A KRESZ
az előzés egyik legfontosabb feltételét úgy határozza meg, hogy
az előzésre szolgáló sávnak olyan távolságban kell szabadnak
lennie, hogy az előző és a megelőzött jármű sebessége alapján
biztosítva legyen a visszasorolás – fejtette ki az Origónak dr. Gombolai Éva
, a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Ám a KRESZ szerint nem csupán az a kérdés, hogy az előzést követően biztonságosan vissza tudunk-e sorolni, hanem az is, hogy mindeközben ne zavarja az előzés a szembejövő forgalmat.
Ez nem csak azt jeleni, hogy objektíve legyen elegendő hely a visszasorolásra, és ne kelljen a szembejövő járműveknek fékezniük.
A bírói gyakorlat szerint az előzés során a forgalom súlyos megzavarásának tekintendő az olyan váratlan és veszélyes forgalmi helyzet előidézése, amelyben a forgalomban részt vevőknek az élet- és vagyonbiztonságot érintő döntéseket a feltételek ismerete, a lehetséges következmények felismerése nélkül kell meghozni.
Amennyiben tehát a szembejövő jármű előtt rendkívül rövidtávon hajtunk végre előzést, az a visszasorolástól függetlenül szabálytalan lehet.
Amennyiben az előzés olyan reakciót vált ki a szembejövő vezetőből, ami a tényleges balesethez vezet, az előzést végrehajtó jármű vezetője fog felelni – hangsúlyozta.
Előzéskor tehát arra is gondolnunk kell, hogy a szembejövő jármű vezetője számára ne alakuljon ki olyan szituáció, amely hirtelen reakcióra készteti. Nem jelent ugyanis mentességet a felelősség alól, ha a másik jármű félrekormányzása vagy vészfékezése révén következik be a baleset, és arra mi okot adtunk.
Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert minden előzéskor tisztában kell lennünk azzal, hogy bizonyos helyzetekben a legrutinosabb vezető is ösztönösen reagál.
Tapasztalt vezetők pedig arról a tényről hajlamosak elfeledkezni, hogy a közlekedés többi résztvevője nem feltétlenül azonos rutinnal rendelkezik.
Az előzést megelőzően ellenőrizni kell, hogy se az előttünk haladó ne kezdjen előzésbe, sőt, arra irányjelzéssel se utaljon, illetve bennünket se előzzenek.
Ahol ezek a körülmények nem ellenőrizhetőek, vagy a közlekedés többi résztvevőjének a védelme egyébként indokolja, úgy alapból tilos az előzés.
Így a KRESZ tiltja az azt kijelölt gyalogos átkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogos átkelőhely előtt; be nem látható útkanyarulatban, illetőleg bukkanóban; vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró előtt; és legtöbb esetben az útkereszteződésben és közvetlenül előtte is.
Fontos hangsúlyozni, hogy az előzés fokozott veszélye miatt azt az előzés alatt álló jármű sem akadályozhatja - sem gyorsítással, sem balra húzódással, de egyéb más módon sem.
Elég lenne mindenkinek csak egyszer részt vennie olyan büntetőbíróság előtt zajló tárgyaláson, ahol egy szabálytalanul végrehajtott előzés halálos következményeiért való felelősséget vizsgálja a bíróság. Ahol súlya lesz a másodperceknek, ahol hiába hangzik el, hogy „ha" és „volna" és „bárcsak".
Ahol a végrehajtandó szabadságvesztés 3-4 éves időtartama mellé életfogytig tartó lelkiismeret-furdalás jár. Elég lenne csak egyszer részt venni ilyenen, hogy a közlekedés során vizsgahelyzet nélkül is felmérhető legyen, nem szabad a véletlenen múlnia egy előzés sikerének.