Mit ígér a jogrend?

Az elnök arra utalt, hogy "a jogrend ugyanis olyan szó, ami mintha külső képe lenne valaminek, ami mögött nem látjuk a valódi tartalmat, és mintha egy létező valóságos állandó dologra utalna" . De a jogrend nem ilyen - hangsúlyozta. "A jogrend az ígérete annak, hogy egyszer majd lesz egy jó rend és szertartásai annak, ahogy mi eljuthatunk valamihez, amit a jogrend skáláján helyesebbnek és jobbnak tartunk - mondta szakmai vallomás-szerű előadásában a Kúria elnöke. S a kikerülhetetlen kérdésre, hogy tudniillik mit ígér a jogrend, a többezer éves biblikus bölcsesség egyik - egyébként az adott szövegkörnyezetben súlyos teológiai kontextussal rendelkező, ám szekuláris értelemben is megfontolandó - passzusát idézte az Újszövetségből: „a törvény szent, a parancsolat szent, igaz és jó" (Rómabeliekhez írott levél 7:12).

A Kúria elnöke értelmezése szerint ez "tartalmat ad az ígéretnek". Kaposvári előadásában mindezt egyrészt társadalmi szinten, másrészt a bíró személyét illetően értelmezte. Végül a "szertartásokat" illetően pedig "újfajta szertartásokról" szólt, amelyek a Kúria, mint intézmény működését jellemezik. Ez a két újfajta szertartás az elnök értelmezésében: a joggyakorlat elemzés és a felülvizsgálatok szűrőrendszere, ami jövő január 1-jétől lesz a hatályos jog része.

A társadalom viszonya a "törvényhez és a parancsolathoz"

A három fejezetből álló előadás első részében dr. Darák Péter azt elemzi, hogy miként viszonyul "a törvényhez és a parancsolathoz" a társadalom? Egy tudományos kutatás eredményeira hivatkozva feltételezhetőnek tartja, hogy az állam és az állampolgár viszonyát Magyarországon az idegenkedés, olykor az ellenségesség jellemzi, és hogy ez a jelenség a magyar történelemben gyökerezik: a török, Habsburg és szovjet uralom idején az állami intézmények egyet jelentettek az elnyomással, ebből következően a hatalom kijátszása, a jogszabály megkerülése hagyománnyá és hazafias erénnyé vált. Dr. Darák Péter egyetért a kutatói következtetéssel: a magyar közgondolkodásra összességében a józan mértéktartás a jellemző. Persze ha a társadalom részéről "gyanakvó hozzáállással szembesülnek a bírák, akkor erre megszületik az adekvát válasz"- teszi hozzá a Kúria elnöke. Méghozzá az ún. "legalista elmélet" jegyében, amely szerint az ideális bírói döntés következtetés útján születik meg, ahol a jogi norma jelenti a legmagasabb szintű előfeltevést, a tényállási elemek pedig az alacsonyabb szintű premisszák, maga a következtetés – amely e kettőből levonható – pedig maga a döntés, és a személyes, egyénenként változó tényezőknek semmilyen szerepe nincs.

Ez az elmélet azonban nem írja le a jogalkalmazást, nem írja le a joggyakorlatot. A Kúria elnöke a továbbiakban ezen ellentmondás gazdaságelméleti, szociológia elméleti és stratégiaelméleti leágazásaival foglalkozik. Az ellentmondásos helyzet felodását a Kúria elnöke egy amerikai főbíró tételében látja (amely egyben a legalista elmélet cáfolata is ): „Törekedhetünk arra, hogy olyan objektíven szemléljük a dolgokat, amennyire akarjuk, mindazonáltal nem nézhetjük őket más szemmel, csak a sajátunkkal."

Mozgósító erejűvé tenni a "szertartásokat"

Előadása második részében azt mutatta be dr. Darák Péter, hogy a hagyományosan ismert „szertartások” – a bírói eljárások vagy a közigazgatási hatósági eljárások – mellett milyen új elemek alkalmasak arra, hogy dinamizálják ezeket a jó jogrendhez vagy igazsághoz elvezető szertartásokat.

