A jogegység biztosításának európai modelljei címmel megtartott előadásában dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke egyebek mellett arról szólt, hogy „miközben európai modellekről beszélgetünk, aközben arra is kíváncsiak vagyunk, vajon a modellhálóhoz a Magyarország által választott megoldás hogyan illeszkedik”.
Úgy vélte, nem érdemtelen a kérdés, mert komoly szakirodalmi vita folyt erről, vajon „szokatlan, meglepő, saját hagyományaival teljes mértékben szakító, önkényes megoldást vezetett be az Országgyűlés 2019-20-ban, vagy pedig van ennek valami hagyománya nálunk is”.
Rámutatott, a mostani, korlátozott precedens rendszernek voltak
előzményei Magyarországon.
A jog kötelező, be kell tartani -
szögezte le. Amikor a XIX.
században kialakultak a jogállamok - folytatta -, ezzel nem volt
probléma, elméleti kételyek nélkül zárták le a vitákat.
Időközben azonban a világnézet változott, „minden szó
bizonytalanná, a bennünket körülvevő világ instabillá vált”,
ma már az sem mindegy, a jogszabály melyik értelmét veszik alapul
döntéskor - fogalmazott.
Dr. Varga Zs. András hangsúlyozta, hogy a jogegységnek többféle megközelítése van, hiszen lehet természetes, amikor ragaszkodnak korábbi jogértelmezésekhez, de lehet kontinentális döntvényeken nyugvó elvi döntések vagy - angolszász mintára - precedens alapján kialakuló jogegység is.
Magyarországon korlátozott precedensrendszer van, ahol 1998 és 2020 között kötelező jogegységi határozatokat hozott a Kúria, ott tavaly óta jogegységi határozatok és precedensek formájában biztosítja a jogegységet.
Azért korlátozott a precedensrendszer, mert minden bíróság köteles figyelemmel lenni a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett határozataira, de a többi bíróságé csak a felekre vonatkozik – jelezte.
