc-Salgótarján-Esztergom-Győr-Pozsony közötti képzeletbeli vonalon éppen félúton fekszik Esztergom – emlékeztetett a konferencia helyválasztására dr. Havasi Dezső, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese. Dr. Bánáti Jánosnak, egy másik hazai területi kamarai közgyűlésen résztvevő MÜK elnöknek a véleményét is tolmácsolva egyebek mellett hangsúlyozta: a rendkívül gyorsan változó világban, amelynek a jogi háttere és összetevői is igen gyorsan változnak mindkét szomszédos országban és magában az EU-ban is, szükségessé és ésszerűvé teszik ezeket a határ menti szakmai megbeszéléseket, amiket a MÜK messzemenően támogat. Az együttműködés egyik legfontosabb feltétele, hogy a két ország ügyvédei a kellő mértékben tájékozottak legyenek a szomszédság ügyvédeket érintő törvényeiről. Ezért dr. Havasi Dezső részletesen ismertette a szlovákiai hallgatóságnak a magyarországi Üttv.-t.

Mintegy hatvan ügyvéd vett részt a határ menti találkozón

A nyelvi korlátok leküzdéséért

Ahhoz, hogy a két szomszédos ország ügyvédei eredményesen tudjanak szakmailag együttműködni, sok egyéb feltétel mellett arra is szükség van, hogy átküzdjék magukat azokon a nyelvi korlátokon, amelyek képesek nagyon lelassítani egymás megértését. Különösen fontos ez olyan kényes szakmai területen, mint a jog és annak értelmezése, alkalmazása. Ezért aztán igen nagy jelentősége van annak, hogy immáron létezik egy Szlovák-magyar jogi szakszótár. Ennek szerkesztője és egyben kiadója is, dr. Cserba Lajos, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara elnöke (fenti képünkön) bemutatta a maga nemében egyedülálló, mintegy 1800 cikkszót tartalmazó kiadványt, amely nagy tetszést aratott a szomszédos ország ügyvédeinek körében is. Azt is jelezte, bővíteni akarják a szótárat, készítik az újabb kiadást, amihez kérte a szlovákiai ügyvédek szakmai és egyben nyelvi segítségét is.

Információdömping

Dr. Cserba Lajos a továbbiakban a magyarországi új Polgári eljárásjogi törvény létrejöttének előzményeiről, illetve a Pe. pozitív és sokak szerint vitatott értékű részleteiről beszélt. Ismertette a magyarországi ügyvédség előtt álló nagy feladatot, az oktatás és továbbképzés rendszerének az Üttv. értelmében történő kialakítását, MÜK szabályzatba foglalását és az ezzel kapcsolatban várható területi kamarai munkálatokat is.

Sok érdekességet tartogatott a pozsonyi dr. Zuzana Vargova ügyvéd (képünkön) előadása is, aki bepillantást engedett abba, hogy milyen Szlovákiában a gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogi státusza, illetve az ügyvédek számára milyen az információhoz való hozzáférés a gazdasági, a fizetésképtelenségi és földhivatali eljárásokban.

A szlovákiai gazdasági és versenyjogi jogi terminológia egyértelműségének fontosságáról és annak buktatóiról tartott előadásában dr. Elena Szaboova párkányi ügyvéd rámutatott a joggyakorlat azon a területeire, amelyek fölött a jogalkotók látszólagosan könnyedén átsiklanak, ugyanakkor a törvények alkalmazása során sok esetben jelentenek éppen terminológiai értelmezhetetlenségek miatt súlyos problémákat.

További előadások – dr. Mihályi Rita, dr. Tuller András - ismerteték a szlovákiai vendégek előtt a magyarországi új törvényeket, azoknak különösen is az ügyvédeket érintő tapasztalatait.

Mit tegyen, aki Szlovákiában vállal magyarországi ügyvédként jogi képviseletet?