Ennek a Kúria működésében két példáját bontotta ki előadásában: az egyik a joggyakorlat elemzés, a másik pedig a szűrőrendszer a felülvizsgálati eljárásban .

A joggyakorlat-elemzésnek azért van különösen nagy jelentősége egy statikus, a peres felek által hozott jogvitákat elbíráló intézmény számára, mert lehetőséget ad arra, hogy a jogi problémákat a maguk fejlődésében, dinamikájában elemezzék. S tegyék ezt oly módon, hogy bevonnak más hivatásrendeket is (alkotmánybírósági főtanácsadókat, ügyvédeket, ügyészeket, rendőrtiszteket). E forma viszonylag laza tudományos jellege miatt mindezt oly módon tehetik meg, hogy senki nem vonja vagy vonhatja kétségbe a bíróságok elfogulatlanságát és pártatlanságát. A Kúria elnöke e ponton részletesen felidézte az eddigi, fontosnak tartott jogelemzéseket, amelyeknek a főtémái ezek voltak: a választás és népszavazási eljárások, a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlat, a rokontartás új szabályai, a munkáltatói kártérítési felelőssége, a közérdekű adatok nyilvánossága.

Dr. Darák Péter azt is hangsúlyozta: "talán az a kép alakulhat ki a tervezett joggyakorlat-elemzések felvillantásából, hogy a bírák jogászprofesszori babérokra törnek..." Azonban hozzá tette: szemléletüket nem kívánják felcserélni a professzori szemlélettel. "Annál is inkább, mert a bírónak mindig egy adott jogvitát kell a lehető legésszerűbb ítélettel elbírálnia és nem az a teljesítményének a mércéje, hogy mennyire eredeti, új gondolatot fogalmaz meg az ítélet indokolásában" - tette hozzá.

A kúria újfajta elérhetősége 2018-tól

Előadása harmadik részében arról, szólt a Kúria elnöke, hogy 2018. január elsejétől alapvetően változik meg a Kúria elérhetősége a jogkereső közönség és az ügyvédi kar számára. Közigazgatási perekben teljes mértékben, polgári perekben részben egyfajta szűrőrendszert építenek be: bizonyos jogegységi és joghelyességi szempontok meghatározzák azt, hogy a felülvizsgálati kérelmet befogadja-e a Kúria vagy sem. Ilyen szempontból némileg hasonlít a jövendő eljárás az alkotmánybíróság befogadási eljárására, amely dr. Darák Péter szerint "a több év alatt kialakult, cizellált módszertanával példaként is szolgálhat a Kúria számára". Nagyon fontos azonban - tette hozzá -, hogy a törvény viszonylag általános szempontjait, hogyan tudják majd konkretizálni a bírói gyakorlat során, mert a szűrőrendszer alkalmazása - miként arról a továbbiakban részletesen is szólt - súlyos veszélyekkel is járhat.

Az igazságszolgáltatás nem tetszeleghet álarcban az igazság keresése helyett

Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke ezzel a súlyos megállapítással zárta előadását: "Amikor arról beszéltem, hogy a jogrend részben ígérete egy helyesebb, jobb, elfogadhatóbb jogrendnek, és a bírói szervezet keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel a már ismert 'szertartásokat' kibővítve szélesebb utat nyithat az igazság és a jobb jogrend irányába, akkor arra is burkoltan figyelmeztettem magunkat, hogy nem elegendő, ha az igazságszolgáltatás az igazság külső álarcában tetszeleg, és alkotmányos súlyát használja fel érvül és indokul az igazság keresése helyett. A bemutatott új módszerek és törekvések alkalmasak arra, hogy láttassák a bírákkal, mit követel tőlük a szent, igaz és jó parancsolat."

A sok újszerű megközelítést tartalmazó előadás teljes szövege ide kattintva olvasható.