A Kúria elnöke megemlékezett arról, hogy 2019-ben Magyarország és a magyar igazságszolgáltatás jubileumot ünnepelt, a bírói hatalomgyakorlásról szóló törvény elfogadásának 150 éves évfordulóját.

Kiemelte: a jogszabályban foglaltak a bírói függetlenséget jelentik.

A bírói függetlenség ma sem jelent kevesebbet, mint 152 éve, azaz az igazságszolgáltatásnak mindenkor külső hatalmi befolyástól függetlenül kell működnie, nemcsak általában az állami végrehajtó hatalomtól, hanem mindenfajta hazai és külföldi külső hatalomgyakorlástól, sőt a saját igazgatási szervezetétől is - jelentette ki. A bírói függetlenség nem csupán a bíróságot védi a külső befolyásolástól, hanem a bíróságok számára is korlátot jelent.

A 2019-es év azt igazolja, hogy a Kúria megőrizte függetlenségét - vont mérleget, majd kitért arra, hogy az Országgyűlés megerősítette a Kúria kitüntetett, alaptörvényben biztosított jogegységesítő szerepét. A vonatkozó törvénymódosítások vitathatatlanná tették a Kúria eseti döntéseinek kötelező erejét, és hatékony eszközt biztosítottak, hogy ennek érvényt tudjanak szerezni, a jogegységi panaszt - rögzítette.

Beszámolt arról, hogy a járványhelyzet a Kúriát is jelentős kihívás elé állította, de helyt tudott állni, sőt még csökkent is az ügyhátralék. Kijelentette: mint a felekkel közvetlen kapcsolatban álló állami alkalmazottak, nagyon várják a soron kívüli oltást.

A tárgyalt ügyeket kiemelve szólt arról, amikor egy közösségi oldalra publikált rasszista bejegyzés volt az oka egy rendkívüli felmentésnek, vagy arról, amikor az emberölési szándék meghatározásában hoztak jogegységi határozatot.

Kiemelte még az önkormányzati tanács által tárgyalt ügyeket. Ezek témái elsősorban a helyi adók, valamint az építésügy voltak.

Isten áldja a kúriát, Isten óvja Magyarországot! - zárta szavait.

Igazságügyi bizottság: a szakmai célkitűzések megvalósultak

Vejkey Imre (KDNP), a határozati javaslatot előterjesztő igazságügy bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a beszámolót még a Kúria korábbi elnöke, dr. Darák Péter nyújtotta be, dr. Varga Zs. András még a beszámoló bizottsági megvitatásában sem vett részt. Azt mondta: a Kúria 2019-re megfogalmazott szakmai céljai megvalósultak, így a bizottság egyhangúlag támogatta a beszámolót. Elmondta: a bizottság üdvözölte a Kúria jogegységi tevékenységét, különösen a keresetlevél befogadása tárgyában, az emberölési szándék értelmezésében, vagy az érvénytelenségi perek fogyasztók jogállást érintő megállapításairól. Szólt a településkép védelmével kapcsolatos önkormányzati döntések felülvizsgálatáról is. A Fidesz szerint a Kúria erősítette az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat

Kovács Zoltán (Fidesz) szerint a Kúria hatékonyan segítette az alkalmazkodást a változásokhoz, például az egyfokú járási hivatalok felállításával összefüggő módosításokhoz, a jogegységi panasz eljárásának bevezetéséhez. Kijelentette: a magas színvonalú ítélkezési gyakorlat érdekében új jogegységi eszközök születtek. Szólt a joggyakorlatelemző csoportok vagy a tanácsadó testületek munkájáról, valamint arról, hogy egy-egy jogterületen a tudomány világából érkező főtanácsadók is segítik a Kúria munkáját. Rámutatott arra is, hogy valamennyi kollégium valamennyi ügyszakában javultak a statisztikák. Szavait azzal zárta, hogy a Kúria a hatékony munkavégzése által hozzájárult az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősítéséhez.

Jobbik: 2010 óta a kormány komoly lépéseket tett a bírói tevékenység befolyásolására

Gyüre Csaba (Jobbik) kijelentette: az országot 2010 óta irányító kormány komoly lépéseket tett a bírói tevékenység befolyásolására, a közigazgatási bíróság felállításával is "legalább 150 évet lépett volna vissza az időben" a bíróság a függetlenség kérdésében. Azt mondta: a bírósági munka megítélésében a legfontosabb szempont az időszerűség és a megalapozottság, és kijelentette: előbbi szempontjából pozitívan értékelendő az ügyszám csökkenése Kijelentette azt is, hogy bár a kormány az elmúlt 11 évben szerinte szisztematikusan próbálja felszámolni a jogállamiságot, annak védelméért a Darák Péter vezette Kúria sokat tett. Reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben is így folytatódik. Bírálta azt is, hogy a kormány szerinte átmenetet kíván létrehozni Magyarországon a kontinentális jog és az angolszász precedensjog között, ezzel azonban a Jobbik nem ért egyet - szögezte le.

