Az Igazságügyi Minisztérium közleményében úgy fogalmazott: az Országgyűlés 2018. december 12. napján fogadta el a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényt, amelyek az elkülönülő közigazgatási bírósági szervezet létrejöttéhez nélkülözhetetlen szervezeti, igazgatási és jogállási szabályokat tartalmaznak. Az utóbbi törvény a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének időpontjaként 2020. január 1.napját állapította meg.

Annak érdekében, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták megnyugtató lezárását, a kormány a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról szóló törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűléshez.

E viták lezárását követően folytatódhat a közigazgatási bíráskodás fejlesztését szolgáló munka – írták.

A témával kapcsolatos korábbi közleményünk ide kattintva olvasható.

Az MHB véleménye

A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) a kezdetektől figyelmeztetett az új bírósági rendszer veszélyeire, így megelégedéssel nyugtázza a kormány döntést. Az ország és a polgárok sikere ez, mert maradt még esélye a bíráskodás függetlenségének – írták közleményükben.

Rámutattak: még nem látni világosan, a kormány valójában miért halasztja el az új bírósági rendszer 2020. január elsejei bevezetését.

Mint fogalmaztak: lehetnek akár rossz sejtéseik is. Mindenesetre dr. Gulyás Gergely miniszter nemzetközi nyomásra és az ország érdekeire utalt a május 30-i kormányinfón. Arról is beszélt, hogy esetleg végképp elállnak a bírósági rendszer megkettőzésétől, ha nem sikerül csitítani a kritikákat.

Kritikák a kezdetektől fogva léteztek, azokat a kormány eddig is ismerte. Egy éve éppen a Magyar Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet elsőként arra, hogy valójában az önálló közigazgatási bíróságok felállításának nincsen semmi elfogadható indoka. Ha csak az nem, hogy a kormányerő – mint ennek számos látványos jelét adta – elégedetlen a bíróságokkal meg az ítélkezés függetlenségével, és a 2018 választások után ki kívánja használni az újabb kétharmados parlamenti többségét, és maga alá akarja gyűrni a bíróságokat – írták.

Úgy vélekedtek: a nyáron titokban előkészített és decemberben botrányos körülmények között elfogadott törvény megszületése után nem lehetett tovább leplezni: az új szabályozás „túl kevés embernek ad túl sok hatalmat”. Az új rendszer kulcsfigurája az igazságügyi miniszter és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke lenne, és a bírói testületi kontrollnak csak fügefalevél szerep jutott.

Hangsúlyozták: minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumon felszólaltak a bírói függetlenséget veszélyeztető szabályokról. Sokat tettek azért, hogy a jogász szakmát és a polgárokat is felrázzák. Sikerült a nemzetközi közvélemény figyelmét is ráirányítani a jogállamellenes manőverre. A kormány számos figyelmeztetést nem hallgatott meg vagy elbagatellizált. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, a Velencei Bizottság vagy az ENSZ különmegbízottja is hiába kért valós korrekciót és önmérsékletet a kormánytól, csak néhány ponton változtatták meg tavasszal a törvényt, a szabályozás jellege megmaradt.

Újságírói kérésre válaszolva Gulyás Gergely miniszter az ország érdekét nevezte meg, ami miatt a kormány a halasztás mellett döntött. „Önsorsrontás lett volna nem halasztani” – mondta, és azt is szóba hozta, hogy akár az is előfordulhat: nem lesz önálló közigazgatási bírósági rendszer.

A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, továbbra sincs semmi szükség a bírósági rendszer megkettőzésére. Arra pedig végképp nincs szükség, hogy egy olyat hozzanak létre, ahol nem érvényesülhet a bíráskodás függetlensége.

A kormány arra is felkérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne jelöljön senkit a Közigazgatási Felsőbíróság élére, amire jelenleg törvény kötelezi.