Az igazságügyi miniszter mérlege

Az Igazságügyi Minisztérium munkája megalapozza az igazságszolgáltatás színvonalának emelkedését - jelentette ki az igazságügyi miniszter Balatonalmádiban, a 13. Magyar Jogászgyűlésen tartott előadásában, miként arról az MTI beszámolt.

Dr. Trócsányi László elmondta, hogy az elmúlt két évben elvégzett feladatok alapot adnak a gyorsabb és hatékonyabb igazságszolgáltatásra, hozzátéve, hogy folyamatosan javul a jogalkotás minősége is.

A tárcavezető kifejtette, hogy a hivatásrendek közötti együttműködés erősödése szintén jól szolgálja a jogalkotást.

A kormányzati ciklus félidejének mérlegeként megállapította, hogy sikerült rendezni a devizahiteles problémakört, sikerként említette a magáncsőd intézményének bevezetését és a polgári törvénykönyv módosítását. Az eljárásjogi törvények küszöbön álló reformja az igazságügyi kormányzat következő nagy feladata - tette hozzá a miniszter.

A tárcavezető arról is szólt, hogy manapság „jogalkotási dömpingről” lehet beszélni, mert míg 1946-ban 29 törvényt fogadtak el, addig 2015-ben 230-at, az idén pedig 94-et. Ennek okaként az igazságügyi miniszter azt jelölte meg, hogy "mindenki igyekszik minél magasabb szintre emelni a jogszabályát", ami szavai szerint nem minden esetben indokolt. Hozzátette: az unió is előír számos szabályozást, amely korábban nem létezett, így a túlszabályozás világjelenséggé vált.

Dr. Trócsányi László beszélt arról is, hogy arányaiban kevés az új törvény és sok a módosító javaslat, 2016-ban például tíz törvény és 84 módosítás volt.

A tárcavezető szólt arról, hogy az ötpárti egyeztetéseknek nagy szerepük van a törvényhozásban. Mint mondta, ezeken természetesen szakmai és politikai vitákkal kell számolni.

Hozzátette: a stratégiai és a gazdasági kabinet megjelenésével a szakmai viták új fóruma teremtődött meg.

A migrációs válság számos jogalkotási feladatot von maga után, tíz törvényt kellett módosítani - közölte dr. Trócsányi László, aki a kvótapert elvi jelentőségűnek nevezte.


A belügyminiszter a migránsokról

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter előadásában arról beszélt, hogy a migránsok ellenőrizetlenül beáramló tömege bűnügyi kockázatot rejt, mivel nem ismert a bűnügyi múltjukat. Kifejtette: a migránsok megjelenése a radikalizációs kockázaton túl egészségügyi kockázatot is rejt, emellett a társadalom erőszakos válaszát válthatja ki, amely ellen nincs védelem Európában.

Pintér Sándor felhívta a figyelmet a terrorveszélyre is, hozzátéve, hogy Magyarország ebből a szempontból "jobb helyzetben van, mint más európai országok".

A belügyminiszter felidézte: a válságot megelőző időszakban a menekülteket el kellett látni a befogadó országokban. 2011-ben, az arab tavaszt követően kialakult "anarchia" következtében elindult a menekültáradat Európa felé. Az erre adott magyar válasz és az Európai Unió válasza nem fedi egymást - jelezte Pintér Sándor. Az unió kezdeti álláspontja az volt, hogy mindenkit be kell engedni humanitárius okokból - mondta. Hozzátette: ez egy idő után megváltozott, mindemellett az unió azon az állásponton maradt, hogy Magyarország ne építsen kerítést külső határaira.

Pintér Sándor elmondta azt is, hogy mindeközben egy európai uniós bírósági döntés értelmében Görögországnak nem lehet átadni menekülteket, őket Magyarországnak kell befogadnia, ez 2016-ban 24 ezer ember befogadását jelentené. Magyarország álláspontja ezzel szemben az, hogy csak azokat a migránsokat fogadja be, akik első uniós országként lépik át a magyar határt - fűzte hozzá.

Kitért arra is: két év alatt 160 ezer embert kellett volna szétosztaniuk az Európai Unió országainak, az erről szóló egyezményt Magyarország azonban nem írta alá. Hozzátette: a megállapodást aláíró országok nem teljesítették a vállalásaikat, hiszen összesen 8 ezer emberről döntöttek eddig és 3500 menekültet szállítottak el.

Magyarország megteszi a migrációval kapcsolatban szükséges jogi és technikai intézkedéseket; ezek fontos eleme a schengeni törvények betartatása, a tranzitzónák kialakítása és a határokat védő kerítés építése - hangsúlyozta a miniszter.


