Tévhit, hogy az utóbbi néhány évben az uniós költségvetés kárára elkövetett bűncselekmények miatt vetődött fel az Európai Ügyészség felállításának igénye - mondta elemzésében dr. Polt Péter legfőbb ügyész (lképünkön). Ez a gondolat sokkal régebbi és az európai integráció felől megközelített kérdés volt. Ezt erősíti az Eurojust évenként kiadott statisztikái is, amelyekből kitűnik, hogy az ügyforgalom 2-4%-át teszik ki jelenleg azok az ügyek, amelyek a későbbiek során az Európai Ügyészség hatáskörébe fognak tartozniMegjegyezte: azt nem lehet vitatni, hogy ezen cselekmények jelentős kárt okoznak az EU büdzséjének és azt sem, hogy vannak olyan ügyek, amelyek a statisztikákban nem szerepelnek, mégis ezek a statisztikai adatok hozzátartoznak a reális kép megalkotásához.

Számos nemzetközi és hazai, belpolitikai kritika érte és éri a magyar kormányt a csatlakozás elmaradása miatt, ugyanakkor dr. Polt Péter úgy vélekedett, nyomós érvek állnak a döntés mögött. Mint azt egyebek mellett elmondta, az első probléma az Alapszerződés 86. cikke kapcsán vetődött fel, ugyanis az kimondja, hogy az Európai Ügyészséget az Eurojustból kell felállítani. Ehhez képest, a jövőben bizonyos szűkített hatáskörrel, de megmarad az Eurojust, és mellette fog működni az Európai Ügyészség, ami dr. Polt Péter szerint átfedéseket, hatásköri problémákat eredményezhet.

A másik probléma, hogy nagy valószínűséggel az Eurojust jelentős részét átcsoportosítják az Európai Ügyészség felállításához, és így meggyengül a hágai székhelyű ügynökség működése, amelyet személy szerint rendkívül sikeresnek és eredményesnek tart.

A legfőbb ügyész arról is beszélt, hogy a jelenlegi szabályozás szerint az Európai Ügyészség megosztott hatáskörben fog dolgozni a nemzeti hatóságokkal, ami szintén további problémákhoz vezethet.

Kitért továbbá az Európai Ügyészség szervezeti felépítésére, hangsúlyozva azt, hogy a viták során a kollégiumi modell győzedelmeskedett. Ez egyrészt a tagállami szuverenitásnak jobban megfelel, másrészt rontja a hatékonysági elvet. Már önmagában a felépítés és a megosztott hatáskörök is igen problémásnak tűnnek – nyomatékosította.

Érintette a szuverenitás kérdését is. Úgy fogalmazott: a legfőbb probléma, hogy létezik egy olyan alkotmányos minimum, amit nem írhat felül egyetlen nemzetközi szerződés sem. A magyar helyzetet tekintve azt kell látni, hogy irányadó az Alaptörvény 29. paragrafusa, amely az ügyészséget szabályozza. Az Alkotmánybíróság kimondta: az Alaptörvény rendelkezéseiből az következik, hogy az ügyész közvádlói monopóliumának éppúgy töretlennek kell lennie, mint az ítélkezésben a bírói függetlenségnek és pártatlanságnak. Továbbá, hogy az ügyészség eljárása során kizárólag az Alaptörvény és más jogszabályoknak van alárendelve, nincs másik olyan szerv, ami felügyeleti-, ellenőrzés-, irányítás-, utasítási jogot gyakorolhatna felette. Rámutatott: első olvasatra is kitűnik, hogy az Európai Ügyészség ezeknek az elveknek nem felel meg. Tehát az Alaptörvény teljes átszabására lenne szükség, ami nem egyszerű alaptörvény-módosítást jelentene, hanem koncepcióváltást.

Végül szólt a magyar ügyészség kapcsolatrendszeréről, megfogalmazva, hogy rendkívül szoros az együttműködésük az Európai Csalás Ellni Hivatallal (OLAF) és az Eurojusttal.

* * *

A Magyar Jogász Egylet rendezvényét Polt Péter azzal a gondolattal zárta, hogy a Jogászgyűlés tükröt tartott a jogász társadalom elé, és alkalmas lehet arra, hogy egyfajta segítséget adjon a jogalkalmazóknak.