Kifejezetten nagy érdeklődésre tartott számot dr. Michaela Chladekova pozsonyi ügyvéd (képünkön), a Szlovák Ügyvédi Kamara (mint köztudott, Szlovákiában egy központi ügyvédi kamara létezik) elnökhelyettesének előadása, aki arról adott részletes áttekintést, hogy a magyarországi ügyvédeknek milyen lehetőségei és kötelezettségei vannak a Szlovákia területén kifejtett ügyvédi tevékenység során, amikor is mind a helyi, nemzeti jogszabályoknak, mind pedig az uniós jogi követelményeknek összhangban kell megfelelniük. Miközben egyértelmű, hogy az érvényes szabályozások alapján bármely EU-tag ország ügyvédje végezhet jogi tevékenységet az ugyancsak EU-tag másik országban (a CCBE nemzetközi jogász szövetségnek erre külön van már magatartási kódexe is), ugyanakkor vannak adminisztratív feltételek, ami nélkül ez nem lehetséges, pl. a magyarországi ügyvéd biztosítási kötelezettségének Szlovákiára történő kiterjesztése. Éppen ezért, a Magyarországról érkező, Szlovákia területén ideiglenes jogi tevékenységet ellátó ügyvédnek – egy ezév márciusi szlovákiai kamarai határozat értelmében – be kell jelentkeznie a Szlovák Ügyvédi Kamaránál Pozsonyban. Ezzel egyrészt az a céljuk, hogy az ilyen jellegű adatgyűjtéssel áttekinthetőbb legyen számukra, milyen jellegű jogi szolgáltatást végeznek a magyarországi „látogató ügyvédek”, felajánlják segítségüket a munkában való helyi eligazodáshoz, másfelől pedig – védve ezzel a szlovák állampolgár ügyfél érdekeit is - szeretnék kiszűrni a jogosulatlan és így jogbiztonság nélküli szolgáltatások elburjánzását.

Az előadó szólt arról is, hogy a 2018. július 1-jétől Szlovákiában is érvényes elektronikus bírósági eljárási rendszerben az ezzel kapcsolatos széleskörű kötelezettségek kiterjednek az eu-s „látogató”, azaz más eu-s országból érkező ügyvédekre is, még akkor is, ha azok eseti ügyekben járnak csak el. Ez viszont azzal jár, hogy a „látogató” ügyvédnek minden ilyen esetben szerződést kell kötnie egy helyi, azaz szlovákiai ügyvéddel az elektronikus eljárás jogszerű betartásának garanciája érdekében.

Mit tegyen, aki Magyarországon vállal szlovákiai ügyvédként jogi képviseletet?

A magyarországi vonatkozó rendelkezések sok tekintetben hasonlóak, illetve azonosak a szlovákiai gyakorlattal – mondta el az eszmecsere során dr. S. Szabó Péter budapesti ügyvéd (képünkön balra, mellette dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke), a MÜK nemzetközi kapcsolatok bizottságának tagja. Ismertette az eu-s tagországból jövő ügyvéd jogi tevékenységének többrétegű megítélését (az átmeneti szolgáltatás, eseti ügyekben, illetve állandó megbízás közötti eljárás különbözőségeit), továbbá a nem eu-s tagállamból érkező jogi tanácsadók sok tekintetben korlátozottabb lehetőségeit.


A Magyarországon jogi tevékenységet ideiglenesen, eseti alkalmakként, avagy rendszeresen végezni kívánó külföldi eu-s, így pl. szlovákiai ügyvédek előtt álló komoly adminisztratív intézkedések betartására hívta fel a figyelmet dr. Homoki Péter budapesti ügyvéd (képünkön jobbra, mellette dr. Halmos Tamás, a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnöke), a MÜK informatikai szakértője, egyebek között hangsúlyozva: a részben hazai, részben eu-s kötelezettségekből fakadó, főleg az elektronikus ügyintézés bevezetéséből következő elvárások kikerülhetetlenek, legtöbb esetben magyarországi ügyvéd partneri közreműködését igénylik.

A konferencia kialakult igen eleven eszmecserében – amelybe bekapcsolódott többek között dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke is -, számos kérdés vetődött fel a hallgatóság szlovákiai és magyarországi tagjainak részéről. Sok olyan problémát kívántak részletekben is tisztázni, amikkel a napi élet gyakorlatában kell szembenézniük az ügyvédeknek, ha a szomszéd országban kívánják eu-biztosította lehetőségeik szerint jogi szolgáltató munkájukat zavartalanul végezni.