KDNP: Negatív irányba változott a bírák szellemisége és ítélkezési gyakorlata a külföldről finanszírozott civil szervezetek, illetve a "Brüsszel-Strasbourg-Soros féle triumvirátus hatására

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy a bírák többsége jól végezte feladatát, de nem mindegyik és nem minden ügyben. A politikus úgy látta, hogy a bírák szellemisége negatív irányba változott. Szavai szerint érdemes lenne vizsgálni, hogy milyen hatással vannak a bírák szellemiségére és az ítélkezési gyakorlatára a külföldről finanszírozott civil szervezetek, illetve a "Brüsszel-Strasbourg-Soros féle triumvirátus". A képviselő úgy fogalmazott: meglehetősen intenzív a "keresztény értékkel szembeni" érzékenyítő hatás. Felháborítónak nevezte, hogy az érzékenyítés nyomán egy olyan bírói szemlélet látszik kialakulni, hogy "a keresztény szimbólumokat és ezáltal a keresztényeket szabadon lehet gyalázni". Hozzátette, azt a bírói szemléletet sem fogadja el, hogy a vallásszabadsághoz és az emberi méltósághoz való jognak meg kellene hajolni a szabad véleménynyilvánítás előtt. A Fidesz-KDNP a független igazságszolgáltatás mellett áll ki - közölte zárásként a felszólaló.

MSZP: a 2019-es önkormányzati választásokhoz kapcsolódóan számos ügyet tárgyaltak a bíróságok, a választási gyakorlatot elemző anyag azonban 2018-ban készül

Varga László (MSZP) hangsúlyozta, hogy a beszámoló sokrétű, tartalmilag támogatható, csakúgy, mint a Kúria 2019-ben végzett munkája is. Egyúttal azonban emlékeztetett, hogy 2019-ben EP- és önkormányzati választás is zajlott Magyarországon, és ezekhez kapcsolódva több bírósági döntés is született, valamint a Kúria is több tucat ügyet tárgyalt. A beszámolóban szerepel utalás a joggyakorlatot elemző csoportok vizsgálati eredményeinek összefoglalóira, de a választási gyakorlatot elemző anyag 2018-ban készült - hívta fel a figyelmet a vezérszónok. Az állami szervek függetlenségének szükségességéről beszélő politikus hangsúlyozta, hogy az önkormányzati választás előtt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón az akkor még csak főpolgármester-jelölt Karácsony Gergelyt alkalmatlannak nevezte. A miniszter ugyanakkor a Tarlós István főpolgármester és a kormány közötti, a főváros finanszírozásáról szóló megállapodást pedig politikainak nevezte - tette hozzá Varga László. Az ügyben két eljárás is indult, de a Kúria mindkét esetben a beadványok ellen döntött - emlékeztetett.

A DK szerint a Kúria elvesztette a függetlenségét

Sebián-Petrovszki László (DK) dicsérte, akkurátusnak, pontosnak és precíznek tartotta a beszámolót. Bírálatként azt mondta, hogy az elmúlt tíz évben a kabinet igyekezett lebontani a végrehajtó hatalmat ellenőrző intézményeket. Ennek a folyamatnak az egyik eszköze volt, hogy a kormányzat lecserélte ezeknek az intézményeknek a vezetőit - közölte. Ez történt a Kúria esetében is, dr. Varga Zs. Andrást a DK nem támogatta és most sem támogatja - jelentette ki. Hozzátette, a Kúria elnökének nem volt bírói tapasztalata, ráadásul korábban évekig dr. Polt Péter legfőbb ügyész helyetteseként dolgozott. A politikus összességében úgy látta, hogy a Kúria elvesztette a függetlenségét. Azt kérdezte, hogy a Facebook szabályozása kapcsán a kormányzat megkereste-e a Kúriát. A vezérszónok megjegyezte, hogy a jelentés szerint egyre csökken a két éven is túlnyúló elsőfokú perek aránya. Kíváncsi volt, a Kúriának van-e feladata abban, hogy ez az arány tovább javuljon.

(Forrás: MTI)