A testület egyhangú döntésével elutasította a Magyar
Szocialista Párt (MSZP) panaszát a 2018 végi köztévés tudósítás
ügyében. A közszolgálati televízió akkor nem volt hajlandó
ismertetni az ellenzéki párt álláspontját a frissen elfogadott
új túlóraszabályozásról („rabszolgatörvény”), a
stúdióépületben megjelent képviselőket pedig „birtokvédelem”
címén a kerületi jegyzővel tiltatta ki – írta a hvg.hu.
(Később egy bíróság jogerősen megállapította, hogy a
politikusok jogszerűen tartózkodtak ott.)
Mivel az érintett M1 a történtekről egyoldalúan számolt be
(„Ellenzéki képviselők fenyegetik a közmédiát” címmel
beszélgetett a műsorvezető az MTVA perbeli képviseletét ellátó
két ügyvéddel a birtokvédelmi ügyben hozott döntésről, az
érintett képviselőket nem hívták meg, az MSZP közleményét nem
ismertették), a párt a médiahatósághoz fordult, majd annak
elutasító válasza után bírósághoz.
Több menet után végül a Kúria nem látta az esetben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértését, az ítélet szerint a két álláspont ismertetésének mélysége, részletessége, időtartama nem volt ugyan azonos, és lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott a birtokvédelmi ügyben megjelent alperesi (MTVA) nézőpont, de ez már a szerkesztői szabadság kérdéskörébe tartozott, és a kiegyensúlyozottság sérelmének mércéjét nem érte el. Így került a panasz az Ab-hoz.
Az Ab szerint „a közösségeket érintő ügyekről szóló
tájékoztatásnak minden esetben meg kell jelenítenie a szembenálló
nézeteket”, de „a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye
nem jelenthet másodpercre meghatározott egyenlőséget a különböző
vélemények bemutatásakor. … A kiegyensúlyozott tájékoztatás
jegyében nem a nézeteket képviselőknek kell megjelenniük a
műsorban, hanem az egyes nézeteknek. A szerkesztői szabadság
jegyében eldönthető, hogy kik szerepelnek a műsorban, és akár
arra is sor kerülhet, hogy az ellentétes nézeteket a riporter vagy
a műsorvezető ismerteti”.
A panaszt elutasító Ab-határozat indoklása szerint azért nem Alaptörvény-sértő a Kúria ítélete, mert „a kérdéses műsorban ugyan valóban nem ismertették részletesen az ellentétes álláspontot, ugyanakkor a műsorban szereplő riportalanyok érveléséből, az általuk tett utalásokból … kiderült, hogy mely lényeges ponton tér el a két álláspont egymástól. … A fentiek mellett továbbá azt is értékelni kellett, hogy a szerkesztői szabadságnak nem lehet parttalan korlátja a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye”.