A Magyar Jogász Egylet Zalakaroson megtartott 43. Vándorgyűlésén, november 11-én dr. Navracsics Tibor volt igazságügyi miniszter, jelenleg még EU-biztos egyebek mellett azon véleményének adott hangot, hogy a tagállami-nemzetállami szuverenitás nagy kérdéskörének árnyékában a magyar politikai életben és a közéletben is nehezen értenek meg olyan alapvető dolgokat is, mint pl. az EU strukturális szerkezetét. Rengeteg a tévképzet az egyes tagállamokból érkező parlamenti képviselők de leginkább az egyes tagállamok által delegált EU-biztosok szerepét illetően. A tagállami elvárások szerint – különösen érvényes ez Magyarország esetében – kimondva-kimondatlanul is azt tartanák természetesnek, hogy az adott személy az őt delegáló tagállam érdekeit képviselje. Miközben: ezeknek a politikusoknak, különösen az EU-biztosoknak - s erre külön esküt is kell tenniük szolgálatuk megkezdésekor – csak és kizárólag az EU szempontjait, érdekeit szabad és kell szem előtt tartaniuk, képviselniük.

A továbbiakban szólt a tagállami szuverenitás iránti – manapság egyre hangosabban megszólaltatott többnyire közép- és kelet-európai tagállamok részéről felvetett igény megjelenésének hátteréről, az EU kialakulásának tulajdonképpen a II. világháborút követően kezdődő fejlődéstörténetéről, az unió és föderáció gondolat kialakulásáról, a jövőbeni irányultságokról, elképzelésekről, továbbá olyan alapkérdésekről, mint hogy van-e az Európai Uniónak alkotmánya (a Lisszaboni szerződést szokták annak tekinteni), s hogy ha van, vajon ez „felülírhatja-e” a tagállami alkotmányokban megfogalmazott nemzeti kereteket.

A tagállami szuverenitás összetett kérdéskörét elemezve dr. Navracsics Tibor egyebek mellett arról is szólt, hogy tapasztalatai szerint a magyarországi: egy erősen koncentrált politikai rendszer. Ehhez szokva, az EU-ról is ez az átlagos elképzelés. Politikusaink érvelése is azt sugallja, Brüsszel a központ, EU-bürokraták machinálnak egy szűk körben.

A valóság más – mondta nyomatékkal.

Az EU struktúrájában az osztott szuverenitás a gyakorlat, ami nem ismeretlen a magyar történelemben sem

Továbbá egymásra utaltság van az EU központi intézményei és a tagállamok között. Leglátványosabban szakpolitikai területeken egyre több helyen zajlik a közös felelősséggyakorlás rendszere az EU és a tagállamok között.

A nemzetállami-tagállami szuverenitás terminológiában rejlő különbségre vonatkozó hallgatói kérdésre válaszolva dr. Navracsics Tibor egyebek mellett elmondta: az ehhez a témakörhöz is kapcsolható hazai politikai véleményalkotásban többször felbukkanó De Gaulle-i nemzetállami elképzelés álláspontja szerinte veszélyekkel teli tévút.

Arról is szólt, hogy meglátása szerint a kisebb kelet-európai tagállamoknak kevésbé jelent problémát a tagállami szuverenitás kérdésköre, történelmi tapasztalataik inkább arra ösztönzik őket, hogy minél inkább az EU struktúrájába betagolódva biztosítsák politikai-gazdasági létüket, minél távolabb tartva magukat akár belső, EU tagállamokban kialakuló, szuverenitást féltő csoportosulásoktól, vagy éppen EU-n kívüli harmadik állam befolyásától.