Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős európai biztos a következőképpen nyilatkozott: „Az Európai Ügyészség működésének megkezdése új szakaszt nyit az európai integráció történetében. Az új uniós szerv fő küldetése, hogy polgáraink közös érdekeit szem előtt tartva megvédje az uniós forrásokat a bűnözőktől. Az Európai Ügyészség szoros figyelemmel fogja kísérni a NextGenerationEU végrehajtását, és ügyelni fog arra, hogy a forrásokat teljes mértékben gazdaságaink válságból való kilábalásához használják fel.”
Mi az Európai Ügyészség feladata?
Az Európai Ügyészség feladata az uniós költségvetés terhére elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatása. Az első szupranacionális ügyészségként létrehozott szerv az EU pénzügyi érdekeit sértő csalások és egyéb bűncselekmények alábbi típusai esetében folytat le vizsgálatot, illetve vádhatósági eljárást:
- kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos csalás;
- héával kapcsolatos csalás (ha két vagy több tagállamot érint, és összege legalább 10 millió EUR);
- az uniós költségvetés megkárosításából származó pénzeszközök kifehérítése;
- aktív és passzív hivatali vesztegetés vagy hűtlen kezelés, amely sérti az EU pénzügyi érdekeit;
- bűnszervezetben való részvétel, ha a szervezet tevékenysége az uniós költségvetés elleni bűncselekményekre irányul.
Az új uniós szerv bármely más olyan jogellenes tevékenységet is kivizsgálhat és vádhatósági eljárás alá vonhat, amely „elválaszthatatlanul összekapcsolódik” az uniós költségvetés elleni bűncselekményekkel.
Az Európai Ügyészség a nyomozásait és a vádhatósági eljárásait a Bizottságtól, más uniós intézményektől és szervektől, valamint a tagállamoktól teljes mértékben függetlenül folytatja. Az Ügyészség más uniós szervekkel és ügynökséggel együttműködve, azok munkáját kiegészítve fog tevékenykedni. Partnerei közé tartozik az OLAF, az Eurojust és az Europol csakúgy, mint azon tagállamok illetékes hatóságai, amelyek nem vesznek részt a szupranacionális ügyészség munkájában. Az Európai Ügyészség várhatóan évente mintegy 3 000 ügyet fog kivizsgálni.
Magyarország miért nem tagja az Európai Ügyészséghez csatlakozott többségnek?
Az Európai Ügyészség körüli fejleményekkel korábban több közleményünkben foglalkoztunk. Azzal a kérdéssel is, hogy vajon miért nem csatlakozik a magyar kormány az Európai Ügyészséghez. E közlemények közül a fontosabbak:
- Napokon belül elindulhat az Európai Ügyészség
- Munkamegállapodást kötött az Európai Ügyészség és Magyarország Legfőbb Ügyészsége
- Az EU trójai falova az Európai ügyészség - Dr. Polt Péter legfőbb ügyész értékelése
- A nemzeti szuverenitásnak prioritása van - Dr. Polt Péter az Európai Ügyészséghez csatlakozás akadályairól
- Továbbra sem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez
Magyarország politikai illetékesei összességében tehát a "szuverenitás védelmére" hivatkozva (lásd fenti közleményeinket) jelezték, nem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez. Dr. Polt Péter legfőbb ügyész áprilisban ígéretet tett a szoros együttműködésre a meglévő keretek között. Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter legutóbbi brüsszeli látogatásán az EU igazságügyi biztosa, Didier Reynders sürgette azt, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.
Háttérinformációk
A 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 rendelettel létrehozott és az uniós költségvetésből finanszírozott Európai Ügyészség az első szupranacionális ügyészség, feladata nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatása. Jelen állás szerint 22 uniós tagállam vesz részt a megerősített együttműködésben. Az Európai Ügyészség vezetője Laura Codruța Kövesi európai főügyész. Az Európai Ügyészség luxembourgi központi hivatala minden részt vevő tagállam egy-egy európai ügyészéből és egyéb munkatársakból áll. Emellett a tagállamokban tevékenykedő delegált európai ügyészek is a független Európai Ügyészség szerves részét képezik.
További tudnivalók
- Kiegészítő anyagok a Bizottság honlapján: Európai Ügyészség
- Az Európai Ügyészség honlapjára mutató közvetlen link
Brüsszel több hatalmat akar magának a tagállamok kárára - vélekedett dr. Varga Judit IM-miniszter a Facebookon
Az Országgyűlés előzetes állásfoglalását követve a kormány úgy döntött, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában és a megerősített együttműködésben sem − írta Varga Judit a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében. Az igazságügyi miniszter szerint ez szuverenitási kérdés, mert Brüsszel az Európai Ügyészség felállításával még több hatalmat akar magának a tagállamok kárára. S mi több: az Európai Ügyészséget létrehozó dokumentum nem felel meg olyan alapvető, elvi szintű és szakmai elvárásoknak, mint a nemzeti önrendelkezés és az alkotmányos berendezkedés teljes tiszteletben tartása.
Semmilyen értelmezhető érv nem szól mellette - mondta dr. Gulyás Gergely
A Fidesz–KDNP kabinet hajthatatlan a kérdésben, legutóbb dr. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón úgy fogalmazott, hogy semmilyen értelmezhető érv nem szól az Európai Ügyészséghez való csatlakozás mellett.
Eloszlatható alkotmányossági aggályok
Az inkább politikai jellegű szuverenitásérv mellett a kormány jogi részről az Alaptörvényt is fel szokta hozni a kommunikációjában - hívja fel a figyelmet az index.hu. A Transparency International (TI) tanulmányában azt írják, hogy az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdése szerint az ügyészség – az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló – az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. A TI azt a következtetést vonja le, hogy az alkotmányossági aggályok, ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez, önálló alaptörvényi rendelkezéssel eloszlathatók.
Választási kampányígéretek: azonnali csatlakozás
A friss, napi információk szerint a magyarországi ellenzéki pártok választási összefogásának egyik programpontja: a 2022-es országgyűlési választások megnyerése esetén azzonnali csatlakozás az Európai Ügyészséghez.
