Az NSO Pegasus nevű kémprogramja számára célpontként kiválasztott telefonszámokról – mintegy 50 ezer szám a világ számos országából – a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet jutott hozzá kiszivárgott információkhoz.

Ezeket 16 másik szerkesztőséggel, köztük Magyarországról a Direkt36 magyarországi oknyomozó hírportállal is megosztották.

A nemzetközi újságírócsapat korábban azt is kiderítette, hogy a kémszoftvert működtető rendszerbe célpontként bevitt több mint háromszáz magyar telefonszám közül több újságíróhoz, médiavállalkozóhoz, illetve ügyvédhez tartozik.

Az, hogy az adatbázisban feltűnik egy telefonszám - írja egyebek mellett a Direkt36 -, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasus nevű kémszoftvert és a telefonjukat fel is törték, de számos esetben a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította, hogy a kémprogram ismeretlen használói valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe.

Hivatalos magyar reakciók

Hivatalos magyar állásfoglalás szerint „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, és hozzátették, hogy Magyarország „jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.

Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette egy sajtónyilatkozatában, hogy az általa felügyelt titkosszolgálat nem használja a szóban forgó szoftvert és semmiféle megállapodást nem kötött erre vonatkozóan annak gyártójával, az izraeli NSO-val. A tárcavezető elmondta, megkérte az IH főigazgatóját, tekintse át az ügyet, hogy megtörténtek-e az esetek, és ha igen, kinek az utasítására, érdekében, vagy, ha nem, akkor milyen titkosszolgálatok együttműködésében került sor erre az akcióra. Arra a kérdésre, miszerint más kormányzati szerv végezhetett-e adatgyűjtést, a miniszter azt mondta, erről nincs tudomásuk.

Dr. Varga Judit igazságügyi miniszternek tette fel a kérdést a Le Monde újságírója nemrég egy interjú során, írja a 444.hu:

Ha valaki azt kérné, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy egy ellenfelet, elfogadná ezt a kérést?

Az igazságügyi miniszter szerint provokáció volt a kérdés.

A Pegazus üggyel és a miniszter interjújűval a hvg.hu szerint a Washington Post is foglalkozott.

Mi is a Pegazus?

A nevezett kiber-fegyver a Pegasus nevű szoftver, androidos telefonok és iPhone-ok ellen is hatékony - írja a Szabad Európa. Lényegében mindent meg lehet vele tudni, ami az adott okostelefon képernyőjén megjelenik, így az olyan titkosított csatornákról is, mint például a Signal. Távolról be lehet kapcsolni a telefon kameráját vagy mikrofonját, majd a tartalmat rögzíthetik a lehallgatók. A lehallgatók tudják azt is, hogy hol van a telefon, és mikor használja a tulajdonosa. Új szoftvereket is telepíteni lehet az eszközre. A fenti körülményekből adódóan a hétköznapi felhasználók szinte semmilyen módon nem tudnak védekezni ellene. A használata viszont drága, korább információk szerint egy célpont is több tízmillió forintjukba kerülhet a megfigyelőknek.

"Kedvelt" kém-program...

Az újságíró-hálózat és az Amnesty International négy kontinensen több mint 50 országban azonosított több mint ezer Pegasus-célpontot. Legalább 65 vállalati vezető, 85 emberi jogvédő, 189 újságíró, több száz politikus és kormányzati tisztviselő szerepel közöttük. Utóbbiak között számos kormányfő is szerepel - a Szabad Európa ismeretei szerint.

Az újságírók közül – a teljesség igénye nélkül – a CNN, az AP, a Voice of America, a New York Times, a Wall Street Journal, a Financial Times, a Bloomberg, a Le Monde vagy az Al Jazeera munkatársai is a célpontok közt voltak. Az adatbázis 2016-tól tartalmazott adatokat, írta a Washington Post.

Az NSO cáfol

Tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel a Forbidden Stories által vezetett nemzetközi tényfeltáró projekt oknyomozása, amely szerint újságírókat, jogvédőket, tudósokat, politikusokat, ügyvédeket, üzletembereket és más civileket is lehallgattak a Pegasus kémprogrammal – írta közleményében az NSO, a szoftver gyártója, s amit a hvg.hu is idéz.

A vállalat határozottan tagadja az ügyben felmerült vádakat, és azt írják, hogy „komoly kétségek” merülnek fel a források megbízhatóságával kapcsolatban, szerintük az információknak nincs ténybeli alapja és messze vannak a valóságtól.

Az NSO rágalmazási pert fontolgat a botrányt kirobbantó újságírói csapat ellen.

x x x x x x

A Direkt36