Ez olvasható az Andersen Magyarország elemzésében, miként arról
az Adózóna beszámolt.
A törvénnyel a jogalkotó régi adósságát törlesztette, ugyanis
a játékosügynöki tevékenység végzése az eddigiekben jóformán
teljesen szabályozatlan volt. Természetesen e tevékenységre
vonatkozóan is voltak érvényben jogszabályi rendelkezések, de
ezek leginkább speciális, egy-egy konkrét helyzetet érintettek,
így nem beszélhettünk átfogó szabályozásról.
A törvény alapvetően két nagy témakört szabályoz, egyrészről
magának a játékosügynöki tevékenység végzésének kereteit és
feltételeit rögzíti, másrészt megteremi a látvány-csapatsportban
működő országos sportági szakszövetségek számára a
játékosügynökség-alapítás lehetőségét.
Az új jogszabály játékosügynöki tevékenységre vonatkozó
rendelkezései – pár kivétellel – 2021. szeptember 1. napján
lépnek hatályba.
A játékosügynöki tevékenység végzésére vonatkozó szabályok
A törvény mindenekelőtt tételesen meghatározza a játékosügynöki
tevékenység, a játékosügynök és a játékosügynökség
definícióját.
-
Ennek megfelelően játékosügynöki tevékenységnek minősül a hivatásos sportoló vagy a sportszervezet megbízása alapján és képviseletében végzett olyan közreműködői tevékenység, amely a hivatásos sportoló játékjoga használatának sportszervezet általi megszerzésére, illetve a hivatásos sportoló és a sportszervezet közötti, sporttevékenység végzését szabályozó szerződés megkötésére irányul.
-
A játékosügynök olyan (sporttörvényben meghatározott) sportszakember, aki játékosügynöki tevékenységet folytat, és a játékosügynökséggel munkaviszonyban, tagsági vagy egyéb jogviszonyban áll.
-
A játékosügynökség ezzel összefüggésben pedig olyan a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (Szolgáltatási törvény) szerinti szolgáltató, amely játékosügynöki tevékenységet folytat.
Az új törvény a játékosügynöki tevékenység szabályozása
kapcsán az alábbi főbb rendelkezéseket tartalmazza.
A játékosügynöki tevékenységet a törvény hatálybalépését
követően látvány-csapatsport sportágban kizárólag az
folytathat, aki
-
a játékosügynöki tevékenység folytatását a Szolgáltatási törvény rendelkezéseinek megfelelően az országos sportági szakszövetségnek bejelentette, és
-
a miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, valamint
-
megfelel a törvény által előírt feltételeknek (büntetlen előéletű, nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, nem áll játékosügynöki tevékenységtől eltiltás hatálya alatt).
A játékosügynöki tevékenység mellett a játékosügynökségi
formában végzett vállalkozás is előfeltételekhez kötött. Csak
olyan vállalkozás lehet játékosügynökség, amely
-
nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy megszüntetési eljárás alatt,
-
adószáma nincs felfüggesztve és köztartozása sincsen,
-
nem áll játékosügynöki tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.
A játékosügynöki tevékenység felügyelete és ellenőrzése kapcsán az országos sportági szakszövetségeket a törvény több fontos hatáskörrel is felruházta. Ahogy említettük, egyrészt a szakszövetségek vezetik a bejelentésekkel összefüggésben a játékosügynökök nyilvántartását, másrészt ellenőrzik a játékosügynöki tevékenység megkezdésére és folytatására, valamint a játékosügynök és a játékosügynökség működésére vonatkozó szabályok betartását. Ezen felül eljárnak e szabályok megsértése esetén úgy, hogy szankcióként közigazgatási bírságot, vagy tevékenység végzésétől való eltiltást szabhatnak ki.
A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség által alapított játékosügynökségek
A látvány-csapatsportágakat a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, vagyis a Tao.
törvény határozza meg. E szerint a labdarúgás, a kézilabda, a
kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong és a röplabda sportág
képezik e kategóriát. Fontos, hogy a szakszövetségi
játékosügynökség kizárólag nonprofit formában működhet, és
az e tevékenységéért kapott jutalékot köteles az
alaptevékenységével összefüggő feladatok ellátására vagy az
utánpótlás-nevelés támogatására fordítani. A szakszövetség
köteles továbbá a jutaléknak és a részére – később
ismertetettek szerint – megfizetett költségtérítésnek a
kormányrendeletben meghatározott részét a hivatásos sportoló
törvényes képviselőjének vagy, ha a hivatásos sportoló
nagykorú, az általa megnevezett szülőnek, örökbefogadó-,
mostoha- vagy nevelőszülőnek megfizetni.
A jutalék mellett a szakszövetségi játékosügynökségek
költségtérítésre is jogosultak abban az esetben, ha a sportágába
tartozó, a 28. életévét be nem töltött, kormányrendeletben
meghatározott sportszakmai teljesítményt elért hivatásos
sportoló igazolására vagy átigazolására kerül sor úgy, ebben
a szakszövetségi játékosügynökség nem működött közre.
A költségtérítés mértékét és a megfizetés rendjét
kormányrendeletben fogják rögzíteni, a költségtérítést a
fent meghatározottak szerinti az igazolásban vagy az átigazolásban
közreműködő játékosügynökség köteles megfizetni. Az
országos sportági szakszövetség a költségtérítés összegét
az utánpótlás-nevelés támogatására köteles fordítani,
valamint a fent rögzítetteknek megfelelően a sportoló törvényes
képviselőjének és/vagy családjának kiadni. E gyakorlattal
összefüggésben a törvény kógens rendelkezésként rögzíti,
hogy semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportoló
igazolásáért és átigazolásáért fizetett ellenérték
meghatározott részét a fizetendő költségtérítésre
figyelemmel állapítja meg.
A költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket ugyanakkor csak a
2021. december 31-ét követő igazolások és átigazolások
esetében kell majd alkalmazni.
A költségtérítési rendszer részleteit tartalmazó kormányrendeleteket eddig nem fogadták el.