A Kúria elnöke a bírói szubjektumról

A bírói döntésben jelentős szerepe van a bírói szubjektumnak, nem személytelen logika eredménye - jelentette ki a Kúria elnöke a 13. Magyar Jogászgyűlés második napján tartott előadásán Balatonalmádiban.

Dr. Darák Péter azt hangsúlyozta, hogy az ítélkezésben mindig fontos szerep jut a bíró szubjektumának. Amikor a jogi és erkölcsi norma egybeesik, akkor a jogi megítélés erkölcsi értékítéletet is kifejez - hangsúlyozta.

A szubjektív elemek a jogalkalmazás mellett a jogkövetésben is tetten érhetők, ideértve a többi között az elkövető személyi adottságait - közölte a Kúria elnöke.

Szólt a bírói erényről, amely - mint mondta - mindig az adott szituáció függvénye és a bírói gyakorlat révén jelenik meg ez a tulajdonság.

A Kúria elnöke kifejtette: az ítélet meghozatalakor fontos az arany középút megtalálása és mivel nincs „kész recept” a döntés meghozatalára, fontos a bíró adott helyzetre, érintett személyre való fogékonysága. (A Kúria elnöke előadásának szerkesztett változata az Ügyvédek Lapja 2016/5. számában olvasható teljes terjedelmében.)



Az OBH elnöke a bíróságok versenyképességéről...

Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke arról beszélt, hogy a bíróságoknak folyamatosan alkalmazkodni kell a világban végbemenő változásokhoz emellett versenyképesnek kell lenniük a rend, a biztonság és az igazságszolgáltatás területén.

Kiemelte: a folyamatosan változó világban sok minden elvesztette értékét, az életünk felgyorsult, amihez alkalmazkodniuk kell a bíróságoknak is. A hagyományok őrzése és az elődöknek járó tiszteletadás mellett egyúttal progresszívnek is kell lenni - tette hozzá.

Az OBH elnöke szólt arról is, hogy ahogy a vállalkozások működésének, úgy a bíróságok mindennapjainak is része a versenyképességre való törekvés, de fontos, hogy ez ne váljon „önmegsemmisítő versengéssé”.

Dr. Handó Tünde elmondta, míg 2011-ben 12 500 elhúzódó peres ügy volt a bíróságok előtt, addig 2015-re ez a szám 25 százalékkal csökkent, mindemellett az ítélkezés minősége nem romlott, ami jelentős előrelépést jelent.

Európai méretekben is jelentősek az eredményeink, hiszen az uniós országok között az ügyhátralék tekintetében Magyarország a második helyen áll - húzta alá. Fontosnak nevezte, hogy a különböző hivatásrendek egymást segítve, egymásra odafigyelve működjenek.


A legfőbb ügyész helyettese a társadalom védelméről

Dr. Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese azt hangsúlyozta, az ügyészség feladata, hogy védelmet nyújtson a társadalomnak, ezen belül is kiemelten a korrupciós és a gazdasági bűncselekmények elleni fellépés.

Az ügyészségi szervezet folyamatos modernizációja a hatékonyabb működést célozza, az elkövetkező időszak feladatait pedig a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó stratégia tartalmazza - közölte.

Dr. Lajtár István felidézte: a múlt század utolsó évtizedében a bűnözés nagyságrendje és szerkezete elengedhetetlenné tette a szervezet minden szintet és területet érintő átalakítását. A működési reform következményeként megtörtént az ügyészség modernizációja, ennek fontos eleme a kiemelt ügyek főosztályának létrehozása és a szakágak közötti profiltisztítás - mondta.

A közeljövőben elérendő célok között említette a nemzetközi partnerekkel történő együttműködést és az uniós források bevonását.




A MÜK elnöke a jövő kilátásairól

Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a közelmúltban sokat változott az ügyvédek élete a technikai újdonságoknak köszönhetően, emellett változott az ügyvédi munka tartalma is, amely manapság a gazdaság kiszolgálását jelenti.

Hozzátette, az ügyvédek nagy száma és a megváltozott munkakörülmények sürgetik az ügyvédi törvény megalkotását.

Kifejtette: a közeljövő kihívásai új készségeket várnak el az ügyvédektől. Háttérbe szorul a szóbeliség és egyre nagyobb teret hódít az internet a szakmán belül.

Szólt a polgári perrendtartásról és a büntetőeljárási törvényről. Azt mondta, a készülő új Ügyvédi törvény keretein belül a jogtanácsosi tevékenység második lépcsős integrálására lenne szükség. Véleménye szerint a készülő jogszabálynak az ügyfélérdek elsőbbségét, az ügyvédi függetlenséget és az ügyvédi önkormányzatiságot szem előtt tartva kell elkészülnie.

(A MÜK elnöke előadásának szerkesztett változata az Ügyvédek Lapja 2016/5. számában olvasható teljes terjedelmében.)