Arra reagálva, hogy ellenzéki politikusok megkérdőjelezték az ügyészség függetlenségét, dr. Polt Péter azon véleményének adott hangot, ami szerint:
"Ha összehasonlítjuk a magyar szabályozást és gyakorlatot bármelyik külföldi szabályozással és gyakorlattal, azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar ügyészség független és ennek a függetlenségnek rendkívül szigorúan körbehatárolt jogszabályi feltételei és követelményei vannak."
Az alaptörvény külön fejezetben szabályozza az ügyészséget és
kimondja azt is, hogy az ügyészség az igazságszolgáltatás
közreműködőjeként érvényesíti az állam büntetőigényét,
és egyetlen szervezet alá sincs rendelve, egyedül a törvényeknek
van alávetve - utal a törvényi, közismert alapokra.
Az őt érő támadásokról szólva azt mondta:
csak a törvényt és az ügyészségre vonatkozó szabályokat kell szem előtt tartania. Az ügyészség szakmai szervezet, ezek a támadások pedig politikai jellegűek - jelentette ki, majd arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság már 2004-ben kimondta egy döntésében, hogy a legfőbb ügyész politikai felelősséget senki iránt nem visel.
A bíróság értékelheti az ügyészség szakmai munkáját, amit a
váderedményesség mutat - közölte a legfőbb ügyész.
"Jogállamot jogállam ellenében megvalósítani nem lehet"
- mondta, emlékeztetve egyben arra, hogy ezt korábban a dr. Sólyom
László vezette Alkotmánybíróság mondta ki. Ehhez mindenkinek
tartania kell, vagy tartania kellene magát - reagált arra a
felvetésre, hogy az ellenzék részéről a törvényi felhatalmazás
nélküli elmozdítása is felvetődött.
A legfőbb ügyész statisztikája szerint:
- 2019-ben 1 millió 32 ezer iratot
kezeltek, míg ez a szám két évvel korábban 634 ezer körül
volt. Az ügyészség határozataival és intézkedéseivel szemben
ugyanakkor 2017-ben 6403 panasz érkezett, míg a múlt évben csak
3003.
- 2019-ben tovább csökkent a
bűncselekmények száma, 2017-ben 226 452-t regisztráltak,
tavaly 165 648-at. Változott a bűncselekmények struktúrája is,
csökkent az erőszakos bűncselekmények száma, ami dr. Polt Péter
szerint a közbiztonság növekedését jelzi.
-
Az ügyészség váderedményessége 2013 óta emelkedik, a múlt
évben ez a szám 98,3 százalékos volt. Ezen belül 85,1
százalékban az ügyészség indítványával egyezően állapította
meg a bíróság a vádlottak büntetőjogi felelősségét - mondta
a főügyész, aki szerint ez az arány európai szinten is jó
eredménynek számít.
-
Az elmúlt években egyre gyorsabbak és hatékonyabbak lettek a
vádemelést követő ügyintézések, több mint 58 százalékban
büntetővégzés meghozatalára tettek indítványt - amelyet a
bíróság tárgyalás nélkül meghozhat -, ezek száma idén tovább
nőtt, 70 százalékra.
A tavalyi évről szólva elmondta: a 2018-as új büntetőeljárási
törvénnyel a büntetőpolitikai hangsúlyok áttevődtek a
hagyományos vádemelésről az ügyek tárgyalás nélküli
rendezésére és a sértetti jóvátételre azért, hogy kevesebb
költségvetési ráfordítással, rövidebb idő alatt történjen
meg a felelősségrevonás.
A legfőbb ügyész helyesnek nevezte, hogy a törvény két szakaszra
osztotta a korábban egységes nyomozást. A felderítésnél a
nyomozó hatóság önállóan jár el és az ügyészség csak
törvényességi szempontból felügyeli a munkáját, a vizsgálatnál
már az ügyészség vezeti a nyomozást. Így mindenkinek megvan a
jogköre és a felelőssége is az ügyek sikerre viteléért, a
változtatás pedig bevált - mondta.
Az ügyészségi nyomozószervek összevonásáról azt mondta:
megváltozott az ügyészség nyomozati hatásköre, például a
hivatali vesztegetési ügyekben az ügyészség önállóan nyomoz,
míg az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekményekben már
nem az ügyészség, hanem más nyomozóhatóság végzi a nyomozást.
A struktúra megváltoztatásánál hozott döntésnél a
hatékonyságra is tekintettel voltak.
A korrupcióról azt mondta: az úgynevezett korrupcióérzékelési mutató és a bűnügyi statisztika között Magyarországon széles a szakadék. Hozzátette:
2020 nyarán az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarométer és a Transparency International közös felmérése azt mutatta, hogy a magyar lakosság szerint a leginkább - 13 százalékban - az egészségügyben jelent problémát a korrupció, ezt követte 3 százalékkal a gazdaság, a hivatali életben pedig mindössze 1-2 százalék volt ez az arány. Dr. Polt Péter szerint tény, hogy a korrupciós bűncselekményeket nehezebb felderíteni, de - mint mondta - ebben is jelentős eredményeket sikerült elérni, a nyomozások, a felderítések és az eredményes vádemelések száma is nőtt ebben a bűncselekménytípusnál.
Szerinte "vannak még tartalékok" (feltételezzük: tennivalók - Szerk.) a korrupciós
bűncselekményekkel szembeni fellépésben, erre példaként
említette a versenyszférában a verseny tisztaságát sértő
cselekmények büntethetőségének áttekintését és a készpénz
forgalmának visszaszorítását. Az a javaslatuk már megvalósult -
finformálta a hallgatóságot -, hogy a rendvédelmi szerveknél alkalmazott
megbízhatósági vizsgálatokat ki kell terjeszteni a köz- és
magánszféra "találkozási pontjaira".
Dr. Polt Péter kiválónak nevezte az együttműködést az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), azt mondta, az OLAF ajánlásaira minden esetben nyomozást rendelnek el, vagy azt a már meglévő nyomozáshoz csatolják. Ennek az olajozott együttműködésnek az eredménye, hogy az OLAF-ajánlások 47 százalékában emeltek vádat az elmúlt évek átlagában, ami jóval magasabb az uniós átlag 39 százalékánál - tette hozzá, kiemelve: a jó együttműködést mutatja az is, hogy évről évre csökken az OLAF-ajánlások száma.
Az MTI tudósítása szerint az inrejúben nem esett szó a manapság egyik nagyon is időszerű kérdésről, hogy tudniillik ma is ugyanaz-e a lefgőbb ügyész elutasító álláspontja Magyarországnak az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról (de facto: elutasításáról), mint korábban ("az EU tójai falova"). Mindamellett a hírek szerint az EÜ ügyészség bizonyos esetekben a nem-tag Magyarrszágon is vizsgálódhat majd.
Az Európai Ügyészség körüli fejleményekkel korábban több közleményünkben foglalkoztunk. Azzal a kérdéssel is, hogy vajon miért nem csatlakozik a magyar kormány az Európai Ügyészséghez. E közlemények közül a fontosabbak:
- Az EU trójai falova az Európai ügyészség - Dr. Polt Péter legfőbb ügyész értékelése
- A nemzeti szuverenitásnak prioritása van - Dr. Polt Péter az Európai Ügyészséghez csatlakozás akadályairól
- Továbbra sem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez
Az Európai Ügyészségről készített rövid video-ismertető ide kattintva nézhető meg.