Dr. Varga Judit szerint ez szuverenitási kérdés, mert - mit fogalmazott -

Brüsszel az Európai Ügyészség felállításával még több hatalmat akar magának a tagállamok kárára.

Mint ismeretes, a luxembourgi székhelyű Európai Ügyészség Laura Kodrita Kövesi elnöklete mellett június 1-jén kezdte meg működését.

A magyar igazságügyi miniszter szerint

az Európai Ügyészséget létrehozó dokumentum nem felel meg olyan alapvető, elvi szintű és szakmai elvárásoknak, mint a nemzeti önrendelkezés és az alkotmányos berendezkedés teljes tiszteletben tartása.

Ismertette: Lengyelország, Dánia, Svédország és Írország (tegyük hozzá: igen különböző okok miatt - a Szerk.) sem csatlakozott az ügyészséghez, a négy ország jelezte távolmaradását a szervezettől.

Dr. Varga Judit értelmezésében

az Európai Ügyészséggel kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel, a megoldatlan probléma és rengeteg a hiányosság, az összképet nézve pedig "az egész szervezet működési mechanizmusa kaotikus és bizonytalan".

A magyar kormány egyelőre megfigyelőként, érdeklődve követi, hová vezet az Európai Ügyészség működése - írta a miniszter, aki úgy fogalmazott:

"nagy fájdalom lenne az integrációnak, ha csak egy újabb, tagállamokat vegzáló, nemzetek feletti zsarolóeszköz jönne létre."

Dr. Varga Judit szerint bár Magyarország nem csatlakozik a szervezethez, az Európai Ügyészség és a magyar Legfőbb Ügyészség közötti munkamegállapodást már elfogadták, ezzel megelőzve a többi kimaradó tagállamot. Következtetésként azt állapította meg, hogy

"Elmondható tehát, hogy Magyarország, mint mindig, most is partner, de továbbra is két lábbal a földön állunk és a józan észt követjük döntéseink során" .

A miniszter azon kételyének adott hangot, amely szerint

a korrupcióval szembeni fellépés rendkívül fontos mind európai, mind nemzeti szinten, azonban nem biztos, hogy a megoldás újabb és újabb intézmények létrehozatalában van.

Véleménye szerint léteznek más keretek, amelyeken belül megfelelően fel lehet lépni a korrupció ellen. Ennek fő eszközei a többi között az Eurojust vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF).

x x x x x x x x x x

HÁTTÉR

Magyarország miért nem tagja az Európai Ügyészséghez csatlakozott többségnek?

Az Európai Ügyészség körüli fejleményekkel korábban több közleményünkben foglalkoztunk. Azzal a kérdéssel is, hogy vajon miért nem csatlakozik a magyar kormány az Európai Ügyészséghez. E közlemények közül a fontosabbak:

Magyarország politikai illetékesei összességében tehát a "szuverenitás védelmére" hivatkozva (lásd fenti közleményeinket) jelezték, nem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez. Dr. Polt Péter legfőbb ügyész áprilisban ígéretet tett a szoros együttműködésre a meglévő keretek között. Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter legutóbbi brüsszeli látogatásán az EU igazságügyi biztosa, Didier Reynders sürgette azt, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

Háttérinformációk

A 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 rendelettel létrehozott és az uniós költségvetésből finanszírozott Európai Ügyészség az első szupranacionális ügyészség, feladata nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatása. Jelen állás szerint 22 uniós tagállam vesz részt a megerősített együttműködésben. Az Európai Ügyészség vezetője Laura Codruța Kövesi európai főügyész. Az Európai Ügyészség luxembourgi központi hivatala minden részt vevő tagállam egy-egy európai ügyészéből és egyéb munkatársakból áll. Emellett a tagállamokban tevékenykedő delegált európai ügyészek is a független Európai Ügyészség szerves részét képezik.

További tudnivalók