A
Magyar Jogász Egylet Zalakaroson megtartott 43. Vándorgyűlésén,
november 11-én dr. Navracsics Tibor volt igazságügyi miniszter,
jelenleg még EU-biztos egyebek mellett azon véleményének adott
hangot, hogy a tagállami-nemzetállami szuverenitás nagy
kérdéskörének árnyékában a magyar politikai életben és a
közéletben is nehezen értenek meg olyan alapvető dolgokat is,
mint pl. az EU strukturális szerkezetét. Rengeteg a
tévképzet az egyes tagállamokból érkező parlamenti képviselők
de leginkább az egyes tagállamok által delegált EU-biztosok
szerepét illetően. A tagállami elvárások szerint – különösen
érvényes ez Magyarország esetében – kimondva-kimondatlanul is
azt tartanák természetesnek, hogy az adott személy az őt delegáló
tagállam érdekeit képviselje. Miközben: ezeknek a politikusoknak,
különösen az EU-biztosoknak - s erre külön esküt is kell tenniük
szolgálatuk megkezdésekor – csak és kizárólag az EU
szempontjait, érdekeit szabad és kell szem előtt tartaniuk, képviselniük.
A továbbiakban szólt a tagállami szuverenitás iránti – manapság egyre hangosabban megszólaltatott többnyire közép- és kelet-európai tagállamok részéről felvetett igény megjelenésének hátteréről, az EU kialakulásának tulajdonképpen a II. világháborút követően kezdődő fejlődéstörténetéről, az unió és föderáció gondolat kialakulásáról, a jövőbeni irányultságokról, elképzelésekről, továbbá olyan alapkérdésekről, mint hogy van-e az Európai Uniónak alkotmánya (a Lisszaboni szerződést szokták annak tekinteni), s hogy ha van, vajon ez „felülírhatja-e” a tagállami alkotmányokban megfogalmazott nemzeti kereteket.
A tagállami szuverenitás összetett kérdéskörét elemezve dr. Navracsics Tibor egyebek mellett arról is szólt, hogy tapasztalatai szerint a magyarországi: egy erősen koncentrált politikai rendszer. Ehhez szokva, az EU-ról is ez az átlagos elképzelés. Politikusaink érvelése is azt sugallja, Brüsszel a központ, EU-bürokraták machinálnak egy szűk körben.
A valóság más – mondta nyomatékkal.
Az EU struktúrájában az osztott szuverenitás a gyakorlat, ami nem ismeretlen a magyar történelemben sem
Továbbá egymásra utaltság van az EU központi intézményei és a tagállamok között. Leglátványosabban szakpolitikai területeken egyre több helyen zajlik a közös felelősséggyakorlás rendszere az EU és a tagállamok között.
A nemzetállami-tagállami szuverenitás terminológiában rejlő különbségre vonatkozó hallgatói kérdésre válaszolva dr. Navracsics Tibor egyebek mellett elmondta: az ehhez a témakörhöz is kapcsolható hazai politikai véleményalkotásban többször felbukkanó De Gaulle-i nemzetállami elképzelés álláspontja szerinte veszélyekkel teli tévút.
Arról
is szólt, hogy meglátása szerint a kisebb kelet-európai
tagállamoknak kevésbé jelent problémát a tagállami szuverenitás
kérdésköre, történelmi tapasztalataik inkább arra ösztönzik
őket, hogy minél inkább az EU struktúrájába betagolódva
biztosítsák politikai-gazdasági létüket, minél távolabb tartva
magukat akár belső, EU tagállamokban kialakuló, szuverenitást
féltő csoportosulásoktól, vagy éppen EU-n kívüli harmadik állam
befolyásától.