EU-ba vetett bizalom letéteményese lesz
Mint mondta – számolt be az MTI -, az EPPO létrejötte több évtizedes politikai tárgyalás eredménye, a testület sikere letéteményese lesz az uniós állampolgárok EU-ba vetett bizalmának.
Hangsúlyozta: az ügyészség elsőleges célja hogy
nyomozzon és vádat emeljen az uniós költségvetés ellen
elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő
bűncselekményekkel vagy a határokon átnyúló áfacsalásokkal
kapcsolatban. Kövesi szerint az ilyen jellegű bűntettek a
leggyakoribbak az unióban, és "sajnálatos módon" sok
esetben nem jelentik, alábecsülik, sőt tolerálják ezeket.
Kiemelte, hogy a bűncselekményeket elkövetők akár erőszakhoz is
folyamodnak, hogy elkerüljék a büntetést.
Renkívül fontos intézmény Európa történetében
Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós
biztos beszédében kiemelte, hogy az EPPO létrejötte példátlan
és rendkívüli Európa történetében, mivel az első nemzetek
fölötti szervezet, amely az uniós adófizetők pénzét védi meg
a visszaélésektől. Állítása szerint 2019-ben több mint
százezer, az uniós költségvetéssel kapcsolatos szabálytalanság
történt a tagállamokban, és ezek mintegy 460 millió eurót
vontak magukkal. Jourová hangsúlyozta: "az unió
költségvetésével és a helyreállítási alappal együtt most 750
milliárd euró forog kockán, így meg kell akadályozni, hogy ebből
egy cent is kárba vesszen, különösen egy ilyen válság sújtotta
helyzetben". Jourová arra is kitért, hogy az Európai
Bizottság keményen dolgozik azért, hogy az uniós források
védelme érdekében elfogadott jogállamisági mechanizmust minél
előbb alkalmazzák.
"Vélhetően az év második felében elindítjuk a folyamatot,
miután megállapítottuk, melyik uniós tagállam vethető alá az
eljárásnak. Ez az uniós források befagyasztásához is vezethet
egyes tagországokban" - jelentette ki.
Közvetlen kapcsolatban a jogállamisággal
Újságírói kérdésre válaszolva a biztos kijelentette: közvetett
kapcsolatot lát a jogállamisági mechanizmus és aközött, hogy
Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai
Ügyészséghez. "Mint tudjuk, e két országban hiányosságok
vannak e téren" - tette hozzá.
Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek nem kívántak csatlakozni az ügyészséghez, nem szabad elfelejteniük, hogy az EU-költségvetés védelme nem csak a csatlakozó országok felelőssége, hanem közös uniós erőfeszítés. Hangsúlyozta, hogy a testülethez nem csatlakozó országoknak is ki kell építeniük a kapcsolatokat az EPPO-val.
27- (2 + 1 + 2) = 27: tagállami viszonyulások
A 27 tagállamú Európai Unioból EU-ból öt ország nem vesz részt az Európai Ügyészségben, így ott nem is nyomozhat a szervezet. Dánia és Írország különszerződések miatt eleve külön utat járhat az igazságszolgáltatás tekintetében. Svédország sokáig nem volt meggyőződve arról, hogy az új szervezet hatékony lesz, de 2019-ben bejelentette, hogy nyitott a csatlakozásra. Az EU-val súlyos jogállamisági vitákban álló Magyarország és Lengyelország viszont nyíltan kijelentette, hogy nem pártolják az ötletet, és biztosan nem kívánnak csatlakozni.
Letartóztatásokat is kezdeményezhet
A szervezet európai delegált ügyészekre építve,
decentralizáltan működik minden egyes tagállamban. A luxemburgi
központi irodában az európai főügyész és 20 európai ügyész
irányítja a technikai és nyomozói állomány munkáját. Az EPPO
kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását is, de ezt
egyeztetnie kell a megfelelő nemzeti hatóságokkal.
Az önkéntes csatlakozás azért fontos - hívja fel elemző cikkében a figyelmet a Szabad Európa -, mert az Európai Ügyészség nem nyomozhat a nem csatlakozó országok területén. Nagyjából annyit tehet, mint egy külföldi ország hatósága: információkat kérhet a helyi hatóságoktól, amelyet aztán vagy megkap hiánytalanul és időben, vagy nem.
Az Európai Ügyészség a saját nyomozás után egyből mehet az adott ország bíróságára a bizonyítékokkal. De így, ha egy magyar állampolgár lop el uniós pénzeket Magyarországon, csak akkor nyomozhatnak önállóan, ha egy, az Európai Ügyészséghez csatlakozott országhoz is érdemben kapcsolódik az ügy.
Kéz a kézben a korupció felszámolásáért: EPPO + Eurojust + Europol + OLAF
Az ügyészség munkáját segíteni fogja Eurojust, a nemzeti hatóságok együttműködésének központja, továbbá az Europol, az unió bűnüldözési szervezete, illetve a csalás elleni EU-hivatal (OLAF).
A magyar kormány továbbra sem akarja a tagságot, győzelme esetén az ellenzék azonnali csatlakozást ígér
Erről szóló öszefoglalónkat itt lehet olvasni:
2019-ben hiába írták alá csaknem hétszázezren Magyarországon az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló kezdeményezést, a Szabad Európa elemzése szerint semmilyen foganatja nem volt. Korábban a Fidesz leszavazta, hogy a parlamentben egyáltalán napirendre tűzzék a témát. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria pedig elutasította az erre irányuló, 2018-as népszavazási kezdeményezést.
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész egyrészt szakmailag tartotta a felálló EPPO-t túl gyengének, egészen pontosan úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy „nem látja biztosítottnak a magas fokú szakmaiságot a szervezetnél”. Emellett szerinte az Európai Ügyészség „válogathat” majd az ügyek között, és az ország szuverenitását is féltette.
Dr. Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter szerint viszont inkább az a probléma az új ellenőrző hatósággal, hogy „nem elég hatékony”, és meggyengítené a meglévő intézményeket.
